A Fidesz 2010-ben azért szerezhetett 53%-os pártlistás eredménnyel kétharmados parlamenti többséget, mert a választási rendszer idáig is aránytalan volt.
Az új választási törvény tervezete ezt az aránytalanságot még tovább fokozza.
Az egyfordulós rendszer, az eredményességi küszöb eltörlése, a győztes indokolatlan kompenzálása ezt az aránytalanságot csak tovább növeli.
A Fidesz 53%-os pártlistás eredménye az új koncepció szerint már 80% fölötti parlamenti többséget érne.
A súlyos aránytalanság ellehetetleníti a népakarat valós megjelenését, egyben rendkívüli veszélyeket jelent a szélsőjobb megerősödése esetén is.
2011. november 24., csütörtök
2011. november 23., szerda
Hazudik a kormány adósságnyomás-mérője
Az utóbbi időben többször elhangzott a kormány, valamint személyesen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szájából, hogy a Fidesz jelentősen csökkentette a magyar államadósságot. A STOP utánajárt, vajon mennyi igaz ebből az állításból.
Államadósságunk GDP-hez mért aránya jelenleg 76,1 százalék - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján található úgynevezett adósságnyomás-mérő. Az oldalon található leírás szerint a szerkezet "egy rendszeresen frissített adósságmutató, amely Magyarország aktuális, GDP-arányos adósságát jelzi".
Az oldal hozzáteszi, hogy a fent említett arány pontosan 5,08 százalékkal kevesebb, mint ahogy az 2011 februárjában volt - magyarán ennyivel csökkent az államadósságunk fél év alatt. A folyamatot egy látványos animáció segítségével szemlélteti a honlap.
Szótár kell Matolcsyhoz
A hírt kedd délelőtt megerősítette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, aki az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a "globális pénzügyi válság ellenére" az államadósság folyamatos csökkent. Itt azonban érdemes megjegyeznünk, hogy a miniszter a csökkentés kifejezést a megszokott jelentéstől némileg eltérően használja - drasztikus növekedést ért alatta.
A STOP-nak nyilatkozó Pogátsa Zoltán, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója ugyanis elárulta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 16-ai közleménye szerint a GDP-arányos államadósság a harmadik negyedévben 82 százalékra hízott a második negyedévi 76,7 százalékhoz képest.
Itt tehát nem csökkenést, hanem egy határozott, 5,3 százalékos növekedést figyelhettünk meg, amit egyébként az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai is alátámasztanak - szögezte le a szakértő.
Európában egyedülálló?!
Az MNB rámutatott: a finanszírozási képesség korábbi pozitív egyenlege elsősorban a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának köszönhetően alakult ki, amit az első negyedévben számoltak el. Más szavakkal, csak azért tudtuk ideiglenesen csökkenteni az államadósságot, mert a magyar lakosság 12 év alatt felhalmozott pénztári megtakarítását a kormány magához vette.
Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta elmondani, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból szerzett "hasznot" azóta a forint történelmi mélypontra gyengülése tulajdonképpen semmissé tette.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban ezt a csatát is megnyertük, hiszen "Európában egyedülálló módon csökkent az államadósság. A 2010-ben 82 százalékra rúgó államadósság akkori árfolyamon számolva mára 74 százalékra csökkent".
Csakhogy az árfolyam azóta igencsak elszállt. Ezt például jól érzékelik a devizahitelesek, akik bizonyára szintén nem bánnák, ha adósságukat 2010-es "akkori árfolyamon" számolnák el.
Egyébként októberben az egymilliárd eurós kötvénylejárat miatt némileg valóban kisebb lett az adósság mértéke. Ez azonban a szeptember végi 82 százalékról a legjobb esetben is csak 81 százalék alá csökkenhetett, nemhogy 76 százalékra - szögezte le kérdésünkre Pogátsa Zoltán.
Végül pedig érdemes megjegyezni, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény adósságplafont vezet be, kimondva, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely nem vezet az államadósság mértékének növekedéséhez.
Szerző: Klopfstein-László Kornél
STOP
Forrás: http://www.stop.hu/gazdasag/hazudik-a-kormany-adossagnyomas-meroje/966038/
Államadósságunk GDP-hez mért aránya jelenleg 76,1 százalék - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján található úgynevezett adósságnyomás-mérő. Az oldalon található leírás szerint a szerkezet "egy rendszeresen frissített adósságmutató, amely Magyarország aktuális, GDP-arányos adósságát jelzi".
Az oldal hozzáteszi, hogy a fent említett arány pontosan 5,08 százalékkal kevesebb, mint ahogy az 2011 februárjában volt - magyarán ennyivel csökkent az államadósságunk fél év alatt. A folyamatot egy látványos animáció segítségével szemlélteti a honlap.
Szótár kell Matolcsyhoz
A hírt kedd délelőtt megerősítette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, aki az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a "globális pénzügyi válság ellenére" az államadósság folyamatos csökkent. Itt azonban érdemes megjegyeznünk, hogy a miniszter a csökkentés kifejezést a megszokott jelentéstől némileg eltérően használja - drasztikus növekedést ért alatta.
A STOP-nak nyilatkozó Pogátsa Zoltán, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója ugyanis elárulta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 16-ai közleménye szerint a GDP-arányos államadósság a harmadik negyedévben 82 százalékra hízott a második negyedévi 76,7 százalékhoz képest.
Itt tehát nem csökkenést, hanem egy határozott, 5,3 százalékos növekedést figyelhettünk meg, amit egyébként az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai is alátámasztanak - szögezte le a szakértő.
Európában egyedülálló?!
Az MNB rámutatott: a finanszírozási képesség korábbi pozitív egyenlege elsősorban a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának köszönhetően alakult ki, amit az első negyedévben számoltak el. Más szavakkal, csak azért tudtuk ideiglenesen csökkenteni az államadósságot, mert a magyar lakosság 12 év alatt felhalmozott pénztári megtakarítását a kormány magához vette.
Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta elmondani, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból szerzett "hasznot" azóta a forint történelmi mélypontra gyengülése tulajdonképpen semmissé tette.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban ezt a csatát is megnyertük, hiszen "Európában egyedülálló módon csökkent az államadósság. A 2010-ben 82 százalékra rúgó államadósság akkori árfolyamon számolva mára 74 százalékra csökkent".
Csakhogy az árfolyam azóta igencsak elszállt. Ezt például jól érzékelik a devizahitelesek, akik bizonyára szintén nem bánnák, ha adósságukat 2010-es "akkori árfolyamon" számolnák el.
Egyébként októberben az egymilliárd eurós kötvénylejárat miatt némileg valóban kisebb lett az adósság mértéke. Ez azonban a szeptember végi 82 százalékról a legjobb esetben is csak 81 százalék alá csökkenhetett, nemhogy 76 százalékra - szögezte le kérdésünkre Pogátsa Zoltán.
Végül pedig érdemes megjegyezni, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény adósságplafont vezet be, kimondva, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely nem vezet az államadósság mértékének növekedéséhez.
Szerző: Klopfstein-László Kornél
STOP Forrás: http://www.stop.hu/gazdasag/hazudik-a-kormany-adossagnyomas-meroje/966038/
Színlelt egyeztetés, kommunikációs pénzpocsékolás
Egyeztetést színlelt tegnap a nyugdíjakról Orbán Viktor, ám a miniszterelnök valójában a Fidesz szakpolitikusával "tárgyalt". Így mindenben egyet is értettek. Azt mondták: a nyugdíjasok és a nyugdíjak biztonságban vannak, az ellátások idén és jövőre is megőrzik reálértéküket, a rezsiköltség pedig nem nő nagyobb mértékben, mint a nyugdíj.
Erről levelet is kapnak az idősek Orbán Viktortól. Arról viszont nem esett szó, hogy a korhatár alattiakat és a rokkantnyugdíjasokat kitaszítják a rendszerből, a a nyugdíjak reálértékének megőrzése valójában befagyasztást jelent, és jóval előbbre hozzák a korhatáremelést is.
Újabb ámítás, ezúttal a nyugdíjakról - röviden így lehet jellemezni Orbán Viktor miniszterelnök és Iván László, az Idősügyi Tanács tagjának tegnapi találkozóját. Iván László a Fidesz parlamenti képviselője, ő volt az, akivel pártja elvitette tavaly a "balhét" a svéd nyugdíjmodell bevezetésével kapcsolatban. Iván Lászlót küldték például a televíziós műsorba, és neki kellett válaszolni a kényes kérdésekre. Azóta nem sokat lehetett hallani a szakpolitikusról, de vélhetően most sem ő az, aki negatív kritikákat fogalmazhat meg a kormány nyugdíjterveiről.
Erről levelet is kapnak az idősek Orbán Viktortól. Arról viszont nem esett szó, hogy a korhatár alattiakat és a rokkantnyugdíjasokat kitaszítják a rendszerből, a a nyugdíjak reálértékének megőrzése valójában befagyasztást jelent, és jóval előbbre hozzák a korhatáremelést is.
Újabb ámítás, ezúttal a nyugdíjakról - röviden így lehet jellemezni Orbán Viktor miniszterelnök és Iván László, az Idősügyi Tanács tagjának tegnapi találkozóját. Iván László a Fidesz parlamenti képviselője, ő volt az, akivel pártja elvitette tavaly a "balhét" a svéd nyugdíjmodell bevezetésével kapcsolatban. Iván Lászlót küldték például a televíziós műsorba, és neki kellett válaszolni a kényes kérdésekre. Azóta nem sokat lehetett hallani a szakpolitikusról, de vélhetően most sem ő az, aki negatív kritikákat fogalmazhat meg a kormány nyugdíjterveiről.
A tegnapi beszélgetésről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője adott tájékoztatást.
Mint mondta, Orbán Viktor és Iván László felidézték 2009-es megállapodásukat, miszerint ha a Fidesz alakít kormányt, nem lesz olyan válságkezelő program, amely a nyugdíjasok vállára többletterheket rakna. Kijelentette azt is, Magyarországon minden nyugdíjas biztonságban érezheti a nyugdíját, aminek idén is sikerült megőrizni a reálértékét. Orbán Viktor azt is mondta Iván Lászlónak, hogy a nyugdíjrendszer átszervezésével, a "kötelező nyugdíjtőzsde megszüntetésével" sikerült kiiktatni minden olyan kockázatot, amely veszélybe sodorhatta volna az ellátásokat. Annak köszönhetően, hogy "a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat, nyugdíjat pedig csak a nyugdíjkasszából" fizetnek, 2012-ben 4,2 százalékkal emelkednek a járandóságok - mondta.
Kiemelte Szijjártó azt is, a bizonytalan hírek időszakában meg kell védeniük az idős emberek biztonságérzetét is. Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a nyugdíjasokhoz, amelyben arról is tájékoztatja őket, hogy a gáz, villany, távfűtés, víz és csatornadíjak nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint az ellátások. A kormányfő levelét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság küldi ki, a kézbesítés tegnap kezdődött és jövő hétfőig tart. A költségeket a nyugdíj-biztosítási alapból finanszírozzák. Ez azért érdekes, mert Orbán Viktor többször hangsúlyozta, a nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetések történhetnek.
Iván László pedig megjegyezte, novemberben egyösszegű, 6 százalékos nyugdíj-kiegészítést kapnak az idősek, nem szüntetik meg az özvegyi nyugdíjat, és nem csökkentik az ellátásokat. Szólt arról is - a fidesz.hu beszámolója szerint -, hogy már 2014-ben 65 évre emelhetik a korhatárt. (Korábban, a szocialista kormányok idején az volt a terv, hogy a korhatár csak 2027-re éri el a 65 évet.)
Az, amiről Szijjártó beszélt, féligazságot, vagy még annyit sem tartalmaz. A nyugdíjrendszerből ugyanis kitaszították a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjasokat, ők a jövőben már csak korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kaphatnak.
Az új alaptörvény szerint támogatásként utalják a hozzátartozói nyugellátást, vagyis a többi között az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. A jelenlegi rokkantnyugdíjasok pedig nyugdíj helyett csak ellátást kaphatnak majd, azok, akiket munkaképesnek találnak az új felülvizsgálati rendszerben három év után már egy forint sem jár. Az érintettek tehát a jövőben nem számítanak nyugdíjasnak, és nem nyugdíjszerű ellátást kapnak, így az ő biztonságukról nem lehet beszélni.
Arra sem tértek ki, hogy megváltoztatják a nyugdíjemelés módját, eltörlik azt a Bajnai-kormány által hozott szabályt, hogy a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére. A jövőben így csak a várható inflációval emelnék az ellátásokat. Ez pedig azt jelenti, hogy befagyasztják a nyugdíjak reálértékét. A kormány a jelek szerint eltörli a nyugdíjas fogyasztói árindex fogalmát is, márpedig ez volt az alapja az őszi emelésnek. Azt sem beszélték át, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője 2007-ben azt nyilatkozta, nem lehet hozzányúlni a fegyveres rendvédelmisek szolgálati törvényben biztosított jogaihoz.
Hasonlókra hívta fel a figyelmet az MSZP is. Korózs Lajos szakpolitikus arra vár választ, vajon az a 43 ezer korábbi rendészeti dolgozó is megkapja-e Orbán Viktor levelét, akik januártól elveszítik a szolgálati nyugdíjukat, illetve kézbesítik-e azt annak a több mint 110 ezer rokkantnyugdíjasnak is, akiknek felülvizsgálatra kell jelentkezniük a kormány döntése miatt. Korózs szóvá tette, hogy a kormányfő levelét két hónap múlva a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság éves tájékoztatásával együtt is elküldhették volna az időseknek ahelyett, hogy most "közpénzből százmilliókat" fordítanak erre.
Szórják a pénzt a kommunikációra
- Garancialevélben ígérte tavaly a választási kampány előtt Schmitt Pál, hogy kormányzásuk alatt megvédik a nyugdíjakat, törvényben tiltják meg a nyugdíjpénztárak privatizációját, és megőrzik a nyugdíjak reálértékét.
- Több, mint 200 millió forintért tavaly ősszel, még az önkormányzati választások előtt Orbán Viktor meghirdette, hogy a nyugdíjasokkal folytat párbeszédet. Akkor 1,7 millió nyugdíjas háztartásba postázták a küldeményeket.
- Csaknem 238 millió forintért küldték a következő leveleket, akkor a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő jogszabály-változásokról tájékoztatták az állampolgárokkal.
- Legalább 500 millió forintba került az újabb levélküldési akció, ami idén februárban volt a Nemzeti Konzultációs Testület kérdéseinek postázásával. Az alkotmányozással kapcsolatos kérdésekre vártak választ.
- Mintegy 800 millió forintért legutóbb tíz kérdést tettek fel a választóknak (szociális konzultáció), - ekkor már a 16 éveseket is megcélozták, - a többi között a védett kor intézményének bevezetésére vártak választ.
M.J. / Népszava
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)