A Népszavában ma figyelemre méltó lista látott napvilágot arról, mit állított a miniszterelnök szóvidője, Szíjjártó Péter, és mi a valóság.
Hát, hölgyeim és uraim, lássuk, hogyan próbálnak bennünket etetni a vezető politikusaink! Íme:
------------
Diadalt, sőt "háborúban aratott győzelmet" ül a Fidesz azt követően, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjaitól elorzott mintegy 3000 milliárd forintnak mintegy felét, 1 435 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíj-megtakarítás céljait szolgáló tőkét eltérítik eredeti céljától.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a közszolgálati televíziókban és a Magyar ATV-nek adott interjújában a valóságnak nem megfelelő kijelentéseket tett. Tagadta, hogy a kormány által jóváhagyott, "az Európai Unióban páratlan méretű adósságcsökkentő" lépés veszélyezteti a majdani nyugdíjkifizetéseket, és azt is, hogy ez a pénz a kasszából rövidesen hiányozni fog. Csokorba szedtük kijelentéseit és azok cáfolatát.
Sz. P.: Azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik átléptek az állami rendszerbe a felhalmozott befizetéseit kizárólag a jelenlegi és a jövő nyugdíjasainak a járadékfizetésére fordítják.
Cáfolat: Nézzük a számokat: a 19 hazai magánnyugdíjpénztár az Államadósság Kezelő Központnak június 14-ig összességében 2 946 milliárd forintnyi vagyont adott át, ebből 140 milliárd forint volt a készpénz. A portfólió kevéssel több, mint felét kötvények tették ki, csaknem teljes egészében magyar állampapírok. A befektetési jegyek a vagyon több, mint egyharmadát képezték, a többi pedig nagyrészt hazai, és kisebb hányadban külföldi részvény volt. A kormány mindebből bevont 1 435 milliárd forintnyit, ami gyakorlatilag az összes magyar államkötvényt jelenti. Így az államadósságot 81 százalékról 77 százalékra csökkentették. Vagyis nem a nyugdíjalap megerősítésére, a mostani nyugdíjkifizetésekre fordították az átkerült vagyont.
Sz. P. A magánpénztári befizetések nem fognak hiányozni a rendszerből.
Cáfolat: Neil Shearing, a londoni Capital Economics elemzője szerint egy olyan idősödő társadalom esetében, mint amilyen Magyarország is, az állam által működtetett társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszerben az államra az idő múlásával egyre nagyobb nyugdíjfizetési kötelezettség hárul. Idáig is finanszírozási hiány volt a nyugdíjrendszerben, ám 2030-ban, 2040-ben ennél is rosszabb lesz a helyzet a demográfiai folyamatokból eredően.
Sz. P. A magánpénztári tagdíjakat az államnak a bruttó hazai termék (GDP) évi másfél százalékával ki kellett egészíteni, ez a teher most megszűnik.
Cáfolat: Ezt a tények nem teljesen igazolják, költségvetési adatok szerint a 2002 és 2010 közötti nyolc esztendőben a magánpénztári kompenzáció összességében 10 százalékkal növelte az államadósságot, vagyis évente 1,25 százalékkal, de nem is ez a lényeg. Az államadósságot csak átmenetileg terheli ez a növekmény, ugyanis a magánpénztári tagok majdani nyugdíjkifizetéseikor ennél jóval nagyobb mértékben mentesül a költségvetés a kiadásoktól. A magánpénztári kompenzáció tehát befektetés a jövőbe.
Sz. P. A magánpénztári vagyon államosítása révén megszűnik a "nyugdíjtőzsde".
Cáfolat: A magánpénztári alapkezelők jól dolgoztak, hiszen csaknem minden tag reálhozamhoz jut a nyár folyamán. A reálhozam azt jelenti, hogy a részvényeken, befektetési jegyeken és kötvényeken elért árfolyam-nyereség, osztalék, illetve hozam a megtakarítás éveiben összességében magasabb volt, mint az egyes esztendők inflációja. A "nyugdíjtőzsdét" megbélyegző Orbán Viktor kormánya - a végeredményben ugyancsak a magánpénztári vagyonból - veszi meg a Budapesti Értéktőzsde egyik legjobb papírját, a Mol 21,2 százalékát 500 milliárd forintért, feltehetően az árfolyamnyereség és az osztalék reményében.
A többi einstandolt részvényről Szijjártó Péter, mint stratégiailag fontosról beszélt. Vagyis az állam is tőzsdézni kíván, ami kapitalizmusban elfogadható. A magyar állam a Richter meghatározó, kisebbségi tulajdonosa, és ez a felállás jól működik.
Orbán-bakik
Orbán Viktor bejelentése szerint az államadósságot - a miniszterelnök szavaival élve - 81 százalékpontról 77 százalékpontra csökkentettük, vagyis 5 százalékponttal. Ebben a mondatában legalább két hibát követett el. Az egyik, hogy a százalékpont kifejezést tévesen használta, az államadósságot ugyanis százalékban mérjük, egy arányszámról van szó, a GDP-hez viszonyítva. A másik probléma, hogy ha 81-ből 77-et kivonunk, akkor nem ötöt, hanem négyet kapunk, vagyis négy százalékponttal csökken az ország adóssága.
Bonta Miklós / Népszava
Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=442090
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése