2012. február 28., kedd

Hurrá! Továbbra sincsenek megszorítások...

Selmeczi: nagyhatalmú gazdasági érdekcsoportok befolyásolják az uniót

A magyar kormánynak elsősorban nem az a feladata, hogy a pénzpiacokat megnyugtassa, hanem hogy a magyar állampolgárok számára jólétet, egzisztenciális biztonságot nyújtson – többek közt erről is beszélt a Fidesz szóvivője kedden az ATV Start című műsorában.
Selmeczi Gabriella szerint, ha esetleg nem értenénk például a forintárfolyam romlását, vagy a Magyarország elleni méltánytalan támadásokat, érdemes feltennünk a kérdést: kiknek az érdekét sértették a kormányváltást követően meghozott törvények. A bankadó, illetve a különadó például banktulajdonosok, és olyan nagyhatalmú, médiakapcsolatokkal és politikai befolyással rendelkező gazdasági csoportok érdekeit sértették, akik igenis képesek befolyásolni az európai uniós politikát, vagy akár a hitelminősítő intézetek döntéseit is – adta meg a választ a kormánypárt szóvivője.

Aki szerint egyébként megszorításokról továbbra sem beszélhetünk, a bürokrácia leépítését, illetve átszervezését például nem lehet megszorításnak nevezni, a gyógyszertámogatások csökkentését pedig Selmeczi a gyógyszeripar, illetve az egészségügyben végzett kutatások kapcsán felmerülő költségek a GDP-hez képest jóval dinamikusabb növekedésével magyarázta.

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120228_selmeczi_gabriella


2012. február 19., vasárnap

Meg lehet-e élni havi 47 ezerből?

Honnan veszik a szocialisták a bátorságot?

LM
Forrás: MTI
2012. február 19., 16:37
 
Ha a szocialistákon múlt volna, akkor ma nemhogy 47 ezer forint nem lenne megélhetésre, de ennek a tizede sem – így reagált a Fidesz szóvivője arra, hogy Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és
 
Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő közleményében hangsúlyozza: a szocialisták nyolc év alatt a szakadék szélére sodorták Magyarországot, az államot eladósították, csődközeli helyzetbe sodorták a családokat, a vállalkozásokat. „Nyolc évig sarcolták az embereket megszámlálhatatlan megszorítócsomagjukkal. Honnan veszik maguknak a bátorságot, hogy bármit is annak a kormánynak a szemére hányjanak, amely nap mint nap az általuk itthagyott tragikus örökség eltakarításával kell hogy foglalkozzon?!” – teszi fel a kérdést a szóvivő.
 
Mint írja, a nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a gazdaság talpra állítása, a munkahelyteremtés, az egészségügy megmentése, a nemzeti vagyon megóvása, az oktatási rendszer fejlesztése ügyében, de az MSZP-nek van a legkevesebb jogalapja arra, hogy e területeken követeléseket, kritikákat fogalmazzon meg, jobban teszik, ha mélyen hallgatnak – fogalmaz Selmeczi Gabriella.

Kecske

Gúr Nándor vasárnapi közleményében felidézte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter célozgatása után Zsiga Marcell kormánypárti képviselő, miskolci alpolgármester már ki is mondta, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból, vagyis a közmunka béréből. Legutóbb Pintér Sándor belügyminiszter erősített rá erre, amikor a Corvinus Egyetemen kijelentette, hogy aki „megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek az élelmezéséhez szükségesek, mert kap hozzá magot, kap hozzá megfelelő nevelt állatot, kap hozzá még esetleg malacot, vagy kecskéket kérnek sokan, hogy a tej is meglegyen minden nap, akkor meg”.

A szocialista politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök kínosan kerüli a témát. „Éppen ezért a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnökeként követelem, hogy foglaljon állást az ügyben, tegye világossá, hogy kormánya ezt az abszurdumot evidenciaként kezeli-e, s ha igen, akkor foglalkoztatási és szociális politikájukat továbbra is ennek megfelelően alakítják-e. Felszólítom Orbán Viktort, ne rejtőzködjön, álljon ki az emberek elé, hogy ők is tisztában lehessenek azzal, mire is számítsanak a későbbiekben: mondja meg, hogy meg lehet-e élni 47 ezer forintból, vagy sem!” – írja Gúr Nándor.

Lásd: http://mno.hu/belfold/honnan-veszik-a-szocialistak-a-batorsagot-1053102

Kinek higgyünk? Mi az igazság???

2012.02.19. 14:44

Pancserpuccs - Kik akarták Orbánt megbuktatni?

Bár több fideszes országgyűlési képviselő azt állította lapunknak, hogy a puccs kifejezést nem használta Orbán Viktor a Fidesz egri frakcióülésén, de az általa vázolt, 8-10 „érdekes” esemény alapján egyértelműen arról beszélt, hogy december-január magasságában meg akarták őt buktatni. Kormányzati forrásaink szerint a folyamatokat félreértették a nyugati államok nagykövetségei is, ezért a diplomácia körökben valóban elterjedt a híre, hogy Orbán megy - írja Hetek.
A hvg.hu hírportál hozta nyilvánosságra, hogy az amúgy zártkörű, védett egri frakcióülésen az miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak „három lábon álló puccskísérletnek" szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a „nemzetközi médiát", valamint diplomáciai kapcsolataikat is.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatalt vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. (Szájer József felesége, Handó Tünde került az új bírói hivatal élére, ezt többen a Fideszen belül is nehezen vállalhatónak tartották.) Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után „vakondokat”, vagyis nemmel szavazó képviselőket keresett a frakcióban. „El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll” - mondta állítólag a miniszterelnök. A harmadik „lábról” annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét.

Puccsot senki nem hallott

Kormánypárti forrásaink a puccs kifejezést nem hallották, de azt megerősítették, hogy Orbán 8-10, általa különösen érdekesnek tartott eseményről olyan összefüggésben beszélt, amit lehet úgy értelmezni, hogy a fejére ment a játszma. Például nem tartotta a kormányfő véletlennek (és általában a képviselők sem), hogy az LMP karácsonyi „láncolós” akciója a Parlament előtt éppen akkor jutott a tetőfokára, amikor egy diplomatákból álló küldöttség ért a Kossuth térre.

A hvg.hu értesülését annyiban árnyalták lapunknak, hogy a Handó Tünde kinevezéséről szóló szavazást olyan értelemben említette a miniszterelnök-pártelnök, hogy ilyen ostromlott helyzetben össze kell tartani, ezért lett volna fontos, ha nem „szavaznak ki” a Fideszből. Az ügy súlyosságát azért az is mutatja, hogy komolyan téma a pártban, hogy az egyik nemmel szavazó éppen (legalábbis a találgatások szerint) egy fideszes miniszter lehetett, ami pedig súlyosan bizalmi kérdés a kormányfő számára.

Az amerikai front

Egyébként nem találkoztunk olyan kormánypárti képviselővel, illetve kormányzati háttéremberrel, aki ne hinné el a megbuktatási szándékról szóló játszma narratíváját. Igaz, volt, aki hozzá tette, hogy Orbán Viktor is a végletekig kiélezte a helyzetet. Sokan sajnálatosnak tartják, hogy az elmúlt hónapokban látványosan megromlott a kapcsolat az Egyesült Államokkal, noha a Gyurcsány-korszaknak éppen az volt a hozadéka a Fidesz számára, hogy a 1998-2002 között megromlott kapcsolat helyreállt. Gyurcsány Ferenc látványos Putyin barátságát tartják az egyik tényezőnek, ami miatt az USA diplomácia a Fidesz felé fordult.

Az amerikai kapcsolatok megromlásának okaként több tényezőt jegyeztek meg. Egyrészt többen is komolyan úgy gondolják, hogy Hillary Clinton levelét az egyházügyi változások „generálták”, illetve, a médiatörvény okozta viták is hozzájárultak az amerikai álláspont megváltozásához. Másrészt a kormánypárti körökben meggyőződésszerűen hisznek abban, hogy Charles Gati, a John Hopkins Egyetem professzorának és Konrád György írónak – és más liberálisoknak – az Orbán-kormány demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó véleményei hangsúlyosan esnek latba Washingtonban. Mindezt tetézi, hogy Deutsch Tamás – teljesen feleslegesen – nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette Thomas Melia külügyi helyettes államtitkárt (aki rendszerváltás idején éppen Magyarországon teljesített külszolgálatot és jó kapcsolatokat ápolt a Fidesz vezetőivel). Az amerikai viszony megromlását jelezte, hogy Mark Palmer, a rendszerváltás idején Magyarországon tevékenykedő amerikai nagykövet is „beleszállt” a kormányba.   

Sértésre sértés

A másik front Brüsszelben húzódott, aminek „kiteljesedésében”  szerepet játszott az is, hogy állítólag mind Jose Manuell Barosso, mind Orbán Viktor sértésnek vette a másik nyilvánosságra került levelét, miközben a Fideszben többen is azt gondolták, hogy ők telefonon egyeztetnek egymással. Ez azért is érdekes, mert mindketten azt európai néppárthoz tartoznak, másrészt korábban Szájer József, a Fidesz EP delegációjának vezetőjével szemben éppen Orbán Viktor ápolt kiváló kapcsolatot Barossóval. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy a két politikus nexusa helyreállt-e a sértő hangú levelezéseiket követően, de vannak arra mutató jelek, hogy ez nem teljesen biztos.

A konfliktus csúcspontja volt, amikor kiderült, hogy az IMF (amelyben 23 százalékos részesedése van az Egyesült Államoknak) csak akkor kezdi meg Magyarországgal a tárgyalásokat egy új hitelkeretről, ha Brüsszelben erre rábólintanak. Barosso pedig politikai feltételekhez szabta az Európai Bizottság támogatását.

A nemzetközi kritikák, szövetségesek elvesztése, a drámaian gyengülő forint alapján kialakulhatott az a kép, hogy elfogyott Orbán Viktor mozgástere. Ráadásul Európában külső körülmények Olaszországban és Görögországban is változásokat kényszeríttek ki.

Keresik, ki jöhet

Gyurcsány Ferenc, a Heteknek adott interjújában arról is beszélt, hogy a külföldiek is keresik az Orbán utáni „berendezkedést". „Erről folyamatosan kérdeznek, erről tudni akarják a véleményünket, erről beszélgettünk nagykövetekkel, diplomatákkal. Ki jöhet Orbán után? Látunk-e olyan repedést a Fideszben, ami a változást mutatja? Jöhet-e egy szakértői kormány? Az informális beszélgetésekből nagyon világosan látszik, hogy elpárolgott az a bizalom, hogy Orbánnak lenne programja és politikai szándéka, hogy gyorsan és eredményesen kezelje a magyar válságot. De nem kell nemzetközi összeesküvést szimatolni”. (Orbán egyelőre maradni fog - Hetek, 2012. január 13. )

„Nem egy személy szervezte a játszmát, hanem több, intelligens szereplő spontán összehangolt akciója volt, hogy hihetetlen nyomás alá helyezték Orbán Viktort” – magyarázta lapunknak egy kormányfőhöz közeli forrásunk. Hibáztak, mert készpénznek vették a diplomaták értékeléseit és elemzéseit. Másrészt a kormányfő is váltott, taktikai okokból a konszolidációra és békekeresésre helyezte át a kommunikációja hangsúlyait – tette hozzá.

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120219_pancserpuccs_kik_akartak_orbant_megbuktatni

2012. február 16., csütörtök

Dumagyűjtemény az IMF-tárgyalásokról

Orbán nem ugrik félre

A magyar kormánynak péntekig kell válaszolnia, elfogadja-e a Nemzetközi Valutaalap tárgyalási feltételeit. A döntést megkönnyítendő összegyűjtöttük az utolsó négy hét idevágó megnyilvánulásait. Dumagyűjtemény.

Ha egy ország az IMF-et behívja, az kudarc. Bajnai Gordon volt miniszterelnök (ATV, 2012. január 10.)

Számomra az IMF visszahívása azt mutatta, hogy tudnak korrigálni. Szigetvári Viktor politológus a kormányról (Népszabadság, 2012. január 11.)

Biztonsági öv. Kovács Árpád közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke (Magyar Rádió, 2012. január 11.)

A sor iróniája, hogy az IMF pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani. Orbán Viktor miniszterelnök (tv2, 2012. január 20.)


Fotó: Kummer János
Miután garanciát kérni mentünk az Unióhoz - ahogy az IMF-hez is -, nekünk is kell valamit engedni, s ezek nem kapitális kérdések. Schmitt Pál köztársasági elnök (Heves Megyei Hírlap, 2012. január 20.)

November elején még utáltuk a Valutaalapot, november végén pedig azt mondtuk, hogy jöjjön. Heim Péter közgazdász (Hír TV, 2012. január 22.)

Nem mintha az IMF érzelemmel átitatott intézmény volna. Bokros Lajos EP-képviselő (168 Óra, 2012. január 26.)

Az IMF nem a parancsnokunk. Matolcsy György gazdasági miniszter (Privátbankár.hu, 2012. január 26.)

Ha megállapodik az IMF-fel, iszonyú megszorításokra kényszerül. Ha nem, jön az államcsőd. Debreczeni József közíró Orbán Viktorról (168 Óra, 2012. február 3.)

A Valutaalap, a Provident és a tanyasi uzsorás között nem látok lényegi különbséget. Fábry Sándor műsorvezető (Heti Válasz, 2012. február 2.)

Az IMF-megállapodásnak komoly következményei lesznek, amelyeket illik elmondani a magyar társadalomnak. Medgyessy Péter volt miniszterelnök (Duna TV, 2012. február 12.)

Amennyiben az IMF-fel létrejön a megállapodásunk, stabillá válik a forint árfolyama. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár (Zalai Hírlap, 2012. február 13.)

2012. február 13., hétfő

Ennyibe került Orbánék kuruckodása: megérte?

2012. február 13. Lengyel L. László írása
 
Szakértők szerint százmilliárdokba került eddig hazánknak a Fidesz gazdasági szabadságharca, és az elkerülhetetlen korrekciók további százmilliárdokkal fogják terhelni az adófizetőket. Ezen az IMF-EU-hitel sem segíthet, csak a csődöt akadályozhatja meg és esélyt adhat a realitások diktálta irányváltásra, feltéve persze, ha a kormány valóban kész erre.
 
Örök dilemma, hogyan képes Orbán Viktor arcpirulás nélkül teljes meggyőződéssel gyökeresen ellentmondani korábbi kijelentéseinek és állandóan másokat vádolni azzal, ami sokkal inkább rá jellemző. Meghökkentő és mulatságos volt pénteki nyilatkozata is, amelyben az uniós vezetők úgymond nyeglesége, bántó, sértő és inzultáló hangneme miatt panaszkodott. Tette ezt ő, aki nemrégiben még azzal büszkélkedett nyilvános fórumokon, hogy kokikat és sallereket osztott ki Brüsszelben, amelyet mellékesen nemzeti érdekeink és önállóságunk elnyomásával vádolt és az egykori moszkvai hatalommal állított párhuzamba. Vajon hallja ilyenkor saját hangját? Kicsit sem érzi magát kényelmetlenül?

Láthatólag sértődötten veszi tudomásul, hogy az unió illetékesei kiismerték őt, és pártállásuktól függetlenül elegük van belőle. Másfél év tapasztalatai bizonyossá tették számukra, hogy Orbánékban nem bízhatnak és csupán akkor hathatnak rájuk, ha az erő nyelvén beszélnek velük. Ez valóban távol áll az EU-ban megszokott hangnemtől és stílustól, de amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten: a Fidesz-kormány működésével és kommunikációjával szembeni kezdeti értetlenséget nyilvánvaló ingerültség váltotta fel, ami már nyíltan kifejeződik a kötelezettségszegési eljárásoktól kezdve az elítélő állásfoglalásokon keresztül az EB-elnök Barroso kemény leveléig. Látványos jele volt ennek Kroes biztos és Navracsics újságírók előtti minapi szóváltása, amelyben az egyébként konzervatív politikus asszony kikérte magának, hogy a magyar miniszter mást mondjon, mint amit neki korábban négyszemközt megígért. Ennél egyértelműbb elítélése nem is lehetett a Fidesz-kormány kettős beszédének.

Szomorú és felháborító, hogy Orbánék mindezt a hazánk elleni támadásnak állítják be, miközben csak a korrektséget és szavahihetőséget várják el tőlük, és természetesen a közös értékrend és játékszabályok tiszteletben tartását. Másfél év kellett ahhoz, hogy az unióban megemésszék, a Fidesszel másként kell beszélni, és ugyanennyi idő ahhoz, hogy Orbánék is belássák, magatartásukkal zsákutcába kerültek. Józan ésszel teljességgel érthetetlen, hogy a mi adottságainkat, függőségeinket, gazdasági és pénzügyi helyzetünket ismerve hogyan hirdethettek szabadságharcot a közösség ellen, amelynek részesei vagyunk, és miért hihették, hogy mindent elnéznek nekik? Felfoghatatlan, hogy nem érzékelték, elszigetelődnek és szinte a nullára csökkentik saját mozgásterüket, inkább folytatták az ámokfutást, tényleg elmenve a falig.

Jó lenne tudni, hogy emögött a valóságról tudomást sem vevő, küldetéses fanatizmus vagy a cinikus, mindent elsöprő hatalmi mámor áll, netán a kettő együttesen. Az mindenesetre biztos: egy pillanatig sem zavarta őket, hogy az országnak óriási károkat okoznak. Szakértői elemzések szerint partnereink és a pénzpiacok bizalmának elvesztésével, az unortodox gazdaságpolitika következményeivel csupán a forint gyengülése és a finanszírozás drágulása miatt horribilis veszteség ért minket. Hatalmas többletköltség jelentkezett az adósságszolgálatnál, ez egyrészt a törlesztésnél látszott, másrészt tavaly őszre az adósságállomány a nyugdíjpénzek felhasználása ellenére elérte a GDP 82,6 százalékát, azaz nem csökkent, hanem jelentősen nőtt.

A kockázati felár meghaladta a 6 százalékot, ami csaknem a négyszerese annak, mint a választások idején volt. Az állampapírok hozama ugyancsak több százalékkal nőtt, a sok éves kötvényeknél néhány hete 11 százalék fölé emelkedett, s bár azóta az IMF és EU felé való látványos behódolás hatására 8-9 százalék közé csökkent, még ez a szint is jóval magasabb, mint két éve. Mindehhez jön még a bankadó, a végtörlesztés stb. hatása, ami a vállalati és lakossági hitelezést visszafogta és jelentősen drágította: érdemes megnézni, milyen kamattal juthattunk kölcsönhöz 2010 tavaszán és mennyiért most. A lakosságot is közvetlen veszteség érte, nem csupán a költségvetést, bár ez utóbbit is végső soron az adófizetők állják. Ha ezek alapján végigkalkuláljuk az elmúlt másfél évet, a kurucos virtus elemzők szerint legalább 6-800 milliárd forintunkba került.

Megérte? Különösen annak fényében, hogy Orbánék hetyke hátraarccal visszamennek oda, ahol 2010. nyarán álltunk, azzal a különbséggel, hogy most sokkal rosszabb pozícióban vagyunk, mint az IMF "kiebrudalásakor". A meghökkentő engedékenységük éppen ennek tudható be: a Fidesz-kormány teljesen eljátszotta a bizalmat, az országot a finanszírozhatatlanság határára juttatta, így kényszerhelyzetbe került, nincs más választása, mint elfogadni a feltételeket. Félreértés ne essék, semmi olyat nem kér a Valutaalap és az unió, ami valóban sértené az ország érdekeit: részben a közös értékek és szabályok betartását, részben pedig a stabilitást és a fenntartható fejlődést szolgáló gazdaságpolitikai garanciákat várják. Ezek nélkül hiába kapnánk hitelt, hosszútávon nem segítene rajtunk, a fejlett demokráciáktól való el- és leszakadásunk elkerülhetetlen lenne.
 

Orbán: "szavahihetőségének elvesztése fenyegeti"

Orbán és a populizmus édes kábítószere

„Európa olyan, mint az alkohol” - ilyen provokatív kijelentésekkel tudja lelkesíteni híveit Orbán Viktor – a nemzetközi síkon viszont a szavahihetőségének az elvesztése fenyegeti. Orbán Viktor magyar miniszterelnök csak ritkán mulasztja el az alkalmat, hogy az EU és minden más ellen mennydörögjön, ami nem magyar – írja budapesti tudósításában Gregor Mayer.
 
dapd/kovacs
A Standard képe a cikkhez
 
Tizennegyedik évértékelő beszédében Orbán Viktor magyar miniszterelnök semmiféle irányváltásról nem tett említést. A Budapesti Millenáris Központban továbbra is a saját párhuzamos világát ecsetelte a kiválogatott közönség előtt. Ebben a magyarok bátor nemzete helytáll a modern világ olyan viszontagságai ellen tomboló harcban, mint amilyenek például a gonosz üzletemberek, akik profitjukat kivonják Magyarországról.

Ez egy olyan harc, amely megéri az árát. Uralkodásának 20 hónapja után „új alapokon” áll Magyarország, zengte a kormányfő. Az összbenyomást tekintve a kevés békülékeny hang is halk maradt. „ Készek vagyunk arra, hogy harcoljunk, ha erre van szükség, de arra is készen állunk, hogy megállapodásokat érjünk el, ha ez szolgálja az ország érdekeit”.

Valójában olyan helyzetbe manőverezte magát Orbán, amelyben játéktere kifelé rendkívül korlátozott. Magyarország csőd előtt áll. Emiatt azonnal szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU-Bizottság által adandó hitelre. Brüsszel a demokráciapolitikai kifogások miatt három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kifogásolt törvények megváltoztatása előfeltétele a hiteltárgyalások megkezdésének.

Budapesten azt gondolják, hogy Orbán kormányzó pártja, a Fidesz kétharmados többségével meg fogja változtatni az érintett törvényeket. A tárgyalások során azonban majd napirendre kerülnek a valódi gazdaságpolitikai feltételek is. Ezekkel azonban hívei előtt nem foglalkozott Orbán.
Mégis napról napra nő a cselekvési kényszer. Az elmúlt hét péntekén örökre a földön maradt a nemzeti légitársaság, a Malév. A több év óta fenyegető csőddel szemben semmiféle tartaléka sem volt Magyarországnak. A mobiltelefonokat előállító Nokia vállalat szerdán jelentette be, hogy a Komáromban levő gyárából 2300 munkatársát bocsát el. Orbán párhuzamos világában a finn vállalat néhány órával korábban még pozitív példaként szerepelt, és Orbán a Mercedesszel, illetve az Audival együtt említette a konszernt. Ezek ugyanis munkahelyeket és „tisztességes hasznot” állítanak elő. Szembe állította őket azokkal a „spekulánsokkal”, akik állítólag csak kiviszik a nyereségüket Magyarországról.

Ez a megkülönböztetés természetesen éppen annyira emészthetetlen, mint az a vélemény, amely a szerzőjüket a nemzetiszocializmus gazdaságpolitikai elméleteinek a közelébe helyezi. De az olyan ellentétpár, mint az „értéket teremtő kapitalizmus a ragadozó kapitalizmussal szemben” már nincs túl messze ettől.

Ebben a világegyetemben már a modern Európa sem jelent többé támaszt, hanem egy összeomlástól fenyegetett konglomerátumot. „Európa olyan, mint az alkohol” – ezt lehetett hallani Orbán szájából. „Nagy célokra ösztönöz, de ugyanakkor meg is akadályoz bennünket azok elérésében”.

A szavahihetőség elvesztése
A téves képek mindenesetre egy másfajta függőség következményei is: a populizmus édes kábítószeréről van szó, amelynek Orbán láthatóan az áldozatává vált. Egyre nagyobb az ellentmondás a saját közönségéhez igazított szónoki fordulatok és a beszűkült cselekvési terület között.

Ma még nem lehet megbecsülni, hogy Orbán miként lesz képes ezt túlélni – saját országon belüli növekvő szavahihetőségi veszteséggel vagy a gonosz külső hatalma elleni új „függetlenségi háborúval”. (Der Standard, nyomtatásban 2012.02.09.)

Fordította: dr. Gonda László
Der Standard, 2012.02.08.
Forrás: http://www.168ora.hu/globusz/szervuszausztria-orban-evertekelo-standard-90964.html
 

Dumagyűjtemény

Karácsony: Orbán húzzon el

Az év hatodik hetében szó esett elhúzásról és lóhúzásról, kiskertről és kapáról, és persze Orbán Viktor évértékelő beszédéről. Dumagyűjtemény.

1999-ben, amikor bevezették az eurót, cserébe tán bosszúból itthon bevonták az ötvenfillérest. Sinkovics Gábor újságíró (Nemzeti Sport, február 6.)

A pártállam picit retro. Székhelyi József színész (Népszava, február 6.)

Minél jobban szeretné szorítani a magyar kormányt, annál inkább előidézi azt a hangulatot, ami több százezer embert vitt az utcára. Lázár János Fidesz-politikus Brüsszelről és a kormánypárti tüntetésről (Népszabadság, február 6.)

A politika mindig út közben van, valahonnan valahová tart. Török Gábor politológus (ATV, február 7.)

Fotó: Kummer János
Aki lónak áll, az húzzon. Orbán Viktor miniszterelnök (Magyar Televízió, február 7.)

Aki ilyen rosszul kormányoz miniszterelnökként, az húzzon el. Karácsony Gergely LMP-politikus (RTL Klub, február 7.)

Úgy kellett egy órán át beszélnie, hogy ne mondjon semmit. Somogyi Zoltán politológus Orbán Viktor évértékelő beszédéről (ATV, február 8.)

Megvédte az eddigi vívmányokat, még azokat is, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, amilyen az egykulcsos adó. Stumpf András újságíró Orbán Viktor évértékelő beszédéről (Heti Válasz Online, február 8.)

Beüzemeljük azokat a rendszereket, amelyek biztosítják Magyarország megújítását. Kósa Lajos Fidesz-politikus (Dunaújvárosi Hírlap, február 8.)

Fotó: Kummer János
A tudatot kell megreformálnunk. Dorkota Lajos Fidesz-politikus (Dunaújvárosi Hírlap, február 9.)

Sajtószabadság nem akkor van, amikor alulról lehet kritizálni, hanem akkor, amikor felülről nem lehet diktálni. Koltai Tamás színikritikus (168 Óra, február 9.)

A Jobbik sikere, hogy képes volt a cigányságot úgy felmutatni, amelytől félni kell. Pataki Ferenc szociálpszichológus (Magyar Narancs, február 9.)

Fotó: Kummer János
Ma már senki nem kérdőjelezheti meg, hogy az MSZP a demokratikus oldal legerősebb pártja és a kormányváltás legfőbb letéteményese. Molnár Zsolt szocialista politikus (Népszava, február 10.)

A jelenlegi helyzetben, úgy látom, nem lehetséges egyetlen párt zászlaja alatt összefogni. Vitányi Iván Demokratikus Koalíció-politikus az ellenzéki együttműködésről (Zalai Hírlap, február 10.)

A magyar jobboldalnak jelenleg egyetlen kiemelkedő politikusa van, de ő már régen elvesztette a képességét, hogy a saját hívein kívül másokat is megszólítson. Horváth Gábor újságíró Orbán Viktorról (Népszabadság, február 11.)

Az a politikus a legnépszerűtlenebb, aki még a vele egyező világnézetűeket is megosztja. Miklósi Zoltán filozófus (FN24.hu, február 11.)

A kormány már belátta: be kell tartania néhány játékszabályt. Szajlai Csaba újságíró (Magyar Hírlap, február 11.)

A hazaszeretet nem bizomány, nem a jobboldal kiskertje, ahol csak ő kapálgathat. Grecsó Krisztián író (Vasárnapi Hírek, február 12.)

2012. február 8., szerda

Orbán (2005): "nem mondtam, hogy az egykulcsos adó híve vagyok. Pont az ellenkezőjét mondtam.

Orbán: sehol nem mondtam, hogy az egykulcsos adó híve vagyok

Tegnapi évértékelő beszédében arról beszélt a kormányfő, hogy a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg. 2005-ben még mást mondott.
Jól jártak az országgyűlési képviselők az egykulcsos adó bevezetésével, családi állapotuktól és bizottsági helyzetüktől függően átlagosan hetvenezer forinttal több marad ugyanis a pénztárcájukban. A Népszabadság keddi száma szerint, azoknak, akiknek kiemelkedően magas a fizetésük, akár háromszázezerrel is nőhetett a bevételük.

Az Országgyűlés 2010 novemberében fogadta el az egykulcsos adórendszert, a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint Molnár Oszkár és Ivády Gábor független képviselők támogatták; az MSZP, az LMP és a Jobbik ellene voksolt.

Orbán Viktor kedd délutáni évértékelőjében is az egykulcsos adórendszer mellett foglalt állást, amikor beszámolt róla, hogy a Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka már teljesült. A kormányfő szerint aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte Orbán Viktor. Kitért arra is, hogy az új adórendszerre csak 2013-ra "tudunk teljes fordulatszámmal átállni". Ha ez megtörténik, a szerényebb jövedelműek zsebében is több marad majd - ígérte a kormányfő a Millenárison tartott rendezvényen.



Orbán álláspontja sokat változott az elmúlt években: az interneten fellelhető egy videó, mely 2005 nyarán készült, amikor Orbán Viktor és az akkor a kormányfői tisztséget betöltő Gyurcsány Ferenc vitatkoztak. A videón Orbán arról beszél, hogy ő sose mondta azt, hogy az egykulcsos adó híve lenne. „Én igyekezni szoktam és most is igyekszem, nem adni azt az Ön szájába, amit nem mondott. Esetleg, ha Ön ezt megtenné, megtisztelne vele. Ugyanis sehol nem mondtam azt, hogy az egykulcsos adó híve vagyok - az ellenkezőjét mondtam. Azt mondtam, hogy Magyarország számára lassan úgy merül fel a kérdés, hogy el tudja-e kerülni az egykulcsos rendszer bevezetését, aminek egyébként nem vagyok híve”- fejtegette Orbán 2005-ben.

atv.hu

2012. február 7., kedd

Álmok és valóság

Két év értékelői: álmok és valóság

Avagy gyöngyszemek Orbán Viktor 2010-es és 2011-es beszédeiből a közelmúlt tükrében.

Munka, otthon, család - 2010

„… a mindannyiunkat összekapcsoló értékeket: a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet tesszük meg a kormányzati munka alapjául.” (Orbán Viktor 2010-es évértékelőjéből - a teljes szöveg itt olvasható)

Összefogás, megújulás, elrugaszkodás - 2011

„2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehoztuk a minden további remény alapját jelentő változást. 2011 a megújulás éve, amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot. 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét.” (Orbán Viktor 2011-es évértékelőjéből - a teljes szöveg itt olvasható)

A változásról

2010 „Nem is tudom, volt-e valaha, amióta élek, ilyen mélyről jövő és elsöprő igény a változtatásra Magyarországon. Talán egyszer – húsz éve.”

„Amikor (az alkotmány) készült, egészen más helyzetben volt az ország, mint most, mint ma. Akkor erre volt lehetőség, és akkor lényeges előrelépést is jelentett. De a magyar szellem ebben bizony azóta sem vert tanyát.” (Orbán Viktor 2011-es évértékelőjéből)
Mintegy 20-an ünnepelték január elsején az életbe lépő új alaptörvényt a Parlament előtt. A maroknyi csapat Tordasról érkezett. A szimpatizánsok a miniszterelnök és a kormány teljesítményét méltatták. (A Hír24 beszámolója)

A nemzetközi tekintélyről

2010 „Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen. Olyan, amelyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, amely képes helyreállítani Magyarország tekintélyét, hogy újra tisztelet övezzen bennünket a nagyvilágban.”

„Úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét.” (Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktorhoz írt leveléből)
„Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt!” (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének Orbán Viktorhoz írt leveléből)


Az elmúlt tizenhárom év évértékelőinek fotóiért kattintson a képre!
Fotó: MTI / Kovács Tamás

„A tömeg pedig áll és vár. Zsigereiben érzi, ez az ő kormánya, s azt is, ha ezt a kormányt le tudja váltani az IMF, a szemét Le Monde meg a Nyugat akárhány hülye politikusa, akkor ők is le lesznek váltva. Akkor a magyar életlehetőségek is le lesznek váltva. Akkor megmaradhatunk lótuszzabáló disznóknak, csak a lótusz lesz egyelőre korlátozva, mert túl hedonisták voltunk ez idáig, és túl sokat fogyasztottunk." (Bayer Zsolt újságíró a Magyar Hírlapban)

A valóságról

2010 „A kormányzat elfordult az emberektől, ezáltal törvényszerűen elrugaszkodott a valóságtól, a mindennapi élettől is.”

„Matolcsy György szerint a Start-programban résztvevők nettó 47 ezer forintot kapnak, ez lényegesen magasabb, mint a korábbi 28 500 forintos bérpótló juttatás. Ha valaki 28 500-ból meg tudott élni, annak nagyon jót tesznek a magasabb összeggel.” (Az FN24 beszámolója a költségvetési bizottság 2012. január 26-ai üléséről.)

Az elszámoltatásról

2010 „…a választások után Magyarországon a jövő kormányzásának kell következnie, nem valamiféle bosszúkormányzásnak. A hibákat akkor is ki kell javítanunk, ha mások követték el őket. Ám a jövő kormányzása nem jelentheti azt, hogy szemet hunyunk, és átlépünk afölött, ami történt.”

2011 „…a tenyerek viszketése nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne. Erről majd az elszámoltatási kormánybiztos munkájának lezárásakor kell újra beszélnünk, addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény, az van rá.”

„Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos kifejtette: tavaly összesen 736 bejelentést kaptak, idén eddig 480-at. Jelenleg 32 kiemelt ügyben folytat vizsgálatot hivatala, és a mai napig 38 büntető feljelentést tett. Egyben, a bábolnai ménesbirtok ügyében pedig már megtörtént a vádemelés” (A Hír24 beszámolója Budai Gyula 2011. október 20-ai sajtótájékoztatójáról.)

A törvények erejéről

2010 „Az egyik szélsőséget ma éppen a hatalmon lévők jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat. Úgy gondolják, bármit megtehetnek, hiszen náluk van a hatalom, amit aztán magánérdekeik erőszakos érvényesítésére használnak – az emberek szolgálata helyett. (…) Nem hagyhatunk örökül a következő nemzedékeknek egy olyan országot, ahol a törvény egyszerűen nem vonatkozik a hatalmon lévőkre, ahol a hatalmasoknak nem kell felelniük semmiért, míg az átlagembert apró mulasztásokért is előveszik.”

„A legtöbben néhány millió forintot, de volt, aki tizenötmilliót is megtakarított azon képviselők közül, akik éltek a múlt ősszel elfogadott devizahitel-végtörlesztéssel. Bár az Origo mindenkit megkérdezett, a képviselőknek kevesebb mint harmada volt csak hajlandó válaszolni.” (Így végtörlesztenek a képviselők - FN24 lapszemle)

A konzultációról

2010 „…a következő kormánynak mihamarabb és nyilvánvalóan meg kell mutatnia, hogy a politika igenis hasznos eszköz lehet. Hasznos eszköz, amellyel a mindennapi életünk jobbá tehető. De ehhez a kormányzást vissza kell fordítanunk az emberek felé.”

„A magyar szakszervezetek elküldték véleményezésre az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) az új magyar Munka törvénykönyvét. Az ILO elemzése szerint már a törvény előkészítése során hibát követtek el a döntéshozók, ugyanis elmaradt a szociális partnerekkel az érdemi egyeztetés.” (ILO: jogot sért a Munka törvénykönyve - az FN24 beszámolója)
„A hivatalos adatok szerint a nemzeti konzultáció során mintegy 917 ezer, a szociális konzultáció alkalmával pedig 1 millió 140 ezer kérdőív érkezett vissza a kormányzathoz. A Századvég felmérése alapján körülbelül 650-750 ezren válaszoltak mindkét esetben.” – (Főleg a 60 éven felüliek válaszoltak a kormány kérdőíveire - a Hír24 beszámolója)

A gazdaságról, nyugdíjról

2010 „Olyan gazdasági rendszerre van szüksége Magyarországnak, amely elfogadja, hogy nem létezik jólét és fellendülés hatékony pénzügyi rendszer nélkül, áruk és szolgáltatások szabad áramlása és verseny nélkül. (…) figyelembe veszi a biztonság, a védelem, az igazságosság és a méltányosság iránti igényeket. (…) nemcsak a kormányzást, de a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet is megújítja, mert ezek együtt, közösen viselik a felelősséget a magyar gazdaság összedöntéséért.”


Az elmúlt tizenhárom év évértékelőinek fotóiért kattintson a képre!
Fotó: Kummer János

2011 „2011-ben pedig hadat üzenünk az államadósságnak is. Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. (…) Az első nagy lépéseket megtettük: arányossá tettük az adórendszerünket, bevezettük a bank- és a válságadót, és megmentettük a nyugdíjrendszerünket. (…) Most talpon kell maradni, meg kell erősödnünk, és meg kell állnunk a saját lábunkon. Ha nem tesszük, akkor a külföldi hitelek lélegeztetőgépén marad az ország. Márpedig a gép bérleti díja magas, a hozzávaló oxigén rendkívül drága, és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy alkudozzunk az árról.”

„Mára bebizonyosodott, hogy a piacok nem tolerálják tovább az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát.” – (Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke a Világgazdaságnak - Hír24 Lapszemle)

"Nem szakmai alapon született a Nemzeti Bank hétfőn közzétett jelentése - reagált Selmeczi Gabriella arra, hogy a jegybank nyilvánosságra hozta: az GPD 82,6 százalékát érte el tavaly a harmadik negyedév végén a magyar államadósság. A mutató a második negyedév végén még 76,7 százalékon állt.. A Fidesz szóvivője szerint az almát a körtével akarják összehasonlítani, és nem szolgálják az ország érdekeit." (Selmeczi: szakmaiatlan az MNB-jelentés - a Hír24 beszámolója)

„…az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek” – (Orbán Viktor nyilatkozata az MTI-nek 2012 január 9-én.)

„Orbán Viktor találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki közölte a magyar kormányfővel, hogy gyors választ vár az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. Orbán a találkozó után közölte, hogy Magyarország eláll a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától, de abban nem enged, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie.” – (A Hír24 beszámolója Orbán Viktor 2012. január 24-ei, brüsszeli látogatásáról.)

„Az Alkotmánybíróság nem döntött a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, januártól pedig új időszámítás kezdődik” (Bedobta a törölközőt az Alkotmánybíróság – a Hír24 beszámolója)
„Minden jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagnak járni fog a teljes állami nyugdíj, függetlenül attól, március végéig visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe (…) Ez sokkoló üzenet annak a mintegy 2,8 millió volt pénztártagnak, akik azért léptek vissza tavaly az állami rendszerbe, mert attól tartottak, elvész jogosultságuk a teljes nyugdíjra.” – (Nyugdíjügy - kész átverés? – FN24 lapszemle)

Az egészségügyről

2010 „…rendeznünk kell a háziorvosok és a kórházak helyzetét. Nem lehet tovább tétlenül nézni, hogy az orvosaink száz- és ezerszám külföldre mennek, és eközben kórházaink súlyos sérülteket nem tudnak fogadni.”

„Január 17-én, egy egészségügyi témájú szimpóziumon a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor elmondta: az Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében már 2512 felmondólevelet helyeztek ügyvédi letétbe.” (Újraindították a visszaszámlálást a rezidensek - a Hír24 beszámolója)

A munkáról

2010 „A józan ész tehát azt diktálja, hogy tűzzük ki célként magunk elé, hogy az elkövetkező tíz év alatt egymillió munkahelyet hozunk létre. Ezért mindenekelőtt a hazai kis- és középvállalkozásokat kell támogatnunk, mert most is ők adnak munkát a legtöbb embernek.”

2011 „A munkáért elismerés, a több munkáért több elismerés és magasabb bér, a törvénysértésért büntetés, az emberi méltóság megbecsüléséért pedig tisztelet jár. (…) Ahhoz, hogy az adósságot legyőzzük, Magyarországon mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes (…) határozott és bátor lépéseket fogunk megtenni az idén, hogy akit csak lehet, visszahozzunk a legális munka világába, és ott is tartsunk. Mindenkit kortól és nemtől függetlenül.”

„A foglalkoztatottak száma 3 millió 851 ezer fő volt 2011 negyedik negyedévében, 1,2 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A KSH adatai szerint elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciói javultak, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 459 ezer fő volt, amely 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.” – (2011 utolsó negyedéves KSH-adatok)

A fiatalokról

2010 „Minden egyes megszülető gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnőtté válva munkát vállal, és részt vesz a javak előállításában. Mindenkinek saját, jól felfogott érdeke, hogy amikor ő szorul majd gondoskodásra, legyen, aki gondoskodni képes róla. Ezért itt az idő, hogy helyreállítsuk a szociális biztonságot Magyarországon!”

2011 „…nem mondhatunk le a fiataljainkról sem. Az is a küldetésünk része, hogy küzdenünk kell értük, hogy meg kell tartanunk őket, hogy el kell érnünk, sikeresnek lenni, boldogulni és Magyarországon élni megférjen egy gondolatban.”

„Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok kihirdetése előtt. Az is probléma, hogy ha középosztálybeli családok, amelyek fizetésre kényszerülnek, nem azt nézik, melyik magyarországi egyetemre menjen a gyerekük, hanem azt, hogy melyik külföldire – tette hozzá a Népszabadságnak adott interjúban.” (Lázár János rádöbbent a valóságra – Hír24 lapszemle)

2012. február 4., szombat

Ez kabaré! Deutsch Tamást díszpolgárrá választották Csongrád megyében

Dajcstomi díszkötésben

2012.02.03.  Snakeskin

Matolcsy Gyuri ide, Schmitt Pál oda, az év poénját a Csongrád Megyei Közgyűlés jegyzi azzal, hogy a harmadjára kiosztásra kerülő „Csongrád Megye Díszpolgára” címet az idén Deutsch Tamás kapja.

Azt írja az önkormányzat felhívása:
"A Csongrád Megye Díszpolgára cím annak az élő vagy elhunyt magyar, illetve külföldi természetes személynek adományozható, aki Csongrád megyében, vagy a megye érdekében a nemzettudat ápolása, erősítése tekintetében kiemelkedő munkát végzett és ezen tevékenységével, példaértékű emberi magatartásával, hazaszeretetével, a megye és ezen keresztül a  nemzet iránt érzett elkötelezettségével elismerést váltott ki akár szűkebb, akár tágabb környezetében."

A zseniális tehetségű, bár mára kissé megbucisodott playboy előtt 2010-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, tavaly pedig Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Kórélettani Intézetének professor emeritusa kapta az elismerést. Deutsch személyében most új megvilágítást kap a „nevetségessé tétel” fogalma. Schmitt a doktori és az államfői, a Csongrád Megyei Önkormányzat pedig ezt a címet járatta le, igaz, utóbbi nem annyira érdekes, de legalább olyan vicces.

A döntést természetesen zárt ülésen hozták, a fideszes többség marhára elégedett, az ellenzék kiakadt, nekünk maradt a felhőtlen jókedv. Az MSZP-sek szégyenkezve vették tudomásul a döntést, a jobbikosok pedig már csak legyinteni tudtak. Pedig jó poén ez, emberek, átkozottul jó, kéretik nevetni, ha lehet, hisztérikusan! A feltételekben foglaltak mindegyikének eleget tett Tamás, főleg a példaértékű emberi magatartást sikerülhetett a legkönnyebben alátámasztani, hiszen mind magánéletében, mind megnyilvánulásaiban a keresztény konzervatív értékrend tükröződik. Példaértékűen.

Megy minden a maga útján. Amikor Bayer Zsolt Madách-díjat kap,  amikor Schmitt Pál (nem lehet már köztársasági elnököt írni) gyakorlatilag le sem reagálja, hogy folyamatos hazudozáson kapják, akkor mi a francért kell kiakadni egy ilyen semmiségen?

A Csongrád Megyei Közgyűlés – Magyar Anna elnökkel az élen -hülyét csinált magából, s még tapsolt is hozzá. Deutsch pedig felkerült a polcra kollégái mellé, díszkötésben. Nem sokan fognak hivatkozni rá, mint törzsanyagra.
Most biztosan boldog, öröme a mi örömünk is. És most reménykedünk, hogy a heppineszt magában tartja, maximum egy üveg finom nőt bont fel este, és nem twitterezni kezd nagy duzzadásában, bekeverve múltat, harcias jelent, s baljós jövőt:

„Díszpolgárnak lenni kúúúúúúúúúrva jóóóóóó! A Kicsi Rigó egyébként rendben van, de ki a fasz az a Lázár?”

Forrás: http://snake.blog.hu/2012/02/03/diszpeldany#more4059250

2012. február 1., szerda

Folytatódik a kettős beszéd és a porhintés...

A kormány folytatja a kettős beszédet

Orbánék új taktikája: így lesz a kudarcból siker?

Taktikát váltott Orbán Viktor Brüsszellel szemben: míg korábban nyílt konfrontációt folytatott, addig az utóbbi hetekben nem egyszerűen engedékenyebb arcát mutatja, hanem gesztusok sorát teszi, ezek egyike a stabilitási paktumhoz való csatlakozás is. Ha abban bízik, hogy így könnyebb feltételek mellett juthatunk a várva várt hitelkerethez, csalódni fog.
 
Van valami megkapó abban, ahogy a kormányfő a meghátrálást offenzívaként, a hátraarcot következetességként tudja sokak számára meggyőzően kommunikálni. A gazdasági szabadságharc látványos feladása számára nemzeti érdekeink hatalmas győzelme, az első körben elutasított, a szigorúbb uniós együttműködésről szóló paktum pedig óriási diplomáciai sikerünk. Mert természetesen azért csatlakozunk hozzá - immár ki sem kérve az Országgyűlés véleményét, holott korábban Orbán szerint ez előfeltétel lett volna -, mivel minden feltételünket elfogadták és a mi kedvünk szerint módosították a megállapodást.
 
A kormányfői értékelés alapján úgy tűnhet, hogy nem csupán nem vagyunk már a képzeletbeli szégyenpadon, de az Európa jövője szempontjából alapvető jelentőségű paktum feltételeit is mi diktálhatjuk, azaz ismét győzött a magyar virtus. A valóság ezzel szemben az, hogy a közös dokumentum lényeges elemeinek szentesítése valóban sikernek tekinthető, és nekünk tényleg csatlakoznunk kellett hozzá, a tartalmára azonban vajmi kevés befolyásunk volt. Az adóharmonizáció nem azért marad ki belőle, mert mi nem akarjuk, sőt abban a formában, ahogy Orbán hivatkozott rá, nem is volt szó róla, de a többség még a társasági adók összehangolását is korainak tartja. A meccs ezzel együtt még nincs lefutva, a német-francia páros nem hagyja annyiban a dolgot.

A fiatalok elhelyezkedésének támogatása sem a mi követelésünkre került bele a megállapodásba, a leginkább érintett országok felsorolásában nem is szereplünk. Az az állítás pedig egyszerűen nem igaz, hogy a szigorú hiánycél tartására vonatkozó kötelezettség ránk és az eurózónán kívüli többi államra nem vonatkozik: csupán az automatikus szankciók nem lépnek életbe ellenünk, ha nem teljesítjük az elvárásokat, ez pedig azért nem ugyanaz. Ráadásul az eddigi szankciók továbbra is érvényesek, folyik is velünk szemben a túlzott deficit eljárás, igaz, abból aligha várható kemény és gyors büntetés.

A legjobban akkor vetette el Orbán a sulykot, amikor a boldog jövőről beszélt, arról, hogy a csúcsértekezleten született megegyezés nyomán fellendül a gazdaság és már a második félévben érezni fogjuk ennek a hatását. Vélhetően elkerülte a figyelmét az az apróság, hogy a konkrét változások csak július elsejétől lépnek életbe, és az uniós bürokráciát ismerve jó időbe telik majd, amíg bármilyen hatásuk lehet. Ugyancsak az év közepén indul az állandó stabilitási alap, amely 500 milliárd eurós háttérrel igyekszik majd elejét venni a további pénzügyi kríziseknek. A túlzott optimizmust megkérdőjelezi az is, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése a fiskális szigorból egyáltalán nem következik, sőt éppen ellenkezőleg: a költségvetési megszorítások lassítják a fellendülést.

A stabilitási paktum valójában azt szolgálja, hogy legyen értelme az eurózóna megmentésére tett és teendő erőfeszítéseknek. Még nyersebben: a válságkezelés legnagyobb terheit viselő országok, mindenek előtt a németek, csak akkor hajlandóak újabb pénzeket adni, ha azokat nem feneketlen kosárba öntik, és kapnak garanciákat arra, hogy a tagállamok felelőtlensége nem termeli folyamatosan újra a válságot. A szigorúság és szoros kontroll tehát nem megoldás, csak annak előfeltétele, azaz a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása változatlanul a leglényegesebb feladat.

Ennek kapcsán vannak jó és rossz hírek. A jó hír az, hogy küszöbön áll a görög kormány megegyezése a magánhitelezőkkel, ami minden további lépésre meghatározó hatással lehet. Az eredetileg elképzelt 40-50 százalékos követelés elengedésből várhatóan 60-70 százalék lesz, ami az érintetteknek óriási veszteség, amelynek egy részét állami pénzekből kell kompenzálni a tőkehiányos bankoknál. A tényleges görög csőd így is elkerülhetetlen lesz, de ellenőrzött formában vezényelhető le, lényegében teljes uniós felügyelet mellett. Hogy ezután Athén maradhat-e az eurózóna tagja, igencsak kérdéses.

Kifelezetten rossz hír, hogy a portugálok is könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek: a hosszútávú állampapírjaik hozama elérte a 16 százalékot, ami azt jelzi, hogy kezelhetetlen adósságspirál határán állnak. /Nálunk a hozam nemrégiben átmenetileg 11 százalékot ért el, és szakértők egybehangzó véleménye szerint már az is finanszírozhatatlan terhet jelent./ Gyors segítségre van tehát szükség ott is, ami tovább ronthatja az európai gazdasági kilátásokat. Sokan azzal számolnak, hogy elkerülhetetlen az eurózóna részleges felbomlása, Görögország, Portugália és esetleg Írország kilépése, ha az unió nem képes az eddigieknél határozottabb és előrelátóbb fellépésre.

A magyar kormányt mindeközben elsősorban az IMF-EU hitel esélyei foglalkoztatják, és joggal. A friss keletű mosolyoffenzívától Orbánék azt remélik, hogy kedvezőbb feltételeket kaphatnak, de Brüsszelben és Washingtonban sem most léptek le a falvédőről. A taktikai váltás cseppet sem tette megbízhatóbbá a szemükben a Fidesz-kormányt, a pénzükért cserébe garanciákat várnak a csőd felé vezető gazdaságpolitika megváltoztatására és azok végrehajtását keményen ellenőrízni akarják. Az előfeltételek részben erről szólnak, részben pedig a demokrácia lényegét jelentő hatalmi fékek visszaállításáról, ebben nem fognak engedni.

Nem növeli a külső bizalmat, hogy a kormány folytatja a kettős beszédet, azaz mást mond kint, mint idehaza. Vicces volt olvasni, hogy Martonyi külügyminiszter szerint nem ismertek a hitel feltételei: talán a világtól elzárt remeteként élt az elmúlt hetekben, különben óhatatlanul szembesült volna az ezzel kapcsolatos hivatalos és félhivatalos nyilatkozatokkal, és esetleg a főnökét is megkérdezhette volna. Ideje volna a lüke kijelentések helyett végre a konkrét tárgyalásokra koncentrálni, pragmatikus hozzáállással bizonyosan több érhető el, mint mellébeszéléssel és kommunikációs porhintéssel.