2011. október 11., kedd

"Pártatlan" ember az alkotmánybírák között...

Balsai István személyében "pártatlan, semleges, tárgyilagosan gondolkodó" ember került az Alkotmánybíróság tagjai közé. Elég csak elolvasni a 2006-os zavargásokról, az akkori rendőri túlkapásokról szóló úgynevezett Balsai-jelentést. Vagy elolvasni az alábbi elemzést, ami összeveti más szakértői jelentésekkel. Máris elgondolkodik az ember, vajon mit várhat ezek után az Alkotmány védelmében Balsai politikus úrtól...?

-------------

Az alábbi cikk forrása: 168 óra online

-----------

Előkerült a Balsai-jelentés: lefizették a szélsőjobbot

Lefizették a radikálisokat?

Fél évig feküdt a kormányfő fiókjában Balsai István jelentése a 2006-os zavargásokról, az akkori rendőri fellépésekről. Hogy miért, nem tudni. Pedig végigolvasva egyértelművé válik minden: Gyurcsány a hibás, mert félelemben tartotta az országot, és ezért a volt kormányfő minden bizonnyal terrorista. A Balsai-jelentést PUNGOR ANDRÁS vetette össze a többi vizsgálati dokumentummal.
 
„Kérem, engedje meg, hogy ezúton tájékoztassam arról, hogy dr. Balsai István miniszterelnöki megbízott a kormány felkérésére elkészítette jelentését a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépésekről, melyet tisztelettel megküldök elnök úrnak” – írta Orbán Viktor kormányfő Kövér László házelnöknek. Szeptember végi a levél, márciusi a jelentés dátumozása.

Hogy miért csak fél év elteltével postázta a miniszterelnök a paksamétát? Az elfogulatlansággal volt a gond, a szakmaisággal? Vagy csak „jobb időkre” szánták, ezért fektették a kormányfői fiókban? Netán azért, mert a Jobbik a minap harcos felszólalásban követelte? Nincs válasz.

Szerettük volna a Balsai-féle dokumentumot a korábbi jelentések készítőivel, a történések főszereplőivel elemeztetni, de nem álltak kötélnek.

„Csak a politikáról szól ez a történet” – hárítottak a szakértők.

Pedig sokan vizsgálták a 2006-os eseményeket: Gönczöl Katalin jogász, kriminológus, az Ignácz István és Papp Károly dandártábornokok vezette oknyomozó testületek, a Morvai Krisztina fémjelezte Civil Jogász Bizottság, az ombudsman, sőt a Társaság a Szabadságjogokért is.

Botránykő volt az őszödi beszéd. Ezzel valamennyi, a 2006-os zavargásokat vizsgáló jelentés egyetért. A Gyurcsány-kormány által felkért Gönczöl Katalin ennél alaposabb: megvizsgálja a magyarság múltban elszenvedett sérelmeit, a jelen egzisztenciális, frusztráló félelmeit. Gönczöl a tévéostrom előzményei között a Fidesz felelősségére is felhívja a figyelmet: „Tartós tömegizgató, indulatkeltő retorika gerjeszthet olyan tömeghangulatot és akcióra hangoltságot, amely nyílt és közvetlen intenció nélkül is erőszakos cselekedetekhez vezethet.”

Balsai nem szöszmötöl történelmi, gazdasági elemzésekkel. Bár saját bevallása szerint nem lett volna dolga az MTV-székház ostromát kutatni, nem fukarkodik az összeesküvés-elméletek citálásával: „Az esemény kapcsán máig tartják magukat olyan nézetek, amelyek szerint az ostrom részben provokáció volt, és a hatalmában meggyengült miniszterelnök a tüntetők túlkapására várva akarta megfordítani, maga mellé állítani a közvéleményt.”

A volt igazságügy-miniszter, jelenleg alkotmánybíró bizonyítékokat nem sorol. Pedig még a Jobbikhoz közeli Morvai Krisztina vezette testület is sietett leszögezni: „Nem bizonyíthatóak azok a feltételezések, amelyek szerint az ellenzék démonizálása érdekében a hatalom »be akarta áldozni«®a helyszínen lévő rendőröket és az érintett anyagi javakat.”

Az Ignácz-jelentés szerint rendőri vezetői hibák miatt tudták bevenni a tüntetők a tévészékházat, és legyőzni az MTV épületét védő, kis létszámú, hiányosan felszerelt, magára hagyott rendőrcsapatot.

Ha Balsai belelendül, nem áll meg: „Mindmáig nem derült ki azt sem, hogy mi történt a megsebesült vagy magukat »megadó«®rendőrök fegyvereivel. Kik voltak azok, akik pénzért vettek részt az ostromban? Nem voltak meg az eszközeim annak vizsgálatára sem, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak milyen szerepe volt az MTV ostrománál.”

Vagyis azt sugallja: tűntek el rendőrségi fegyverek, és valakik lefizették a Szabadság téri radikálisokat.

Hogy milyen jelek utalnak erre?

S hogy hol a bizonyítéka? Erre ismét nem tér ki.

Balsai „elfogulatlanságát” jelzi, hogy szerinte Orbán Viktor mérsékelt hangot ütött meg, amikor így fogalmazott: „A mi higgadt, nyugodt álláspontunk az, hogy egy beteges hazudozóval van dolgunk.”

Félmillió embert várt a Fidesz az Astoriához az október 23-i megemlékezésre. Legalábbis ez derül ki Papp Károly dandártábornok jelentéséből. Miért a város közepén akartak ünnepelni? Csak találgattak a korabeli újságok: a Dísz tér azért nem jöhetett szóba, mert nincs ’56-os kötődése, a Műegyetem rakpartot útfelújítás miatt nem lehet megközelíteni, a Hősök terét és a Felvonulási teret pedig jóval korábban lefoglalták az állami ünnepségek miatt. A fideszes potentátok úgy vélték, a Blaháig hullámzó tömeg képe jól mutatna a híradókban.

A Gönczöl-jelentés úgy fogalmaz: „Ez a helyszínválasztás a korábbi tüntetések tapasztalatai, a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint ötven külföldi delegáció mozgatása szempontjából különösen aggályos volt. A helyszínt a rendőrség tudomásul vette. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült megakadályozni az agresszív csoportosulások és a békés demonstrálók keveredését.”

Balsai erre a lényegtelen körülményre nem tér ki, csak jelzi, hogy a fideszes demonstráció „törvényesen bejelentett” volt.

Orbán megbízottja az október 23-ai események kezdetét Papp Károly jelentése alapján idézi fel. Olykor szó szerint emel át mondatokat a rendőri dokumentumból. Egy kivétel azért akad: „Felvétel készült arról, hogy az összecsapást provokáció előzte meg, a rendőrök minden ok nélkül ütlegelni kezdtek egy középkorú nőt, és a segítségére siető férjét leütötték.” Ez a passzus a Papp-iratban nem szerepel. Arról hallgat Balsai, hogy milyen felvételről beszél, azt ki készítette.

Később igyekszik alapos lenni:
nevekkel, adatokkal egészíti ki a Papp-jelentést. Ám egy ponton ellentmond a rendőröknek, akik szerint a Fideszt éltető tömegnek lett volna ideje az Astoria előtti helyszínt elhagyni. Ugyanis a tömegoszlató csapat 43 perc alatt 368 métert mozgott előre. (A Deák tér és az Astoria közötti távolság pedig 532 méter.)

Balsai egy „elfogulatlan” tanúval cáfolja a rendőrség állítását. A fideszes rendezvényszervezőre hivatkozva azt írja: Orbán hat órakor fejezte be a beszédét, és ekkor már gumilövedéket lőttek a rendezvény felé a rendőrök a Károly körút felől.

Kinek van igaza? Nem tudni. Annyi biztos, hogy a Papp-jelentés sem takargatja a rendőrök hibáit, számos ponton elmarasztalja őket:
a tömegoszlatás több esetben jogszabályellenes volt, nem garantálták a gyülekezési jogot, nem viseltek a rendőrök azonosítót, túl sok könnygázt és gumilövedéket alkalmaztak, nem határozták meg, hova szabad célozni...

Balsai nagy buzgalmában erre rátesz még egy lapáttal: szerinte a tömegoszlatást irányító rendőri vezetők „nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva, annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák”.

Tehát direkt rontottak rá nemzetükre.

Ám – Balsai szerint – ezt csakis parancsra tehették. És nem más, mint Gyurcsány a hibás! Hogy ezt meg honnan veszi? Szerinte a volt kormányfő állandó félelemben tartotta a lakosságot: március 15-én például mesterlövészek védték.

A volt igazságügyér belelendül: sokakban az Astoriánál halálfélelem alakult ki, ezért „fennáll a terrorcselekmény elkövetésének valószínűsége”.

Hogy ki ezért a felelős? Naná, hogy Gyurcsány!

A napokban másodfokon egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte Vágó Lászlót a Fővárosi Ítélőtábla, amiért 2006. október 23-án helyszíni rendőrparancsnokként az Astoriánál a tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő ujját. Ez az első jogerős ítélet a rendőri túlkapások ügyében. Közben az MSZP bejelentette, hogy vizsgálóbizottsággal járna utána annak, hogy a zavargásokban tartott-e kapcsolatot a Fidesz a kormányellenes tüntetők csoportjaival, és a párt közleményei, politikusainak nyilatkozatai hozzájárulhattak-e a demonstrációk erőszakossá durvulásához. A vizsgálatot arra is kiterjesztenék, hogy a Fidesz vezetői és az esemény szervezői az elvárható gondossággal jártak-e el, amikor az Astoriát választották október 23-i rendezvényük helyszínéül.
 
A cikk eredetije: 168 óra online

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése