168 Óra Online írása, Péntek, 2012. május 4. 13:02
Orbán és Simicska mindent visz: mennek a milliárdok
Szilárd lábakon áll és feltartóztathatatlanul épül az Orbán-Simicska politikai-gazdasági hatalom, amely mára elfoglalta a magyar politikai élet, a társadalom és a gazdaság meghatározó pozícióit - írja a Népszava. A középiskolai osztálytárak és egyetemi szobatársak egymást támogatva és egymás keze alá dolgozva irányítják a folyamatokat és uralják az országot.
A másodosztályú aktőrök által vezényelt magyar gazdaságpolitika és a nemzeti együttműködés hamis rendszere mögött stabil háttérként áll az Orbán Viktor-Simicska Lajos páros, melynek tagjai, a kormányfő és a rejtélyes "keresztapa" egymásra támaszkova irányítják egyrészt a gazdasági hatalom megszerzéséhez szükséges politikai pozíciók elfoglalását, másrészről irigylésre méltó következetességgel és leleményességgel építik az ennek működtetéséhez elengedhetetlen gazdasági hátországot, mely utóbbi lassan az ország legnagyobb befolyással bíró magyar kézben lévő gazdasági erejévé válik - írta a Népszava.
A kormányfő középiskolai osztálytársával, egyetemi szobatársával, Simicska Lajossal karöltve lassan, de feltartóztathatatlanul foglal el minden stratégiai pontot, ahonnan nem csak vezényelni lehet az ország politikai, rendészeti, közjogi és gazdasági életét, de egyben keményen kézben lehet tartani a klientúrát és a társadalmat, valamint a gazdaság maradék szereplőit. Innen mód nyílik a nagyvállalatok, a multik és a bankok vegzálására, de arra is, hogy egy kézből szabhassák meg, kik lehetnek a magyar nagytőkésosztály új reprezentánsai az elkövetkező évtizedekben, az ügyesen hozzájuk irányított állami százmilliárdok segítségével. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt alkotta lenyúlási tengely már elfoglalta a Vidékfejlesztési Minisztériumot és most igyekszik kisajátítani a legértékesebb magyar földvagyont.
Németh Lászlóné személyében átvették a hatalma az uniós fejlesztési pénzek és a Magyar Fejlesztési Bankot ellenőrző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fölött. Az úgy nevezett "bakrendszeren kívüli gazdaságfinanszírozás" nem jelent mást, mint újabb állami pénzek átirányítását a Simicska-Orbán birodalomba, mégpedig a pályázati és a minisztériumi pénzeknél jóval átláthatatlanabb módon, vagyis az eddiginél is hatékonyabban. Ennek az ellenőrizetlen gazdasági hatalomnak a kiépítése ma nagyobb veszélyt jelent a magyar demokráciára, mint a politikai rendszer átépítése, a nemzeti együttműködés autokrata rendszere.
Nagyon kétes pályázatok és új földesurak
Pert indított a földalapkezelő ellen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében az LMP. A párt szerint a kormány saját klientúrája építésére használja az állami földek haszonbérleti pályázati rendszerét. "A hatalom új földesurakat akar helyzetbe hozni, ennek elkerülése érdekében a pályázatoknak átláthatóknak kellene lenniük" - indokolta lapunknak álláspontját Szabó Rebeka. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja úgy véli, az idei mezőgazdasági szezon lejártával fel kellene bontani a most megkötött szerződéseket és egészen más feltételekkel, átlátható, objektív pontozási kritériumokkal újra kiírni 2013-ban az állami földekre a bérleti pályázatokat.
Az ellenzéki politikus hamarosan törvénymódosító indítványt nyújt be a parlamentnek, amelyben egyebek mellett a földalapkezelőt kötelezné a pályázati döntések indoklására, s csökkentené az államtól bérelhető föld területét, aminek kiszámításakor a közeli hozzátartozók és gazdasági érdekeltségek által bérelt földeket is figyelembe kellene venni. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke szintén bírálta, hogy a pályázatok elbírálásában a szubjektív elemeknek, így az üzleti tervnek a pont aránya meghaladta az 50 százalékot. A nyertes pályázatoknál pedig éppen erre adtak maximális pontszámot, míg az állattartásra adható pontok alig a negyedét érték az összes pontnak. Gőgös lapunknak nem zárta ki, hogy szintén a bírósághoz fordulnak a pályázatok miatt.
A szakpolitikusok aggodalmait támasztja alá Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban lemondott államtitkára is. Az agrárszakember közlése szerint Fejér megyében az összes kedvezményes földbérlet 77 százalékát Fidesz-közeli politikusok barátai, családtagjai, szomszédai kapták meg. Vélhetően a botrány kirobbantása miatt indult ellentámadás Ángyán József ellen, s az MTI szerdán egy állítólagos blogból idézett a volt államtitkárt súlyosan támadó részleteket. Az ellenőrizetlen adatokat később helyesbítették ugyan, de Belénessy Csaba, a hírügynökség vezetője szerint "hírértéke" miatt közölték a vádaskodásoktól hemzsegő, majd tételesen cáfolt írást.
Ezermilliárdok oligarchák kezén
Politikai és gazdasági "üzletágakat" működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt Török Zsolt. Az MSZP szóvivője szerint a "Fidesz Zrt." egy olyan gazdálkodó szervezet, melynek politikai üzletágát Orbán Viktor vezeti, a gazdaságit pedig Simicska Lajos és az ő jobbkeze, Nyerges Zsolt. A fejlesztési források lenyúlására melléküzemágat hoztak létre, itt dolgozik Németh Lászlóné "álminiszterasszony", "Nyerges Attila, mint főőr, aki Nyerges Zsolt testvére" és "Petykó Zoltán korábbi üzlettárs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője".
Hogy mindenki értse: Nyerges Zsolt, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető üzletember korábban állatorvosként dolgozó testvérét, Nyerges Attilát nevezte ki politikai főtanácsadójává Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, akihez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is tartozik.
Mindez azt jelenti, hogy Simicska Lajos és emberei kezébe került a szaktárca és az ügynökség irányítása, amivel ezer milliárdos fejlesztésekről dönthetnek, náluk landol az európai uniós támogatás teljes összege. A "közpénzlenyúlási melléküzemágban" tehát "ismét feltűnik a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. minden módon, legyen az PR, reklám, föld, állami megrendelés, útépítés vagy vasútépítés" - hívta fel a figyelmet a szocialisták szóvivője.
Véletlenül sem azé lesz a föld, aki megműveli
Lejár a magyarországi földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén, azt követően minden uniós állampolgárnak joga lesz Magyarországon termőföldet vásárolni. Agrárszakemberek szerint ugyanakkor már a jelenlegi szabályozás alapján is 3 év elteltével az állami haszonbérletbe kiadott földek használói elővételi jogot kaphatnak. Mivel a kétharmados többség ezt bármikor módosíthatja, akik most 20 évre kedvezményes bérleti joghoz jutottak, bármikor tulajdonossá is válhatnak, s két év múlva hatalmas haszonnal értékesíthetik a földjüket tőkeerős nyugat-európai szakmai befektetőknek. A földszerzés emellett azért is jó üzlet, mert az uniós támogatások összege 1000 hektárnál elérheti az évi 60-70 millió forintot. Nem meglepő tehát, hogy a spekuláció első számú célpontja lett az elmúlt években a termőföld és ahol sok pénzről van szó, ott a politikai befolyásolás is megjelenik.
Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő szerint nem csak a külföldiek vásárlásának kellene zöld utat adni, hanem a gazdasági társaságoknak is. A világon jószerivel egyedülálló, hogy nálunk állattartó telepek nem juthatnak földtulajdonhoz, ami megnehezíti a hosszú távú beruházásokat. A kockázatokra példa az állami földekre kiírt pályázatok elbírálása, ami miatt több állattenyésztő társaság is elveszítette az eddig bérelt területeit.
A moratórium feloldásig hátralévő két évben az LMP álláspontja alapján új birtokrendezési és üzemszabályozási törvényt kell alkotni. Az ellenzéki párt rendet teremtene a földtulajdon, a haszonbérlet és a földhasználat dzsungelében is. Megoldást szorgalmaznak az osztatlan földtulajdon gondjaira is. Úgy vélik, a termőföldet az életvitelszerűen gazdálkodó, helyben lakó emberek, közösségek tulajdonában kell megőrizni.
Raskó szintén fontosnak tartja, hogy Magyarországon élő, gazdálkodó és adózó ember juthasson földhöz. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Dániában még dán nyelvvizsgához is kötik a külföldiek földvásárlását. Az azonban igaz, hogy szakképzettséghez és konkrét mezőgazdasági tevékenységhez, de ez mindenkire vonatkozik. Franciaországban a helyi gazdaszervezetekkel együttműködő regionális intézmények vétózhatják meg a földvásárlást, ha spekulációra gyanakszanak, de ezt alaposan meg kell indokolniuk. Az előírás érvényes hazai és külföldi gazdára egyaránt. Németországban nagyon megengedő a földvásárlási szabályozás és ugyanez elmondható a környező országokra is. Szlovákiában a dán, Romániában az olasz mezőgazdasági beruházók vásároltak jelentős termőföldeket." Nem kellene annyira félni a külföldi gazdáktól, mert behoznák a korszerű termelési technikákat és néhány százezer hektáron világszínvonalon gazdálkodnának" - tette hozzá Raskó.
Barátok közt a nyerők
A legkirívóbb földbérleti eset - amelyre Ángyán József volt agrárállamtitkár is felhívta a figyelmet - Mészáros Lőrinchez, Felcsut polgármesteréhez kötődik, aki családtagjaival Kajászón több mint 600, Alcsutdobozon további 300 hektár, de Felcsuton és a környező településeken is elnyert pályázatokkal összesen 1250 hektár állami földbérlethez jutott. Nagyesztergáron egy tejelő tehenészet került végveszélybe, mert eddig bérelt legelőjét és abraktermelő területét is más pályázók nyerték meg. A legelő bérleti jogát egy 19 éves fiatalember, az abraktermelő területet pedig a Fidesz-közeli gazdakör helyi vezetője, illetve családja kapta.
Nyerges Zsolt, a Fidesz belső köreihez sorolt szolnoki ügyvéd érdekeltségi körébe tartozó cég Lepsényben 600 hektár állami termőföldet vitt el a helyi gazdák orra elől. A Bükki Nemzeti Park 2500 hektáros termőföldjének kétharmadát három bérlő, közülük egy fuvarozással és építőiparral foglalkozó cég nyerte el a 25 pályázóból. E cég képviselője Kanyok Attila, aki Tiszaújváros fideszes polgármester-jelöltje volt, jelenleg a képviselőtestület tagja. A két tucat sikerrel pályázó több mint fele korábban nem volt regisztrált gazda.
A saját bank a biztos
Az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank a Takarékbank, a kormány pedig a Széchenyi és a Gránit Bank megvételéről tárgyal. Egy agrárbank megalakításáról is szó van, de egyelőre nem tudni, az milyen feladatokat fog átvenni a fejlesztési banktól. Mindezt Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója nyilatkozota a tegnapi Heti Válaszban.
Az Orbán-kormány jó ideje tulajdonrészt akar szerezni egy vagy több kereskedelmi bankban. Először a német Bayerische Landesbank többségi tulajdonában lévő, két éve veszteséges MKB Zrt. megvételéről szóltak a hírek, majd a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Gránit Bankról. Rossz nyelvek szerint ezzel kárpótolnák a 90 százalékot tulajdonló Demján erőfeszítéseit a Malév életben tartására, ami állítólag százmilliós veszteséget okozott a milliárdosnak.
Ezek után idén március végén megjelent egy kormányhatározat arról, hogy az MFB legfeljebb 15 éves időtartamra hosszú lejáratú hitelt vagy alárendelt kölcsöntőkét - aminek visszafizetése csak az elsőbbségi hitelezőkkel szembeni tartozás kielégítése után lehetséges - nyújthat legfeljebb 50 milliárd forint értékben. Ekkor már az a hír járta, hogy ennél a konstrukciónál szóba jöhet a Takarékbank is, amelynek működésére szintén ráhatása van Demján Sándornak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként. A Takarékbank többségi tulajdonosai a hazai takarékszövetkezetek és az azokból átalakult bankok, melyek tulajdonrésze 61,53 százalék. Rajtuk kívül 38,46 százalékban részvényes a német DZ Bank.
Arra, hogy mire kell az államnak kereskedelmi bank magyarázatul szolgál az MFB elnökének beismerése: 34 milliárd forintos megahitellel támogatta meg az MFB a Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárnok tulajdonában álló és Nyerges Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozó vezette Közgépet. Baranyai úgy fogalmazott: "Semmi kivetnivalót sem találok abban, hogy az MFB egy ilyen vállalkozást finanszíroz".
Gazdasági szakemberek és politikai elemzők szerint az állami kézben lévő bankok kiválóan szolgálhatják közpénzek kiválasztott magánvállalkozásokba pumpálását. A Simicska Lajos féle gazdasági birodalom építésének új eszközévé válhatnak, amelyekben az állami pénzek könnyebben irányíthatók a kivételezett társaságokhoz, mint pályázatok útján.
A kormányfő középiskolai osztálytársával, egyetemi szobatársával, Simicska Lajossal karöltve lassan, de feltartóztathatatlanul foglal el minden stratégiai pontot, ahonnan nem csak vezényelni lehet az ország politikai, rendészeti, közjogi és gazdasági életét, de egyben keményen kézben lehet tartani a klientúrát és a társadalmat, valamint a gazdaság maradék szereplőit. Innen mód nyílik a nagyvállalatok, a multik és a bankok vegzálására, de arra is, hogy egy kézből szabhassák meg, kik lehetnek a magyar nagytőkésosztály új reprezentánsai az elkövetkező évtizedekben, az ügyesen hozzájuk irányított állami százmilliárdok segítségével. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt alkotta lenyúlási tengely már elfoglalta a Vidékfejlesztési Minisztériumot és most igyekszik kisajátítani a legértékesebb magyar földvagyont.
Németh Lászlóné személyében átvették a hatalma az uniós fejlesztési pénzek és a Magyar Fejlesztési Bankot ellenőrző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fölött. Az úgy nevezett "bakrendszeren kívüli gazdaságfinanszírozás" nem jelent mást, mint újabb állami pénzek átirányítását a Simicska-Orbán birodalomba, mégpedig a pályázati és a minisztériumi pénzeknél jóval átláthatatlanabb módon, vagyis az eddiginél is hatékonyabban. Ennek az ellenőrizetlen gazdasági hatalomnak a kiépítése ma nagyobb veszélyt jelent a magyar demokráciára, mint a politikai rendszer átépítése, a nemzeti együttműködés autokrata rendszere.
Nagyon kétes pályázatok és új földesurak
Pert indított a földalapkezelő ellen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében az LMP. A párt szerint a kormány saját klientúrája építésére használja az állami földek haszonbérleti pályázati rendszerét. "A hatalom új földesurakat akar helyzetbe hozni, ennek elkerülése érdekében a pályázatoknak átláthatóknak kellene lenniük" - indokolta lapunknak álláspontját Szabó Rebeka. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja úgy véli, az idei mezőgazdasági szezon lejártával fel kellene bontani a most megkötött szerződéseket és egészen más feltételekkel, átlátható, objektív pontozási kritériumokkal újra kiírni 2013-ban az állami földekre a bérleti pályázatokat.
Az ellenzéki politikus hamarosan törvénymódosító indítványt nyújt be a parlamentnek, amelyben egyebek mellett a földalapkezelőt kötelezné a pályázati döntések indoklására, s csökkentené az államtól bérelhető föld területét, aminek kiszámításakor a közeli hozzátartozók és gazdasági érdekeltségek által bérelt földeket is figyelembe kellene venni. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke szintén bírálta, hogy a pályázatok elbírálásában a szubjektív elemeknek, így az üzleti tervnek a pont aránya meghaladta az 50 százalékot. A nyertes pályázatoknál pedig éppen erre adtak maximális pontszámot, míg az állattartásra adható pontok alig a negyedét érték az összes pontnak. Gőgös lapunknak nem zárta ki, hogy szintén a bírósághoz fordulnak a pályázatok miatt.
A szakpolitikusok aggodalmait támasztja alá Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban lemondott államtitkára is. Az agrárszakember közlése szerint Fejér megyében az összes kedvezményes földbérlet 77 százalékát Fidesz-közeli politikusok barátai, családtagjai, szomszédai kapták meg. Vélhetően a botrány kirobbantása miatt indult ellentámadás Ángyán József ellen, s az MTI szerdán egy állítólagos blogból idézett a volt államtitkárt súlyosan támadó részleteket. Az ellenőrizetlen adatokat később helyesbítették ugyan, de Belénessy Csaba, a hírügynökség vezetője szerint "hírértéke" miatt közölték a vádaskodásoktól hemzsegő, majd tételesen cáfolt írást.
Ezermilliárdok oligarchák kezén
Politikai és gazdasági "üzletágakat" működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt Török Zsolt. Az MSZP szóvivője szerint a "Fidesz Zrt." egy olyan gazdálkodó szervezet, melynek politikai üzletágát Orbán Viktor vezeti, a gazdaságit pedig Simicska Lajos és az ő jobbkeze, Nyerges Zsolt. A fejlesztési források lenyúlására melléküzemágat hoztak létre, itt dolgozik Németh Lászlóné "álminiszterasszony", "Nyerges Attila, mint főőr, aki Nyerges Zsolt testvére" és "Petykó Zoltán korábbi üzlettárs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője".
Hogy mindenki értse: Nyerges Zsolt, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető üzletember korábban állatorvosként dolgozó testvérét, Nyerges Attilát nevezte ki politikai főtanácsadójává Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, akihez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is tartozik.
Mindez azt jelenti, hogy Simicska Lajos és emberei kezébe került a szaktárca és az ügynökség irányítása, amivel ezer milliárdos fejlesztésekről dönthetnek, náluk landol az európai uniós támogatás teljes összege. A "közpénzlenyúlási melléküzemágban" tehát "ismét feltűnik a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. minden módon, legyen az PR, reklám, föld, állami megrendelés, útépítés vagy vasútépítés" - hívta fel a figyelmet a szocialisták szóvivője.
Véletlenül sem azé lesz a föld, aki megműveli
Lejár a magyarországi földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén, azt követően minden uniós állampolgárnak joga lesz Magyarországon termőföldet vásárolni. Agrárszakemberek szerint ugyanakkor már a jelenlegi szabályozás alapján is 3 év elteltével az állami haszonbérletbe kiadott földek használói elővételi jogot kaphatnak. Mivel a kétharmados többség ezt bármikor módosíthatja, akik most 20 évre kedvezményes bérleti joghoz jutottak, bármikor tulajdonossá is válhatnak, s két év múlva hatalmas haszonnal értékesíthetik a földjüket tőkeerős nyugat-európai szakmai befektetőknek. A földszerzés emellett azért is jó üzlet, mert az uniós támogatások összege 1000 hektárnál elérheti az évi 60-70 millió forintot. Nem meglepő tehát, hogy a spekuláció első számú célpontja lett az elmúlt években a termőföld és ahol sok pénzről van szó, ott a politikai befolyásolás is megjelenik.
Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő szerint nem csak a külföldiek vásárlásának kellene zöld utat adni, hanem a gazdasági társaságoknak is. A világon jószerivel egyedülálló, hogy nálunk állattartó telepek nem juthatnak földtulajdonhoz, ami megnehezíti a hosszú távú beruházásokat. A kockázatokra példa az állami földekre kiírt pályázatok elbírálása, ami miatt több állattenyésztő társaság is elveszítette az eddig bérelt területeit.
A moratórium feloldásig hátralévő két évben az LMP álláspontja alapján új birtokrendezési és üzemszabályozási törvényt kell alkotni. Az ellenzéki párt rendet teremtene a földtulajdon, a haszonbérlet és a földhasználat dzsungelében is. Megoldást szorgalmaznak az osztatlan földtulajdon gondjaira is. Úgy vélik, a termőföldet az életvitelszerűen gazdálkodó, helyben lakó emberek, közösségek tulajdonában kell megőrizni.
Raskó szintén fontosnak tartja, hogy Magyarországon élő, gazdálkodó és adózó ember juthasson földhöz. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Dániában még dán nyelvvizsgához is kötik a külföldiek földvásárlását. Az azonban igaz, hogy szakképzettséghez és konkrét mezőgazdasági tevékenységhez, de ez mindenkire vonatkozik. Franciaországban a helyi gazdaszervezetekkel együttműködő regionális intézmények vétózhatják meg a földvásárlást, ha spekulációra gyanakszanak, de ezt alaposan meg kell indokolniuk. Az előírás érvényes hazai és külföldi gazdára egyaránt. Németországban nagyon megengedő a földvásárlási szabályozás és ugyanez elmondható a környező országokra is. Szlovákiában a dán, Romániában az olasz mezőgazdasági beruházók vásároltak jelentős termőföldeket." Nem kellene annyira félni a külföldi gazdáktól, mert behoznák a korszerű termelési technikákat és néhány százezer hektáron világszínvonalon gazdálkodnának" - tette hozzá Raskó.
Barátok közt a nyerők
A legkirívóbb földbérleti eset - amelyre Ángyán József volt agrárállamtitkár is felhívta a figyelmet - Mészáros Lőrinchez, Felcsut polgármesteréhez kötődik, aki családtagjaival Kajászón több mint 600, Alcsutdobozon további 300 hektár, de Felcsuton és a környező településeken is elnyert pályázatokkal összesen 1250 hektár állami földbérlethez jutott. Nagyesztergáron egy tejelő tehenészet került végveszélybe, mert eddig bérelt legelőjét és abraktermelő területét is más pályázók nyerték meg. A legelő bérleti jogát egy 19 éves fiatalember, az abraktermelő területet pedig a Fidesz-közeli gazdakör helyi vezetője, illetve családja kapta.
Nyerges Zsolt, a Fidesz belső köreihez sorolt szolnoki ügyvéd érdekeltségi körébe tartozó cég Lepsényben 600 hektár állami termőföldet vitt el a helyi gazdák orra elől. A Bükki Nemzeti Park 2500 hektáros termőföldjének kétharmadát három bérlő, közülük egy fuvarozással és építőiparral foglalkozó cég nyerte el a 25 pályázóból. E cég képviselője Kanyok Attila, aki Tiszaújváros fideszes polgármester-jelöltje volt, jelenleg a képviselőtestület tagja. A két tucat sikerrel pályázó több mint fele korábban nem volt regisztrált gazda.
A saját bank a biztos
Az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank a Takarékbank, a kormány pedig a Széchenyi és a Gránit Bank megvételéről tárgyal. Egy agrárbank megalakításáról is szó van, de egyelőre nem tudni, az milyen feladatokat fog átvenni a fejlesztési banktól. Mindezt Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója nyilatkozota a tegnapi Heti Válaszban.
Az Orbán-kormány jó ideje tulajdonrészt akar szerezni egy vagy több kereskedelmi bankban. Először a német Bayerische Landesbank többségi tulajdonában lévő, két éve veszteséges MKB Zrt. megvételéről szóltak a hírek, majd a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Gránit Bankról. Rossz nyelvek szerint ezzel kárpótolnák a 90 százalékot tulajdonló Demján erőfeszítéseit a Malév életben tartására, ami állítólag százmilliós veszteséget okozott a milliárdosnak.
Ezek után idén március végén megjelent egy kormányhatározat arról, hogy az MFB legfeljebb 15 éves időtartamra hosszú lejáratú hitelt vagy alárendelt kölcsöntőkét - aminek visszafizetése csak az elsőbbségi hitelezőkkel szembeni tartozás kielégítése után lehetséges - nyújthat legfeljebb 50 milliárd forint értékben. Ekkor már az a hír járta, hogy ennél a konstrukciónál szóba jöhet a Takarékbank is, amelynek működésére szintén ráhatása van Demján Sándornak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként. A Takarékbank többségi tulajdonosai a hazai takarékszövetkezetek és az azokból átalakult bankok, melyek tulajdonrésze 61,53 százalék. Rajtuk kívül 38,46 százalékban részvényes a német DZ Bank.
Arra, hogy mire kell az államnak kereskedelmi bank magyarázatul szolgál az MFB elnökének beismerése: 34 milliárd forintos megahitellel támogatta meg az MFB a Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárnok tulajdonában álló és Nyerges Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozó vezette Közgépet. Baranyai úgy fogalmazott: "Semmi kivetnivalót sem találok abban, hogy az MFB egy ilyen vállalkozást finanszíroz".
Gazdasági szakemberek és politikai elemzők szerint az állami kézben lévő bankok kiválóan szolgálhatják közpénzek kiválasztott magánvállalkozásokba pumpálását. A Simicska Lajos féle gazdasági birodalom építésének új eszközévé válhatnak, amelyekben az állami pénzek könnyebben irányíthatók a kivételezett társaságokhoz, mint pályázatok útján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése