Alkotmány szintjére emelte a Fidesz a politikai haverságot

A FIDESZ-KDNP pártszövetség áprilisban arcátlan cinizmussal nevesítve felvette az új alkotmányba, hogy az állam gondoskodni fog az Orbán Viktor nagy tisztelője, az organikus magyar építészet atyja, Makovecz Imre által - a Magyar Tudományos Akadémia ellenében - gründolt Magyar Művészeti Akadémia támogatásáról. Ejnye Poltikus Uraim! Nem lóg ki túlságosan ez a lóláb? Nem gondolják, hogy a vak is látja: aki Orbán barátja, azzal kivételeznek? A kegyencnek - ha úgy tartja a hatalom úri kedve - alkotmányban biztosítanak kivételezett jogi státuszt. Miniszteri, államtitkári fizetéssel...

Olvassák csak el az alábbi cikket, mely ma az fn.hu-n jelent meg!

------------

Vita Orbán barátjáról

Kedden bocsátja részletes vitára a parlament a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. Nem kétséges, hamarosan passzus születik: az a Makovecz Imre lesz az ország főművésze, aki szíve szerint kormányzóvá emelné Orbán Viktort.

Az már áprilisban eldőlt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és társszervezeteként az írókat, művészeket közel húsz éve képviselő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) eddigi civil „ellenszervezete”, a Makovecz Imre vezette, határozottan jobbos Magyar Művészeti Akadémia bekerül az új alkotmányba.

Az előd, az egykori MTA-elnök, Kosáry Domokos által életre hívott, amúgy úgymond jobbos, balos és liberális alkotókat tömörítő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) ezzel eljelentéktelenedett, helyét a Magyar Művészeti Akadémia vette át.

A döntést tiltakozások követték. Az ellenzők fölvetették, hogy SZIMA közmegelégedésre végezte munkáját, és azt is szóvá tették, hogy az amúgy az organikus építészet apostolaként ismertté vált Makovecz Imre Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, sőt a miniszterelnök elkötelezett híve.

Makovecz még márciusban adott emlékezetes interjút a Heti Válasznak, idézünk a cikkből.

„Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki - különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengőt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életről, a jövőről. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.”

SZIMA – kuka?

A lényeg tehát eldőlt az új alaptörvény elfogadásával: Makovecz lett Magyarország főművésze.

A felzúdulást követően Pálinkás József, az MTA elnöke, a SZIMA "főnöke" az Akadémia május eleji közgyűlésén azt ígérte: „megfelelően gondoskodni fog” a Széchenyi Akadémia fenntartásáról. Az ülésen hangzott el, hogy a SZIMA-nak 88 rendes tagja van, közülük negyvenkilencen hetven évnél idősebbek.

Június 10-én Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a friss alkotmányban foglaltaknak megfelelően törvényjavaslatot nyújtott be az immár "hivatalosan" is életre hívandó Magyar Művészeti Akadémiáról. Az indoklás szerint a szervezet létrehozását „a kulturális értékek védelme, a nemzet művészeti hagyományainak megőrzése, átörökítése és bemutatása, az új alkotások létrehozásának ösztönzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése” indokolja.

Az üggyel kapcsolatban a Mozgó Világ júniusi száma kérdezte Pálinkás Józsefet. Alább az interjú erre vonatkozó részét olvashatják.

„Mit érez, ha azt hallja, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia?

Vegyesek az érzéseim.

Fogalmazhatna keményebben is, hiszen Orbán Viktor az ő barátja, Makovecz Imre kedvéért kilőtt ön alól egy intézményt. Történt ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és társszervezeteként az írókat közel két évtizede képviselő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia eddigi civil „ellenszervezete”, a Makovecz Imre vezette, határozottan jobbos Magyar Művészeti Akadémia bekerült az új alkotmányba. A kormány ezzel gyakorlatilag lehúzta a vécén a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.

Vissza kell mennünk kicsit az időben. A rendszerváltás után felvetődött, mi történjen a tudomány és a művészet határán létező, hajdanán az akadémia széptudományi osztályának tagjaként, többségükben íróként tevékenykedő alkotókkal. Kosáry Domokos állt elő azzal, hogy alapítsunk számukra egy művészeti akadémiát.

Konkrétan a Magyar Művészeti Akadémiát. Csakhogy mire az MTA komótos közgyűlése bejegyeztette volna a szervezetet, Makoveczék a nevet lenyúlva puccsszerűen beelőztek. A mindig is úriember Kosáry Domokos ekkor ahelyett, hogy perelt volna, csöndesen választott egy másik nevet: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Ez se rossz.

Régen, 1992-ben történt mindez, akkor én még nem vettem részt az események szervezésében. Annyit tudok, hogy vita volt Makovecz Imréék és az akadémia között.

Az viszont bizonyos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia azóta is a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával működik együtt.

Valóban, az akadémia költségvetésében minden évben szerepel egy 15 millió forint körüli támogatás, plusz a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendezvényeihez is a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja a helyszínt.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia balos csapat?

Nem hinném. Tagjai között találni nyíltan baloldali és nyíltan jobboldali művészeket is. Miért kérdi?

Mert akkor legalább lenne valami „emelkedett” logika a lecserélésükben: „Mostanáig a komcsik képviselték az írókat, mostantól mi, nemzetiek fogjuk.” De még ez sincs. Csak a haverság.

Bár az MTA hozta létre a szervezet, nincs jelentős befolyásom a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működésére; ők maguk fogadják el az alapszabályukat, maguk választanak elnököt, vezetőket. Nem sok dolgom volt velük, így nincs módom megítélni szakmai teljesítményüket.

Ha baja lett volna a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával, bizonyára megválik tőle, visszaveszi a társult szervezeti státust, és nem ad több tizenötmilliót.

Ilyen kérdésekben a közgyűlés szavaz.

A közgyűlés elzavarhatta volna a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát?

Persze.

Nem ez történt.

Nem. Végül is kiemelkedő művészembereket tudhat a tagjai sorában, köztük magát Kocsis Zoltánt.

Miért kell hát kirúgni őket? A haverért?

Ön leegyszerűsíti a kérdést. A művészvilág törésvonalai nem mindig esnek egybe a politikai törésvonalakkal. Sokan mindkét szervezetben tagok. És hadd tegyek még egy pontosítást: a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia jogilag nem

múlt

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia társult, művészetekért felelős intézmény létrejöttét még Kosáry Domokos, az MTA két cikluson át (1990-1996) megválasztott elnöke szorgalmazta, mivel 1949 előtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya, ám azt akkori szovjet mintára megszüntették.

Az MTA közgyűlése 1992. május 4-én szavazta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létrejöttét, mint az MTA társult, de önálló alapszabállyal rendelkező szervezetét.
Miután eldőlt, hogy a SZIMA neve nem szerepel az új alaptörvényben, április 20-i hatállyal lemondott tisztségéről a szervezet elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző.

Az új alkotmány az 1992. január 31-én, alapítványi formában megalakult, Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémiát említi a művészetekért felelős, akadémiai szintű intézményként. A 2011-ben köztestületté váló MMA ősztől a felújított Pesti Vigadóban kap helyet.

azonos az alkotmányban szerepelő Magyar Művészeti Akadémiával. Utóbbira külön törvényt hoz majd az Országgyűlés.

Ez csupán formaság, hiszen a „személyi állomány” ugyanaz mindkettőben.

Természetesen nem szeretnék naivnak látszani, én is gyanítom, hogy a törvény által létrehozandó Magyar Művészeti Akadémia tagsága zömmel Makovecz Imre akadémiájának tagságából verbuválódik. De azért legyünk tényszerűek.

Önt mint értelmiségit nem zavarja, hogy egy Orbán közeli művészekből álló magáncég bekerült az alkotmányba?

Még egyszer mondom: a név azonos. Azt nem állíthatjuk, hogy a cég is.

Ugye azt mondta az előbb, hogy nem akar naivnak látszódni?

Igen.

Pedig most annak látszódik. Vagy inkább diplomatikusnak?

Igen, valóban kicsi a különbség, de létezik: nem egy magánegyesület került be az alkotmányba, hanem egy törvénnyel létrehozandó művészeti akadémia. Hogy ez nagymértékben átfed a korábban létrehozott magánegyesülettel, azt ki-ki ízlése szerint minősítheti.

Ön nem?

Én nem.

Olvasta pár hónapja a Heti Válaszban a Makovecz Imrével készült interjút?

Elkerülte a figyelmemet.

Makovecz szerint kormányzóvá kéne emelni Orbánt.

Sajátos gondolat.

Ha ön elé tennék egy listát erről a csereberéről az alábbi jelzőkkel: pompás, korrekt, nem elegáns, vérforraló, tenne valamelyik mellé egy ikszet?

Tudnék hová ikszelni. Ne kérdezze, kérem, hogy hová.”

Véleményt kell formálnia az új köztestületnek 

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat expozéjában Réthelyi Miklós azzal érvelt, hogy az új köztestület
lehetőséget adhat arra, hogy a jelenleginél erősebben jelenjenek meg azok az erőfeszítések, amelyek a nemzet művészeti hagyományainak megőrzését, fejlesztését és bemutatását szolgálják. A miniszter szerint "a felvilágosodás korában gyökerező akadémiai eszme, párosulva a 21. század technológiai adottságaival, óriási esélyt nyújt a művészet társadalomformáló erejének bizonyítására". Az új köztestületnek jelentős véleményformáló erővé kell válnia - tette hozzá.

Verseny, adósság vagy veszély

Az általános vitában L. Simon László (Fidesz) azt mondta, az Országgyűlésnek két évtizedes adóssága, hogy köztestületi státusszal rendelkező művészeti testületet hozzon létre. Kukorelly Endre (LMP) viszont a vitában rémisztőnek nevezte, ahogy eddig a Magyar Művészeti Akadémia ügye alakult. A képviselő azt támogathatónak tartotta volna, ha a törvény újra megengedné, hogy az MTA a tagjai sorába fogad művészeket, de a javaslatot veszélyesnek nevezte. Mint mondta, az nagyon hasonlít arra, amikor szovjet mintára egyetlen "mega írószövetségbe" terelték az írókat, "aztán kipakolták onnan az ellenségeket". Szőcs Géza kulturális államtitkár a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, minél nagyobb a komolyan vehető akadémiák száma, annál jobb a helyzet, mert a verseny mindenkinek jó. Ezt azzal indokolta, hogy megszűnik az MTA illetve "bizonyos kánongyártó műhelyek" monopóliuma.

Szűk körben a szűkített körről 

Hétfőn az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának ülésén csak a kormánypárti képviselői voltak jelen, így ők döntöttek a  Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is. Az elfogadott módosítások között szerepel Gulyás Dénes fideszes képviselő indítványa, mely szerint "az elnököt miniszteri, a főtitkárt közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg". Nem fogadták el a képviselők Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselők módosító javaslatát, amelyben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak is lehetővé tették volna az MMA alakuló közgyűlésén való részvételt. A javaslatot nyolc tartózkodás mellett, négy nem szavazattal utasították el.

Forrás: http://www.fn.hu/belfold/20110627/orban_baratjarol_vitatkozik_ma/

Tibet mellett, vagy ellen? Így változott ellenkezőjére a Fidesz álláspontja

Pénteken fogadta Orbán Viktor az országházban a két napos hivatalos magyarországi látogatáson Budapesten tartózkodó kínai miniszterelnököt. A hazánkban élő tibetiek demonstrálni akartak a kínai tibet-politika ellen. A magyar hatóságok ezt megakadályozták. "A Fidesz szembeköpte saját korábbi álláspontját" - mondja erről az LMP vezetője, Schiffer András. 2008-ban ugyanis a Fidesz éles hangon bírálta a Gyurcsány-kormányt, amiért az nem fejezte ki határozottan szolidaritását Tibettel kapcsolatban.

-------------

http://www.168ora.hu/itthon/megakadalyoztak-a-kina-elleni-tunteteseket-77975.html

A Tibetet Segítő Társaság szombati közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy pénteken a késő esti órákban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) munkatársai felkeresték a Magyarországon élő tibeti menekülteket, valamint szabályos munkavállalási engedéllyel bíró tibeti tanárokat, és beidézték őket a BAH irodájába. A közlemény szerint a kínai miniszterelnök látogatásának helyszínein pedig a rendőrök megakadályozták a "demokratikus országokban jogszerű" tiltakozási módokat. Több Tibetért tüntető aktivistát inzultáltak és ellehetetlenítettek, megakadályozták, hogy kifejezzék véleményüket - írták. Ilyen durva jogsértések még nem történtek az elmúlt húsz évben Tibet védelmével kapcsolatban, a társaság emiatt megteszi a szükséges jogi intézkedéseket - tették hozzá.

MTI

Az LMP mélységesen elítéli, hogy a kormány a kínai kormányfő látogatásának zavartalanná tétele érdekében pénteken törvényes indoklás nélkül tibetieket rendelt be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba, valamint megtiltotta a Tibetet Segítő Társaság és a - Kínában nem engedélyezett - Falunkung (Falungong) nevű szervezet tagjainak demonstrációját – mondta az MTI-nek szombaton Schiffer András frakcióvezető. ... Schiffer András szerint „a Fidesz szembeköpte saját korábbi álláspontját”, mert Balog Zoltán államtitkár 2008-ban, ellenzéki képviselőként még azt rótta fel a szocialista kormánynak, hogy nem szolidárisak Tibettel. Emlékeztetett arra, hogy akkor Balog Zoltán arról beszélt, a tibeti eseményekért nem csak a helyi végrehajtó hatalom a felelős, azok egyenes következményei a Kínai Népköztársaság Tibet-politikájának. „Az egy dolog, hogy Orbán Viktor a gazdasági szabadságharc jegyében felajánlja Magyarországot Kínának, de úgy tűnik, hogy a munkavállalói jogok leépítése mellett most már a politikai szabadságjogok tekintetében is Kínát tekinti a követendő példának” – mondta a frakcióvezető.

Orbán Viktor a magyar-kínai kapcsolatokról (2011. június 25.)

Orbán Viktor azt mondta: ahhoz, hogy a Magyarországon most zajló átalakulás sikeres legyen, végre lehessen hajtani a teljes gazdasági fordulatot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetségesekre is szüksége van. "Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak" - mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a két ország kapcsolatában a szövetséghez szükséges erős alapok megvannak, "az elmúlt 60 év is megerősítette ezeket az alapokat". Kifejtette: a két ország hasonlóképpen gondolkodik a jövőről, Magyarország is határozottan elkötelezett a munkaalapú gazdaság és az értékteremtő munka mellett, mindkét ország elveti azt a felfogást, hogy lehetséges munka nélkül is gyarapodni. "Ez a meggyőződés adja az együttműködésünk alapját a jövőben" - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a tárgyalásokon szó esett-e ideológiai kérdésekről, úgy felelt: "abban értettünk egyet, hogy tiszteletben tartjuk egymás politikáját, és ez jelenti az elvi alapját az együttműködésünknek". Kitért arra, hogy az érintett kínai és magyar cégek megállapodást kötöttek egymilliárd dollárnyi vegyipari befektetésekről. Elmondta, hogy Kína Magyarországon kívánja létrehozni közép-európai logisztikai-közlekedési platformját. Hozzátette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom megkétszerezéséhez szükséges pénzügyi feltételeket Kína biztosítja."Történelmi segítséget kaptunk Kínától" - szögezte le Orbán Viktor, és kiemelte: Magyarország számára fontos, hogy Kína hajlandó magyar államkötvényeket vásárolni. Magyarország képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról - szögezte le, a kínai kötvényvásárlással kapcsolatban pedig megjegyezte: "ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom". Azt mondta, Magyarországnak ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon menni a gazdaság újjászervezésének útján, "a magyar gazdaság újjászervezésének programja nem akadhat el pénzügyi bizonytalanság miatt".

Orbán Viktor azt mondta, "azt kívánjuk Kínának, hogy folytassa azt a politikát, amivel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedben", és hozzátette, "mi magyarok megemeljük a kalapunkat az előtt a fantasztikus teljesítmény előtt, amellyel emberek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jövőt illetően". "Nemcsak jó szövetséget kötöttünk, hanem büszkék is vagyunk erre az új szövetségre" - jelentette ki a magyar miniszterelnök. Úgy fogalmazott, örömmel állapítja meg, hogy a két ország kapcsolatát a kölcsönös tisztelet jellemzi. Mint mondta, örül, hogy egy olyan állam miniszterelnökét fogadhatta, amely nemcsak saját népének fejlődését mozdította elő az utóbbi években, hanem teljesítményével a globális jóléthez is "nagyszerű módon" járult hozzá.

"Rengeteg ember bére csökkent - ez a siker a Fidesz szerint"

Ágh Péter fideszes politikus szerint a január 1-jétől bevezetett új adórendszer "önmagáért beszél", a nettó kereset 5,6 százalékkal nőtt. Az MSZP viszont úgy véli, több millióan keresnek kevesebbet a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek köszönhetően.

Forrás: http://hirszerzo.hu/profit/20110623_fidesz_realber_fidesz_siker#rss

Semmiféle növekvő reálbérekről, de még a reálbérek megtartásáról sem lehet beszélni - mondta csütörtökön Kormos Kata, az MSZP szóvivője Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójára reagálva. Kormos Kata sajtótájékoztatóján közölte: az MSZP számára értelmezhetetlenek Ágh Péter szavai, hiszen több millióan keresnek kevesebbet a 16 százalékos, igazságtalan, egykulcsos adórendszer miatt. Szerinte a kormány a 300 ezer forint alatt keresők érdekében "bérkommandók" felállításával, felülről próbál nyomást gyakorolni a munkaadókra, hogy ők vállalják át az emiatt keletkezett terheket.

Csakhogy a szolgáltatókra kivetett válságadókkal az a baj, hogy érezhetően a fogyasztókra akarják áthárítani az így keletkezett költségeket, ezt a növekvő árak is mutatják - mondta, hozzátéve: a kormány tavaly meggondolatlanul, az egyes szektorokkal való egyeztetés nélkül vetette ki ezeket, így év eleje óta közel 5 százalékkal emelkedtek az árak, és ez a tendencia tovább folyatódik.

Azt mondta: idén hosszú évek óta először árat emeltek a mobilszolgáltatók, ez pedig egyértelműen a válságadónak tudható be, minthogy a kereskedelmi áruházláncok és az energiaszolgáltatók áremelései is. A bankszektor szintén az ügyfeleire hárítja az adót, a kormány pedig - az MSZP kérése ellenére - nem vállal garanciát azért, hogy ez ne így történjen. Bár a kormány többször hangoztatta, hogy mindent megtesz azért, hogy a fogyasztókra ne lehessen ezeket a terheket áthárítani, ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem volt több, mint üres ígéret - jegyzete meg a szóvivő. Kormos Kata egyebek mellett példaként említette a cukor és a liszt 60 százalékot meghaladó áremelkedését, a rezsiköltségek és mobiltarifák emelkedését.

A szóvivő szerint ha az energiaszektorra, az áruházláncokra és a telekommunikációs cégekre kivetett, "a tények szerint az emberekre háruló" különadó nem lenne, akkor nem kellene vészesen emelkedő inflációról sem beszélni. Azt mondta: az emberek fizetőképessége is romlik azáltal, hogy kevesebbet visznek haza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az alacsony keresetűek átlagosan havi 2-2 ezer forinttal visznek haza kevesebbet, mint az igazságtalan adórendszer bevezetése előtt - tette hozzá.

Kormos Kata úgy folytatta: eltelt hat hónap, és szemmel látható, hogy "Rogán Antal fideszes képviselő bérkommandója csődöt mondott". Szemmel látható, hogy a kormánynak szüksége van az adóbevételekre, hiszen a költségvetésből hiányzó 500 milliárd forintot valahonnan pótolni kell. Az MSZP azt javasolja, hogy fokozatosan vonják ki a válságadót, hiszen szerintük ezáltal megugorhat a fogyasztás is. Emellett ott van a kormány asztalán az MSZP progresszív adózásra vonatkozó javaslata, illetve javasolják, hogy több alapvető élelmiszert kellene a kedvezményes áfakulcs körébe sorolni.

A Fidesz szerint a reálkeresetek növekedéséről szóló adatok "önmagukért beszélnek", igazolják, hogy a január 1-jétől bevezetett új adórendszer "jó ügyet szolgál". Ágh Péter ezt azzal kapcsolatban mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a KSH szerdai tájékoztatása szerint a családi adókedvezmények és a 16 százalékos személyi jövedelemadó együttes hatására 2011 első negyedévében nemzetgazdasági átlagban a nettó kereset 5,6 százalékkal, a reálkereset pedig 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Visszaüt a bumeráng a farizeusokra?

Szijjártó Péter egyik régi nyilatkozatával adott be módosító indítványt az LMP-s Karácsony Gergely. A politikus így akar tiltakozni az ellen, hogy a Médiatanács és a PSZÁF elnöke mentesül a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adó alól.

Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=894959

Módosító indítványt nyújtott be Karácsony Gergely, hogy megfoszthassa a Médiatanács elnökét az adómentes végkielégítéstől. Az LMP-s politikus az indítvány indoklásának Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozatát hozta fel.

Karácsony így akart tiltakozni a Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslatok ellen, amik következtében a PSZÁF elnöke mentesül a 98%-os különadó alól, a Médiatanács elnökének juttatása pedig adómentes lesz, megtörve ezzel az eddig konzekvensnek látszó harcot a "pofátlan" végkielégítések ellen.

Az MTV-nek adott nyilatkozatból idézett indoklás így szól : "Szijjártó Péter leszögezte: a pofátlan végkielégítések rendszerének véget akartunk és akarunk vetni. A 2 millió forintnál nagyobb végkielégítést a közszférában jellemzően néhány év után vezetők kapták, esetenként több tízmillió forintot tehettek zsebre. Nincs ember, aki egyetértene azzal, hogy ezek jogosan járnának a költségvetési-állami szférában - tette hozzá Szijjártó.

Kétharmados többséggel nem lehet kibújni a választói akarat alól, az a korszak véget ért, hogy a kormány megfutamodik. Az emberek nem erre szavaztak, a nemzeti ügyek kormányának pedig kötelező ennek megfelelni. Míg mások komoly áldozatokat hoznak a válság leküzdéséért, egyesek több tízmillió forinttal távozhatnak a közszférából. Ez igazságtalanság, és a kormány nem hátrál meg az első akadálynál - érvelt a szóvivő."

 

Politikus-hazugságok a magánnyugdíjak államosításáról

Sok-sok évig vitatéma lesz még Magyarországon a magánnyugdíjpénztárak vagyonának - a tagok nyugdíjcélú megtakarításainak - államosítása és az államhoz került pénz felhasználása. Blogunk témája a politikai kommunikáció vadhajtásainak bemutatása. Ezért minket csak az érdekel e pillanatban, hogyan hazudoznak e téma kapcsán a hivatalos politikai kommunikációban.

A Népszavában ma figyelemre méltó lista látott napvilágot arról, mit állított a miniszterelnök szóvidője, Szíjjártó Péter, és mi a valóság.

Hát, hölgyeim és uraim, lássuk, hogyan próbálnak bennünket etetni a vezető politikusaink! Íme:

------------


Diadalt, sőt "háborúban aratott győzelmet" ül a Fidesz azt követően, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjaitól elorzott mintegy 3000 milliárd forintnak mintegy felét, 1 435 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíj-megtakarítás céljait szolgáló tőkét eltérítik eredeti céljától.


Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a közszolgálati televíziókban és a Magyar ATV-nek adott interjújában a valóságnak nem megfelelő kijelentéseket tett. Tagadta, hogy a kormány által jóváhagyott, "az Európai Unióban páratlan méretű adósságcsökkentő" lépés veszélyezteti a majdani nyugdíjkifizetéseket, és azt is, hogy ez a pénz a kasszából rövidesen hiányozni fog. Csokorba szedtük kijelentéseit és azok cáfolatát.


Sz. P.: Azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik átléptek az állami rendszerbe a felhalmozott befizetéseit kizárólag a jelenlegi és a jövő nyugdíjasainak a járadékfizetésére fordítják.

Cáfolat: Nézzük a számokat: a 19 hazai magánnyugdíjpénztár az Államadósság Kezelő Központnak június 14-ig összességében 2 946 milliárd forintnyi vagyont adott át, ebből 140 milliárd forint volt a készpénz. A portfólió kevéssel több, mint felét kötvények tették ki, csaknem teljes egészében magyar állampapírok. A befektetési jegyek a vagyon több, mint egyharmadát képezték, a többi pedig nagyrészt hazai, és kisebb hányadban külföldi részvény volt. A kormány mindebből bevont 1 435 milliárd forintnyit, ami gyakorlatilag az összes magyar államkötvényt jelenti. Így az államadósságot 81 százalékról 77 százalékra csökkentették. Vagyis nem a nyugdíjalap megerősítésére, a mostani nyugdíjkifizetésekre fordították az átkerült vagyont.

Sz. P. A magánpénztári befizetések nem fognak hiányozni a rendszerből.

Cáfolat: Neil Shearing, a londoni Capital Economics elemzője szerint egy olyan idősödő társadalom esetében, mint amilyen Magyarország is, az állam által működtetett társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszerben az államra az idő múlásával egyre nagyobb nyugdíjfizetési kötelezettség hárul. Idáig is finanszírozási hiány volt a nyugdíjrendszerben, ám 2030-ban, 2040-ben ennél is rosszabb lesz a helyzet a demográfiai folyamatokból eredően.

Sz. P. A magánpénztári tagdíjakat az államnak a bruttó hazai termék (GDP) évi másfél százalékával ki kellett egészíteni, ez a teher most megszűnik.

Cáfolat: Ezt a tények nem teljesen igazolják, költségvetési adatok szerint a 2002 és 2010 közötti nyolc esztendőben a magánpénztári kompenzáció összességében 10 százalékkal növelte az államadósságot, vagyis évente 1,25 százalékkal, de nem is ez a lényeg. Az államadósságot csak átmenetileg terheli ez a növekmény, ugyanis a magánpénztári tagok majdani nyugdíjkifizetéseikor ennél jóval nagyobb mértékben mentesül a költségvetés a kiadásoktól. A magánpénztári kompenzáció tehát befektetés a jövőbe.

Sz. P. A magánpénztári vagyon államosítása révén megszűnik a "nyugdíjtőzsde".

Cáfolat: A magánpénztári alapkezelők jól dolgoztak, hiszen csaknem minden tag reálhozamhoz jut a nyár folyamán. A reálhozam azt jelenti, hogy a részvényeken, befektetési jegyeken és kötvényeken elért árfolyam-nyereség, osztalék, illetve hozam a megtakarítás éveiben összességében magasabb volt, mint az egyes esztendők inflációja. A "nyugdíjtőzsdét" megbélyegző Orbán Viktor kormánya - a végeredményben ugyancsak a magánpénztári vagyonból - veszi meg a Budapesti Értéktőzsde egyik legjobb papírját, a Mol 21,2 százalékát 500 milliárd forintért, feltehetően az árfolyamnyereség és az osztalék reményében.

A többi einstandolt részvényről Szijjártó Péter, mint stratégiailag fontosról beszélt. Vagyis az állam is tőzsdézni kíván, ami kapitalizmusban elfogadható. A magyar állam a Richter meghatározó, kisebbségi tulajdonosa, és ez a felállás jól működik.


Orbán-bakik

Orbán Viktor bejelentése szerint az államadósságot - a miniszterelnök szavaival élve - 81 százalékpontról 77 százalékpontra csökkentettük, vagyis 5 százalékponttal. Ebben a mondatában legalább két hibát követett el. Az egyik, hogy a százalékpont kifejezést tévesen használta, az államadósságot ugyanis százalékban mérjük, egy arányszámról van szó, a GDP-hez viszonyítva. A másik probléma, hogy ha 81-ből 77-et kivonunk, akkor nem ötöt, hanem négyet kapunk, vagyis négy százalékponttal csökken az ország adóssága.

Bonta Miklós / Népszava

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=442090

Ki nem beszél egyenesen?

A rendvédelmi szakszervezeti vezetők, akik június 7-én reggel találkoztak Orbán Viktorral,  úgy nyilatkoztak, hogy a kormányfő világossá tette előttük: „a rendvédelmisek az elsők a sorban”, a kormány 2012-től úgy kívánja átalakítani a nyugdíjrendszert, hogy minél többeknek, minél hosszabb ideig megérje dolgozni.

Orbán kijelentésével szöges ellentétben áll Lázár János korábbi nyilatkozata, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért nyugdíjasok nyugdíjának csökkentését, szociális juttatássá alakítását, munkaképesség esetén a megszüntetését lehetővé tévő alkotmánymódosítást terjesztett be az országgyűlés elé. Lázár kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvény-módosítás csakis a rendvédelmi dolgozókat érinti.

A szakszervezeti vezetők szerint Orbán azt is közölte velük, hogy az őket érintő változásokhoz hasonló tartalmú és célú módosításokról hamarosan tárgyalásokat kezd mások mellett a vasutasokkal, a pedagógusokkal és más szakmák képviselőivel egyaránt.

Akkor itt valaki korábban nem mondott igazat! Megint porhintésnek voltunk tanúi?

Álkérdésekre vár választ a kormány a néptől - félmilliárdba kerül a felmérés

Orbán Viktor naponta többször elmondja egy reklámspot keretében különféle tv-csatornákon, hogy szeretné meghallgatni a nép véleményét a legfontosabb szociális kérdésekben. Fel is sorolja ezeket. Kéri, mindenki vegyen részt a szociális konzultációban.

A kormány májusban postázta ki minden 16. életévét betöltött állampolgárnak a szociális konzultációs kérdőívet, melyen tíz kérdésben foglalta össze a konzultációt érintő témaköröket. A kormányzati közvélemény-kutatás félmilliárd forintba került, összesen 8,3 millió állampolgár kapta meg, ebből 225 ezer a tizenhat és tizennyolc év közötti.

A kérdések elképesztőek! Azért, mert álkérdések. Csak olyan kérdést tettek fel, amelyre előre borítékolható az elsöprő többségi válasz. Minek ilyen kérdéseket feltenni? Minek feltenni ezeket a kérdéseket - félmilliárd forintot kidobva az ablakon -, ha a válaszokat előre lehet tudni?

Szemfényvesztés? Porhintés? Parasztvakítás? Kommunikációs trükk? Mi ez egyáltalán?

Ami talán magyarázatul szolgálhat az akcióra: cím- és információgyűjtés az állampolgárokról.

Talán nem véletlen, hogy az adatvédelmi biztos szerint törvénysértő a kérdőívekkel kapcsolatos adatkezelés.

Bővebben lásd itt >>   még részletesebben itt >>

Itt olvasható, milyen kérdéseket tett fel a kormány az embereknek

Nem csoda, hogy élcelődés tárgyává lett a kérdőíves álfelmérés

Politikusduma Fidesz-módra

Ez a blog arról szól, miként kommunikálnak a politikusok. A politikusduma szót pejoratív kifejezésnek szántam. Azt jelzem vele, hogy amit a politikusok mondanak, az sokszor üres duma, mellébeszélés, félrevezetés, hazudozás. Ezt a józanul gondolkodó emberek sokan észrevették már. Nem véletlen, hogy a közvélekedésben a politikusok megítélése annyira leromlott.

A FIDESZ politikai dumájának szándékosan félrevezető stílusáról a HVG online-on akadtam egy kitűnő összeállításra. Idemásolom, érdemes elolvasni:

------------

Fidesz–magyar értelmező szótár

Olykor ködösíti, olykor valóságos szómágiába rejti politikája lényegét a Fidesz, sőt a tódításoktól sem riad vissza.

Állítás: Nem lesznek megszorítások, mert azok nem vezetnek sehová.

Értelmezés: Súlyos megszorítások lesznek.

Az Orbán-kormány konvergenciaprogramja sok olyan tipikus megszorító intézkedést tartalmaz, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által bevetett egyensúlyjavító megoldások, némelyik kifejezetten annak folytatása (a munkanélkülieknek járó juttatások és a táppénzszabályok szigorítása, a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálata, a közösségi közlekedésben a párhuzamosságok megszüntetése, a kedvezmények ritkítása, az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek számának szűkítése, a gyógyszerek támogatásának csökkentése, a gyártói befizetések növelése, az önkormányzati feladatok, hivatalok és önkormányzati finanszírozású intézmények koncentrációja és/vagy integrálása). Ami a megszorítások mértékét illeti, a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változata a Bajnai-kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatását 2009-ben 398 milliárd forintra, 2010-ben és 2011-ben 957, illetve 1024 milliárdra becsüli. Ehhez adódik az a további 550, illetve 902 milliárd forint, amely az Orbán-kormány megszorításai révén javítja az államháztartás szaldóját.

Állítás: A kormány radikálisan csökkentette az adókat.

Értelmezés: A kormány radikálisan átrendezte az adókat

Az Orbán-kormány a személyi jövedelemadó és a társasági adó módosításával csaknem 500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre. Ezzel szemben a bankadóval, a különadókkal és a gyógyszergyártók befizetési kötelezettségének növelésével 400 milliárd forint többletterhet vetett ki.

Fotó: Túry Gergely

Állítás: A bérből és fizetésből élők az adóváltozások miatt az idén nem járhatnak rosszabbul, mint tavaly.

Értelmezés: Az alacsony keresetek vásárlóereje csökken.

 A kormányzati szektorban az alacsony keresetűek veszteségét utólag kompenzálták, erre a versenyszféra munkaadóit is felszólították, ám a cél a nominális keresetek csökkenésének elkerülése volt. A keresetek vásárlóereje az inflációval arányosan veszít értékéből. Az idei év első három hónapjában a reálkeresetek – az adórendszerbe beépített gyermekkedvezményt nem számítva – összességükben is csökkentek.

Állítás: Január 1-jével a nyugdíjak 3,8 százalékkal emelkedtek, ez meghaladta az inflációt.

Értelmezés: A nyugdíjak egyelőre nem követik az inflációt.

A januártól áprilisig terjedő időszakban a fogyasztói árak 4,3 százalé
kkal haladták meg az előző évit. Múlt héten megjelent prognózisában az OECD az év egészére 4 százalékot vár, ha teljesül, a nyugdíjak veszítenek értékükből.

Állítás: A kormány megvédte a nyugdíjakat.

Értelmezés: A kormány elvette a fiatalabb korosztályok nyugdíjcélú megtakarításait.

A korábban a magánpénztárakba irányított járulékok 360 milliárd forinttal növelik a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit, amelyhez a pénztári vagyon likvidálása után további 343 milliárd forint adódik. A jövőben esedékes kifizetések rapid elköltése a mostani nyugdíjakra és más célokra – mint azt a konvergenciaprogram is elismeri – „a hosszú távú állami nyugdíjkiadások növelése irányába hatnak”.

Állítás: A magán-nyugdíjpénztári vagyonból a kormány semmilyen folyó kiadást nem fog finanszírozni.

Értelmezés: A pénztári vagyon egy része folyó kiadásokra megy el.

Mint láttuk, részben nyugdíjakra fordítják, további 94,5 milliárd forint pedig a központi költségvetésbe folyik be. Ezen kívül az állam a pénztári vagyon terhére átvállalja a MÁV és a BKV adósságait, a köz- és magánszféra együttműködésével végrehajtott projektek egy részét pedig kiváltja. Minderre a GDP 2 százalékára becsült összeget tervez elkölteni a pénztári vagyonból.

 Állítás: A kormány a Mol-részvényeket az IMF által nyújtott hitelből vásárolta vissza, az ügylettel az államadósság nem nőtt.

Értelmezés: Csökkentek a devizatartalékok.

Orbán Viktor idén januárban a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban azt ígérte, Magyarország az IMF-től lehívott, fel nem használt hitelből (ami április végén 3,2-3,3 milliárd euró volt) az államadósságot fogja csökkenteni. Ha ebből a kormány csaknem 2 milliárd eurót a Mol-részvényekre költ el, a hitel visszafizetéséhez új kölcsönt kell felvennie. Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a Dow Jonesnak adott múlt heti interjúban kijelentette: „Minden alapot nélkülöz, hogy a magyar kormány az IMF pénzéből vásárolta volna meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját, a hitel és a vásárlás között nincs közvetlen kapcsolat.”
FZ
Forrás: HVG online, Fidesz-magyar értelemző szótár

--------------

Csak egyetlen kérdésem van: nem gondolják a Fidesz vezető politikusai, tanácsadói és kommunikátorai, hogy az emberek átlátnak a rószaszín ködfátyolon, amit a valóság eltakarására a szemük elé húznak? (a szerk.)