Íme az állítások egyik és a másik oldalról (forrás: 168ora.hu)
Az Európai Parlament 2011. július 5-i plenáris ülésén elfogadta a magyar alkotmányozásról szóló állásfoglalását. A Fidesz EP-delegációja az állásfoglalás elfogadása után a tényeket elferdítő sajtóközleményt adott ki - állítja az MSZP közleménye.
Az alábbiakban az ellenzéki párt EP-delegáció pontról pontra cáfolja a fideszes közleményben tett állításokat:
"Az Európai Parlament szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége ma csúsztatásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó politikai indíttatású határozatot fogadott el az új magyar Alaptörvényről."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az Európai Parlamentnek nincsen "szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége", éppen ellenkezőleg, a jobboldali frakciók vannak többségben. Az említett négy frakció a 736 mandátumból mindössze 360-at birtokol. A szöveg, amelyet az EP meggyőző többséggel hagyott jóvá (331 képviselő támogatta, 274 szavazott ellene, 54 tartózkodott), a Velencei Bizottság júniusban kiadott véleményére építve fogalmaz meg kritikai észrevételeket a magyar alkotmány tartalmát, az elfogadásának módját illetően. Arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy vagy az alkotmány módosításával, vagy a sarkalatos törvények elfogadásakor vegye figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait. Az állásfoglalás elfogadásához arra is szükség volt, hogy az Európai Néppárt frakciójából és a Konzervatív Frakcióból többen tartózkodjanak, átszavazzanak, vagy távol maradjanak a szavazástól. Különösen furcsa a "baloldali" frakciók közé sorolni a liberális pártokat, amelyek számos tagállamban a jobboldali kormányokkal működnek együtt.
"A baloldali frakciók, köztük Göncz Kinga és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselők által jegyzett dokumentum nyíltan szembemegy a magyar polgárok akaratával és érdekeivel: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének magyarországi megszüntetésére és a felelős költségvetési és gazdaságpolitika alkotmányos szabályainak fellazítására szólít fel."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az állásfoglalásban szó sincsen a felelős költségvetési és gazdaságpolitika fellazításáról. Az állásfoglalás 1/b pontja azt mondja ki - hivatkozva a Velencei Bizottság véleményére - hogy: "az adó- és nyugdíjrendszert, a családpolitikát, valamint a kulturális, a vallás- és a társadalmi-gazdasági politikát szabályozó sarkalatos törvények tekintetében csak az alapvető és egyértelműen meghatározott alkalmazási kört fogadják el, lehetővé téve, hogy a jövőbeni kormányok és demokratikusan megválasztott törvényhozói testületek e politikákra vonatkozóan önálló döntéseket hozhassanak; vizsgálják felül a Költségvetési Tanács megbízatását;"
"A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az Alaptörvény olyan pontjait is kritizálja - például az alkotmánybíróság és az ombudsmani-rendszer kérdése - amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek."
Az állásfoglalás összhangban a Velencei Bizottság véleményével éppen a jogvédelem szintjének csökkenését kritizálja, ami tagadhatatlan, amennyiben a kormány csökkenti a független intézmények - az ombudsmanok és az Alkotmánybíróság - hatásköreit. Részletesen:
"P. mivel a négy országgyűlési biztos hatékony rendszere helyett mindössze egy általános ombudsman fog működni két helyettessel, ami nem biztosítja a jogvédelem ugyanolyan szintjét, és az általános ombudsman hatásköre nem terjed ki az adatvédelemért és információszabadságért felelős korábbi parlamenti biztos hatásköreire; mivel ez utóbbi hatásköreit egy hatóság kapja meg, amelynek működéséről még nincsenek pontos információk"
"F. mivel az Európai Parlament osztja a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggodalmakat, különösen az elfogadás folyamatának átláthatósága, nyitottsága és az e folyamatban való részvétel, továbbá a folyamat időkerete tekintetében, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülését, különösen az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra és a bírákra vonatkozó azon rendelkezéseket illetően, amelyek a magyar bírói testület függetlenségét veszélyeztethetik",
"1/e erősítsék meg a bírói testület függetlenségét oly módon, hogy visszaállítják az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára az EJEE-n alapuló jognak megfelelően, felülvizsgálják a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, továbbá egyértelműen biztosítják az igazságügyi rendszer független irányítását;"
"A határozat mindezek mellett szembemegy a magyar polgárok egyértelműen kinyilvánított akaratával is. A Nemzeti Konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés Alaptörvénybe foglalása mellett, mely büntetéssel a magyar bíróságok lehetőséget kapnának, hogy a súlyosan erőszakos bűncselekmények elkövetői többé ne jelentsenek veszélyt a magyar társadalom számára. "
Ezzel szemben az igazság az, hogy a "Nemzeti Konzultáció" keretében - Szájer József saját közlése alapján - mindössze "csaknem egymillió állampolgár, a választópolgárok 11%-a" mondta el véleményét az Orbán-kormány által szerfölött szelektív módon megfogalmazott kérdésekről. Még ha mindegyikük a Fidesz álláspontját támogatta volna, a választópolgárok 11%-a akkor is messze elmarad bármiféle többségtől, nemhogy "óriási többségtől".
Ahogyan azt a Fidesz és a magyar kormány több képviselője is hangoztatta, az alkotmánynak összhangban kell lennie Magyarország nemzetközi kötelezettség vállalásaival. Magyarország pedig az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) aláírójaként, az Európa Tanács tagjaként, ahogyan azt a Velencei Bizottság is megmutatta, nem vezethet be olyan szabályozást, amely lehetővé teszi a szabad lábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani szabadságvesztést. Ahogyan a Velencei Bizottság rámutat, idézve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2008-as ítéletét.
"A népszuverenitás elvének nyílt semmibevétele, hogy az EP baloldali frakciói ma elfogadott határozatukkal - szemben a magyar polgárok egyértelműen kinyilvánított akaratával - a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének megszüntetését szorgalmazza."
Ezzel szemben a népszuverenitás elvének éppen az a nyílt semmibevétele, hogy a Fidesz, visszaélve kétharmados többségével, eltörölte az új alkotmány elfogadására vonatkozó, négyötödös többséget előíró országgyűlési házszabályi rendelkezést. Ezzel nyíltan bebizonyította, hogy, ahogyan a Velencei Bizottság is leírta, nem törekedett sem politikai, sem társadalmi konszenzusra:
"11. A Velencei Bizottság 2011 márciusában elfogadott Véleményében, (...) Kritizálta az új alkotmány előkészítésének, megvitatásának és elfogadásának folyamatát annak szoros határidői és a tervezet politikai erők által a médiában és a civil társadalommal történő megvitatásának korlátozott lehetőségei miatt. "
"Felelőtlenség, hogy az EP baloldali frakciói a határozattal gyengíteni akarják az Alaptörvény gazdasági alkotmányozás kérdésében hozott passzusait, teret engedve a mindenkori kormánynak, hogy egyes kulcsfontosságú költségvetési és gazdasági kérdésekben - mint például az államadósság - lazább keretek között folytathassa gazdaságpolitikáját."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az állásfoglalásban egyetlenegyszer sem szerepel az "államadósság" szó. A Velencei Bizottsággal összhangban felhívja viszont a figyelmet arra, hogy az alapvető, általában a kormányzat és a parlamenti többség által szabályozott politikák bebetonozása veszélyes lehet a demokráciára. "M. mivel az új Alaptörvény szerint számos kérdést, így például az általában a kormány hatáskörébe és a törvényhozó testület döntéshozatali jogkörébe tartozó, a családjogra, az adó- és nyugdíjrendszerre vonatkozó speciális aspektusokat szintén a sarkalatos törvények fogják meghatározni, ami csökkenti a jövőbeni választások jelentőségét, továbbá több lehetőséget biztosít egy kétharmados többséget élvező kormány számára politikai preferenciái bebetonozására; mivel az egyedi és részletes szabályok sarkalatos törvényekkel való meghatározása veszélybe sodorhatja a demokrácia elvét,
O. mivel a korlátozott demokratikus legitimációjú Költségvetési Tanács, amely nem országgyűlési szerv, megvétózhatja az általános költségvetés Országgyűlés általi elfogadását, és ebben az esetben az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ami rendkívüli mértékben szűkíti a demokratikusan megválasztott törvényhozó testület mozgásterét,"
"Ez Magyarország számára elfogadhatatlan. Az európai baloldal által javasolt görög úttal ellentétben az ország a felelős költségvetési és gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát. Magyarország nem engedhet meg magának egy újabb, az országot eladósító és a csőd szélére sodró szocialista ámokfutást. Az ország újbóli eladósodását ezért szigorú kereteket adó alkotmányos szabályokkal és erős jogkörökkel rendelkező Költségvetési Tanács intézményével kell meggátolni."
Az európai baloldal soha nem "javasolt görög utat". A katasztrofális görög államháztartási helyzet nagyrészt a korábbi jobboldali görög kormányok öröksége. Az európai baloldal a gazdasági növekedés beindítását szorgalmazza. Szeretné, hogy a kizárólag megszorításokra épülő, a növekedést gátló, rövidlátó jobboldali válságkezeléssel szemben szociálisan érzékeny, hosszú távra tekintő gazdaságpolitika szülessen.
"Képmutató magatartás, hogy míg az Alaptörvénnyel kapcsolatos magyar országgyűlési vitában a szocialisták megtagadták a részvételt, az MSZP EP-delegációja előbb vitát, majd a magyar polgárok akaratával és érdekeivel szembemenő határozatot kezdeményezett. Az MSZP EP-delegációja ezzel az akciójával ismételten bizonyítja, hogy politikáját nem a magyar polgárok érdekeinek képviselete, hanem - ahogyan azt nyolc éves regnálásuk alatt megszokhattuk - az egyes nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszer határozza meg."
Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyar szocialisták részt vettek az új alkotmány koncepciójának vitájában egészen addig, amíg annak a legkisebb esélyét látták, hogy javaslataikat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Miután a négyötödös szabályt, mint az ellenzék érdemi részvételi lehetőségének egyetlen garanciáját eltörölték, egyértelművé vált: az alkotmányhoz az ellenzék csak díszletként kellett volna, amiként Szili Katalin elvtelen és eredménytelen asszisztálása esetében be is bizonyosodott.
Az igazság továbbá az, hogy szó sincsen "nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszerről". Szó van azonban Magyarországra kötelező érvényű nemzetközi egyezményekről. Szó van továbbá az Európai Unió alapértékeiről, amelyeket Magyarországnak az Unió tagjaként kötelessége betartani. Sajnos az utóbbi egy évben sokszor láttuk azt, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniónak csak támogatásaira tart igényt, a közös alapértékeket viszont semmibe veszi. Téves azt gondolni, hogy az alkotmányozáshoz semmi köze nincsen az Európai Uniónak Ezt az Európai Parlament határozata nagyon világosan megfogalmazza: : "C. mivel noha új alkotmány kidolgozása és elfogadása tagállami hatáskör, a jelenlegi és a csatlakozó tagállamok, valamint az EU feladata, hogy biztosítsák, hogy a tartalom és a folyamatok megfeleljenek az uniós értékeknek, az Alapjogi Chartának, az EJEE-nek, továbbá hogy az elfogadott Alaptörvény szövege és szellemisége ne mondjon ellent ezen értékeknek és eszközöknek; mivel mindezt egyértelműen bizonyítja az, hogy a jelenlegi tagállamok közül számosnak felül kellett vizsgálnia és módosítania kellett alkotmányát az uniós csatlakozás érdekében, vagy az egymást követő uniós szerződésekhez kellett igazítania elsősorban a Bizottság kérésére,"
"A ma elfogadott határozatnak jogi kötőereje nincs, Magyarország számára kötelezettséget nem tartalmaz."
Bár az állásfoglalás valóban nem jár közvetlen jogi következménnyel, politikailag rendkívül erős és példátlan figyelmeztetés az, hogy az Európai Parlament a magyar kormányt kétszer is elmarasztalta - ráadásul olyan időszakban, amikor hazánk töltötte be az EU soros elnök tisztségét. Ez további politikai elszigetelődést, ebből fakadóan Magyarország érdekérvényesítési képességeinek gyengülését eredményezi és forintosítható, "eurósítható" gazdasági hátrányokat fog jelenteni Magyarországnak - az EU-elnökség elmaradt politikai, társadalmi hasznán kívül.
Normális körülmények között ennyi csúsztatást, valótlanságot nem bírna el a demokratikus keretek között folytatott politikai küzdelem, mint amire a Fidesz EP-delegációjának közleménye a példa. A Fidesz azonban már rég kilépett e keretek közül. A szocialista európai parlamenti képviselők nem süllyednek le erre a szintre. Mi, ahogyan eddig is, konkrét tényeken, adatokon alapuló, józan és konstruktív kritikát fogunk megfogalmazni, amennyiben erre szükség van.
MSZP EP-delegáció
Az alábbiakban az ellenzéki párt EP-delegáció pontról pontra cáfolja a fideszes közleményben tett állításokat:
"Az Európai Parlament szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége ma csúsztatásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó politikai indíttatású határozatot fogadott el az új magyar Alaptörvényről."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az Európai Parlamentnek nincsen "szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége", éppen ellenkezőleg, a jobboldali frakciók vannak többségben. Az említett négy frakció a 736 mandátumból mindössze 360-at birtokol. A szöveg, amelyet az EP meggyőző többséggel hagyott jóvá (331 képviselő támogatta, 274 szavazott ellene, 54 tartózkodott), a Velencei Bizottság júniusban kiadott véleményére építve fogalmaz meg kritikai észrevételeket a magyar alkotmány tartalmát, az elfogadásának módját illetően. Arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy vagy az alkotmány módosításával, vagy a sarkalatos törvények elfogadásakor vegye figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait. Az állásfoglalás elfogadásához arra is szükség volt, hogy az Európai Néppárt frakciójából és a Konzervatív Frakcióból többen tartózkodjanak, átszavazzanak, vagy távol maradjanak a szavazástól. Különösen furcsa a "baloldali" frakciók közé sorolni a liberális pártokat, amelyek számos tagállamban a jobboldali kormányokkal működnek együtt.
"A baloldali frakciók, köztük Göncz Kinga és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselők által jegyzett dokumentum nyíltan szembemegy a magyar polgárok akaratával és érdekeivel: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének magyarországi megszüntetésére és a felelős költségvetési és gazdaságpolitika alkotmányos szabályainak fellazítására szólít fel."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az állásfoglalásban szó sincsen a felelős költségvetési és gazdaságpolitika fellazításáról. Az állásfoglalás 1/b pontja azt mondja ki - hivatkozva a Velencei Bizottság véleményére - hogy: "az adó- és nyugdíjrendszert, a családpolitikát, valamint a kulturális, a vallás- és a társadalmi-gazdasági politikát szabályozó sarkalatos törvények tekintetében csak az alapvető és egyértelműen meghatározott alkalmazási kört fogadják el, lehetővé téve, hogy a jövőbeni kormányok és demokratikusan megválasztott törvényhozói testületek e politikákra vonatkozóan önálló döntéseket hozhassanak; vizsgálják felül a Költségvetési Tanács megbízatását;"
"A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az Alaptörvény olyan pontjait is kritizálja - például az alkotmánybíróság és az ombudsmani-rendszer kérdése - amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek."
Az állásfoglalás összhangban a Velencei Bizottság véleményével éppen a jogvédelem szintjének csökkenését kritizálja, ami tagadhatatlan, amennyiben a kormány csökkenti a független intézmények - az ombudsmanok és az Alkotmánybíróság - hatásköreit. Részletesen:
"P. mivel a négy országgyűlési biztos hatékony rendszere helyett mindössze egy általános ombudsman fog működni két helyettessel, ami nem biztosítja a jogvédelem ugyanolyan szintjét, és az általános ombudsman hatásköre nem terjed ki az adatvédelemért és információszabadságért felelős korábbi parlamenti biztos hatásköreire; mivel ez utóbbi hatásköreit egy hatóság kapja meg, amelynek működéséről még nincsenek pontos információk"
"F. mivel az Európai Parlament osztja a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggodalmakat, különösen az elfogadás folyamatának átláthatósága, nyitottsága és az e folyamatban való részvétel, továbbá a folyamat időkerete tekintetében, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülését, különösen az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra és a bírákra vonatkozó azon rendelkezéseket illetően, amelyek a magyar bírói testület függetlenségét veszélyeztethetik",
"1/e erősítsék meg a bírói testület függetlenségét oly módon, hogy visszaállítják az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára az EJEE-n alapuló jognak megfelelően, felülvizsgálják a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, továbbá egyértelműen biztosítják az igazságügyi rendszer független irányítását;"
"A határozat mindezek mellett szembemegy a magyar polgárok egyértelműen kinyilvánított akaratával is. A Nemzeti Konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés Alaptörvénybe foglalása mellett, mely büntetéssel a magyar bíróságok lehetőséget kapnának, hogy a súlyosan erőszakos bűncselekmények elkövetői többé ne jelentsenek veszélyt a magyar társadalom számára. "
Ezzel szemben az igazság az, hogy a "Nemzeti Konzultáció" keretében - Szájer József saját közlése alapján - mindössze "csaknem egymillió állampolgár, a választópolgárok 11%-a" mondta el véleményét az Orbán-kormány által szerfölött szelektív módon megfogalmazott kérdésekről. Még ha mindegyikük a Fidesz álláspontját támogatta volna, a választópolgárok 11%-a akkor is messze elmarad bármiféle többségtől, nemhogy "óriási többségtől".
Ahogyan azt a Fidesz és a magyar kormány több képviselője is hangoztatta, az alkotmánynak összhangban kell lennie Magyarország nemzetközi kötelezettség vállalásaival. Magyarország pedig az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) aláírójaként, az Európa Tanács tagjaként, ahogyan azt a Velencei Bizottság is megmutatta, nem vezethet be olyan szabályozást, amely lehetővé teszi a szabad lábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani szabadságvesztést. Ahogyan a Velencei Bizottság rámutat, idézve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2008-as ítéletét.
"A népszuverenitás elvének nyílt semmibevétele, hogy az EP baloldali frakciói ma elfogadott határozatukkal - szemben a magyar polgárok egyértelműen kinyilvánított akaratával - a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének megszüntetését szorgalmazza."
Ezzel szemben a népszuverenitás elvének éppen az a nyílt semmibevétele, hogy a Fidesz, visszaélve kétharmados többségével, eltörölte az új alkotmány elfogadására vonatkozó, négyötödös többséget előíró országgyűlési házszabályi rendelkezést. Ezzel nyíltan bebizonyította, hogy, ahogyan a Velencei Bizottság is leírta, nem törekedett sem politikai, sem társadalmi konszenzusra:
"11. A Velencei Bizottság 2011 márciusában elfogadott Véleményében, (...) Kritizálta az új alkotmány előkészítésének, megvitatásának és elfogadásának folyamatát annak szoros határidői és a tervezet politikai erők által a médiában és a civil társadalommal történő megvitatásának korlátozott lehetőségei miatt. "
"Felelőtlenség, hogy az EP baloldali frakciói a határozattal gyengíteni akarják az Alaptörvény gazdasági alkotmányozás kérdésében hozott passzusait, teret engedve a mindenkori kormánynak, hogy egyes kulcsfontosságú költségvetési és gazdasági kérdésekben - mint például az államadósság - lazább keretek között folytathassa gazdaságpolitikáját."
Ezzel szemben az igazság az, hogy az állásfoglalásban egyetlenegyszer sem szerepel az "államadósság" szó. A Velencei Bizottsággal összhangban felhívja viszont a figyelmet arra, hogy az alapvető, általában a kormányzat és a parlamenti többség által szabályozott politikák bebetonozása veszélyes lehet a demokráciára. "M. mivel az új Alaptörvény szerint számos kérdést, így például az általában a kormány hatáskörébe és a törvényhozó testület döntéshozatali jogkörébe tartozó, a családjogra, az adó- és nyugdíjrendszerre vonatkozó speciális aspektusokat szintén a sarkalatos törvények fogják meghatározni, ami csökkenti a jövőbeni választások jelentőségét, továbbá több lehetőséget biztosít egy kétharmados többséget élvező kormány számára politikai preferenciái bebetonozására; mivel az egyedi és részletes szabályok sarkalatos törvényekkel való meghatározása veszélybe sodorhatja a demokrácia elvét,
O. mivel a korlátozott demokratikus legitimációjú Költségvetési Tanács, amely nem országgyűlési szerv, megvétózhatja az általános költségvetés Országgyűlés általi elfogadását, és ebben az esetben az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ami rendkívüli mértékben szűkíti a demokratikusan megválasztott törvényhozó testület mozgásterét,"
"Ez Magyarország számára elfogadhatatlan. Az európai baloldal által javasolt görög úttal ellentétben az ország a felelős költségvetési és gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát. Magyarország nem engedhet meg magának egy újabb, az országot eladósító és a csőd szélére sodró szocialista ámokfutást. Az ország újbóli eladósodását ezért szigorú kereteket adó alkotmányos szabályokkal és erős jogkörökkel rendelkező Költségvetési Tanács intézményével kell meggátolni."
Az európai baloldal soha nem "javasolt görög utat". A katasztrofális görög államháztartási helyzet nagyrészt a korábbi jobboldali görög kormányok öröksége. Az európai baloldal a gazdasági növekedés beindítását szorgalmazza. Szeretné, hogy a kizárólag megszorításokra épülő, a növekedést gátló, rövidlátó jobboldali válságkezeléssel szemben szociálisan érzékeny, hosszú távra tekintő gazdaságpolitika szülessen.
"Képmutató magatartás, hogy míg az Alaptörvénnyel kapcsolatos magyar országgyűlési vitában a szocialisták megtagadták a részvételt, az MSZP EP-delegációja előbb vitát, majd a magyar polgárok akaratával és érdekeivel szembemenő határozatot kezdeményezett. Az MSZP EP-delegációja ezzel az akciójával ismételten bizonyítja, hogy politikáját nem a magyar polgárok érdekeinek képviselete, hanem - ahogyan azt nyolc éves regnálásuk alatt megszokhattuk - az egyes nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszer határozza meg."
Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyar szocialisták részt vettek az új alkotmány koncepciójának vitájában egészen addig, amíg annak a legkisebb esélyét látták, hogy javaslataikat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Miután a négyötödös szabályt, mint az ellenzék érdemi részvételi lehetőségének egyetlen garanciáját eltörölték, egyértelművé vált: az alkotmányhoz az ellenzék csak díszletként kellett volna, amiként Szili Katalin elvtelen és eredménytelen asszisztálása esetében be is bizonyosodott.
Az igazság továbbá az, hogy szó sincsen "nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszerről". Szó van azonban Magyarországra kötelező érvényű nemzetközi egyezményekről. Szó van továbbá az Európai Unió alapértékeiről, amelyeket Magyarországnak az Unió tagjaként kötelessége betartani. Sajnos az utóbbi egy évben sokszor láttuk azt, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniónak csak támogatásaira tart igényt, a közös alapértékeket viszont semmibe veszi. Téves azt gondolni, hogy az alkotmányozáshoz semmi köze nincsen az Európai Uniónak Ezt az Európai Parlament határozata nagyon világosan megfogalmazza: : "C. mivel noha új alkotmány kidolgozása és elfogadása tagállami hatáskör, a jelenlegi és a csatlakozó tagállamok, valamint az EU feladata, hogy biztosítsák, hogy a tartalom és a folyamatok megfeleljenek az uniós értékeknek, az Alapjogi Chartának, az EJEE-nek, továbbá hogy az elfogadott Alaptörvény szövege és szellemisége ne mondjon ellent ezen értékeknek és eszközöknek; mivel mindezt egyértelműen bizonyítja az, hogy a jelenlegi tagállamok közül számosnak felül kellett vizsgálnia és módosítania kellett alkotmányát az uniós csatlakozás érdekében, vagy az egymást követő uniós szerződésekhez kellett igazítania elsősorban a Bizottság kérésére,"
"A ma elfogadott határozatnak jogi kötőereje nincs, Magyarország számára kötelezettséget nem tartalmaz."
Bár az állásfoglalás valóban nem jár közvetlen jogi következménnyel, politikailag rendkívül erős és példátlan figyelmeztetés az, hogy az Európai Parlament a magyar kormányt kétszer is elmarasztalta - ráadásul olyan időszakban, amikor hazánk töltötte be az EU soros elnök tisztségét. Ez további politikai elszigetelődést, ebből fakadóan Magyarország érdekérvényesítési képességeinek gyengülését eredményezi és forintosítható, "eurósítható" gazdasági hátrányokat fog jelenteni Magyarországnak - az EU-elnökség elmaradt politikai, társadalmi hasznán kívül.
Normális körülmények között ennyi csúsztatást, valótlanságot nem bírna el a demokratikus keretek között folytatott politikai küzdelem, mint amire a Fidesz EP-delegációjának közleménye a példa. A Fidesz azonban már rég kilépett e keretek közül. A szocialista európai parlamenti képviselők nem süllyednek le erre a szintre. Mi, ahogyan eddig is, konkrét tényeken, adatokon alapuló, józan és konstruktív kritikát fogunk megfogalmazni, amennyiben erre szükség van.
MSZP EP-delegáció
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése