Bizonyítványát magyarázza ma Orbán
Az Európai Unió vezetői már megteremtették a forrását egy növekedésösztönző programnak a csúcstalálkozón: belátták, hogy a megszorítások önmagukban nem vezetnek eredményre. Eközben a magyar kormány növekedésösztönző programról beszél, de valójában további megszorításokat hajt végre, és soha nem látott mértékű adóval terheli a lakosságot.
2012. 07. 02. 05:32
Napirend előtt szólal fel Orbán Viktor ma a parlamentben: hasonló diadaljelentésre számíthatunk a miniszterelnöktől, mint amilyennel a múlt heti kétnapos uniós csúcstalálkozó után szolgált Brüsszelben. A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben meg van győződve arról, hogy a jövő évi költségvetés sikertörténet lesz, és Európa még csak most tér a "magyar útra." Ezzel szemben a kormány minden intézkedése a növekedést gátolja.
"A csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére is"
Az uniós csúcstalálkozó központi gondolata a kormányfő szerint az volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak. Ezzel szemben a jövő évi költségvetés 300 milliárd forintot szán a munkát terhelő adók csökkentésére: ennek forrása a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése a Magyar Nemzeti bankra (MNB) és az Államkincstárra, valamint a költségvetési tartalék. A lépéssel elemzők szerint nem keletkezik új bevétel, csak az egyik zsebéből a másikba teszi az állam a pénzt.
Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter:
"Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő."
A szaktárca vezetőjével ellentétben a költségvetésben leírt 1,6 százalékos gazdasági növekedést is túl optimistának találta a Költségvetési Tanács, és javasolta a kormánynak, hogy készítsen egy alternatív tervet is, rosszabb várt gazdasági növekedéssel. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 0,8 százalékos növekedésre számíthat a kormány, míg a különböző hazai és nemzetközi elemzők 0,4 és 1,5 százalék közötti bővülést jósolnak a jövő évre. A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország mindössze három százalékkal növelte a GDP-jét az EU átlaghoz képest, ezzel 22. helyen állunk a rangsorban.
Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője:
"Sajnos fogalmam sincs, miről beszél Orbán, sehol sem találom a növekedési programokat."
A valóság az, hogy a Fidesz megbénította a piaci hitelezést, elriasztotta a befektetőket, befagyasztotta a fogyasztást, elzárta a foglalkoztatás bővítésének útjait, egyszóval felszámolta a növekedés lehetőségeit - összegzi az elmúlt két év kormányzásának eredményeit a pártelnök. A 2013-as költségvetés ezen a helyzeten tovább fog rontani. Európának már megvan a növekedési programja, Magyarországot viszont ma az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz képes kihasználni a növekedéspárti európai fordulatot. Az MSZP az elmúlt másfél évben folyamatosan javaslatokat tett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére, de a kormány mindannyiszor lesöpörte ezeket az asztalról.
Huszonkét éve nem adózott ennyit az ország - hangsúlyozzák az MSZP gazdaságpolitikusai is. A párt választmányi ülésén bejelentették, hogy ősszel olyan, alternatív, több százmilliárd forintos adóátrendezésre tesz javaslatot, amely biztosítja a kabinet által várt bevételt, de igazságos: a kétkulcsos személyi jövedelemadóra és a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatására épül. Megmutatják, lehet az átlagosan és az átlag alatt keresők terheinek növelése nélkül felelős költségvetést összeállítani. Mivel teljességgel megalapozatlannak, homokvárnak tartják a jövő évi büdzsét, ahhoz módosító indítványokat sem nyújtanak be.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója:
"A szegényeket még szegényebbé teszi a jövő évi büdzsé"
Egy negyedév adatai alapján nem lehet meghatározni a jövő évi számokat. A költségvetés megroppantja azt a gerincet, amit a középosztály, a társadalom teherhordó rétege alkot - hangsúlyozta Tóbiás. A magyar pénzügyi rendszer lefagyott, és ebben a helyzetben a szocialisták nem a bankokat féltik, hanem az ellehetetlenített piacgazdaságot és a kis- és középvállalkozásokat. Úgy vélte, a büdzsé drágábban működő államot, tönkremenő önkormányzatokat és stagnáló jóléti kiadásokat vetít előre, miközben a gazdaság az idei visszaesés után jövőre sem fog növekedni. A jövő évi költségvetés csak pávatánc, amely nem szolgálja az ország hazai és nemzetközi hitelességét sem.
Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinet vezetője:
" A javaslat 10-12 évre eladósítja az ország jövőjét"
Ma kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a reálbérek veszítettek értékükből, a gazdaság recesszióba süllyedt, a beruházások leálltak, az infláció pedig 5 százalék feletti. Ezért személyes felelősség terhel minden kormánypárti politikust - összegezte Szekeres Imre. Jelezte, hogy alternatív javaslatuk lehetővé teszi a munkáltatókat sújtó járulékok csökkentését és azt, hogy az alacsonyabb keresetűek is érvényesíteni tudják a családi adókedvezményt.
Botka László, az MSZP választmányi elnöke:
"Példátlan megszorítást hajt végre a kormány"
Jövőre a GDP 40 százalékára nő az adóterhelés, ami egyszer sem fordult elő a rendszerváltozás óta. Botka szerint a büdzsé drágábban működő államot, tönkremenő önkormányzatokat és stagnáló jóléti kiadásokat vetít előre, miközben a gazdaság az idei visszaesés után jövőre sem fog növekedni. A tervezett 300 milliárd forintos tehercsökkentésről azt mondta, hogy annak hiányzik a fedezete, és ha a tranzakciós illetéket kiterjesztik a jegybank és a kincstár pénzügyi műveleteire, akkor az állam önmagát adóztatja meg. Szerinte ezt a nemzetközi szervezetek nem fogadják majd el. Ebből nem lesz több pénz, hacsak nem kell mindenkinek fizetnie, aki állami alkalmazottként a kincstártól kapja a fizetését és oda fizeti be az adóját.
Uniós döntések: fókuszban a növekedés
- 120 milliárd euró növekedési paktummal egészítették ki a költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktumot
- Kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét
- Megkönnyítik a bankok feltőkésítését az európai mentőalapokon keresztül: a jövőben már nem várnak el szigorú megszorító intézkedéseket a segítségért cserébe
- Év végére lezárulhatnak az uniós típusú tranzakciós adó bevezetésének előkészületei
- Új, valóban közösségi európai bankfelügyelet jön létre az Európai Központi Bank részvételével
Népszava-információ
