Na de mi lesz, ha Orbán kimerül?...

2012. szeptember 16., vasárnap, 07:01
Szerző: Kósa András

Hiába szeretne a kormány mindent kontrollálni, láthatóan nem csak ehhez inkompetens, de még az egyébként valós gazdasági problémákat sem képes megfelelően kezelni – mondta a hvg.hu-nak Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem Magyarországgal foglalkozó alkotmányjogásza szerint jövő tavasszal tovább romolhat a demokrácia helyzete.

Részletek az interjúból:

Kim Lane Scheppele szerint a kormánynak nincs elég szakértő kádere, ez látszik a működés színvonalán is Fotó: Fazekas István

.......

hvg.hu: ... tény, hogy nem nagyon látszik semmilyen ellensúly, ellenerő a kormányfővel szemben, sem a Fideszben, sem a kormányban.

K.L.S.: Ezt is sokan mondják, de én már azt is hallom, hogy vannak kritikus hangok a Fideszben. Persze ez lenne a normális, hogy legyenek ilyenek egy demokratikus pártban. Tehát nem hiszem, hogy minden Orbán Viktoron múlik. Vagy, ha igen, akkor az baj. Mindenben dönteni ugyanis roppant fárasztó lehet. Mi lesz, ha a kormányfő kimerül?

hvg.hu: De ki-, pontosabban le is merültek az akkumulátorai a nyár közepére – ezt ő maga mondta.

K.L.S.: Igen, majd rögtön utána valóságos konzultációs road-show-ba kezdett. Persze ő olyan ember, aki nem sokáig bírja egy helyben. De akkor is lesz egy pont, amikor elfárad, amikor nem bírja tovább, és delegálnia kell döntéseket, több embert bevonni ezekbe. Ez pedig kódolja azt is, hogy lesz, aki nem ért vele egyet.

...........

hvg.hu: A Fidesz vezetői többször mondták már, hogy az új rendszer alapjait lerakták, most már konszolidáció jön. Ha maradnak a gazdasági bajok, ezt nehéz lesz megvalósítani. Ön szerint sikerülhet?

K.L.S.: Ez valóban világos törekvés Orbán Viktor részéről, legalábbis sokszor hangoztatja. Persze nála – néhány nyilatkozatából erre következtetek – az a rend, ha mindenre egyfajta válasz érvényes. A vita, az eszmecsere a gyengeség jele. Ez aggasztó, hiszen sokszor nincsenek egyedül érvényes válaszok. Talán ez is azért van, mert jogászok irányítanak. A jogban van egyedül érvényes válasz, a közgazdaságban nagyon ritkán: minden mozgásban van, folyamatosan új kihívások keletkeznek, amire reagálni kell. A piacgazdaságban egy merev rendszer rosszul reagál a változó körülményekre, így nem jó, ha bebetonozunk intézményeket, mint például az egy kulcsos adót.

hvg.hu: Milyen a kormány külső megítélése ön szerint? Készítettünk egy összeállítást Orbán Viktor kétoldalú találkozóiról a választások óta. Ebből az látszik, hogy egyre kevesebbet találkozik nyugati állam-, és kormányfőkkel, egyre többet megy Közép-Ázsiába, a Közel-Keletre.

K.L.S.: Először is hangsúlyozom, hogy Nyugaton soha nem a magyarokkal, Magyarországgal, hanem a magyar kormánnyal szemben kritikusak. Tény, hogy tapasztalataim szerint Orbán Viktort problémás tárgyalópartnernek tartják, akiről sosem lehet tudni, hogy ugyanazt mondja-e majd otthon, magyarul, mint amit a tárgyalásokon angolul hangoztat. Így nehéz benne megbízni – jó néhányan nem is teszik. Mára megkérdőjeleződött európai elkötelezettsége is, és sokan  döbbenten nézik, amit Magyarországgal tesz. Problémát jelent a személye. Különös tekintettel a jogbiztonságra, mára számos olyan magyar jogszabály lépett hatályba, ami egyenesen elriasztja a nyugati üzleti partnereket – persze lehet, hogy Orbánnak megfelelnek az olyan alternatív szereplők is, mint Azerbajdzsán.

............

Orbán a hazugság lejtőjén

2012. szeptember 16., vasárnap

Szerző: MTI-OS

---

A baltás gyilkos ügyében beigazolódtak legrosszabb sejtéseink. Orbán Viktor maga felelős azért, hogy Ramil Safarov kiszabadulhatott. Mondom, sejtettük ezt, de magyar emberként mégiscsak szégyen, hogy ilyen miniszterelnöke van az országnak - írja Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az MTI-Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott írásában. A szégyen része az is, hogy nincs senki a Fideszben, aki megállítaná Orbánt. Inkább újabb és újabb verziókkal állnak elő, hogy mentsék a főnöküket. Szerecsenmosdatás zajlik.

Immár nyilvánosságra kerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják: a külügyminiszter és az igazságügyi miniszter figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a baltás gyilkos kiszabadulhat Azerbajdzsán területére lépve - írja Mesterházy Attila, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke az Országos Sajtószolgálathoz (OS) eljuttatott írásában. Azt is előre jelezték, hogy ennek botrányos, káros következményei lesznek Magyarországra nézve is. Orbán Viktor azonban félresöpörte a figyelmeztetéseket. Az orbáni "újbeszéd" erre az eljárásra az "összkormányzati koordináció" kifejezést használja, ami a következőt jelenti: Orbán nagy ritkán meghallgatja mások tanácsát, de csak azokat a véleményeket veszi figyelembe, amelyek azonosak a sajátjával. Ez az orbáni kormányzás egyik alaptétele.

A miniszterelnök a parlamentben azt is mondta, hogy a kiadatási ügyben helyesen jártunk el és fordított esetben is ezt tennénk. Tessék? Fordított esetben, azaz egy külföldön gyilkoló magyar baltás esetében is szabadlábra helyezné a tettest Orbán Viktor, ha érdekei úgy kívánnák? Jó tudni. A miniszterelnök azt is állította: számolt az ügy minden következményével. Így tehát azzal is számolnia kellett, hogy a baltás gyilkost szabadon engedik. Nem mondta, hogy nem helyes, ami történt. A kormányfő aktívan hozzásegítette Safarovot a szabadsághoz, s szerinte jól van ez így. A Fidesz belegabalyodik saját hazugságaiba. Lázár János például azzal próbálta menteni hűbérurát, hogy azt állította: nem Orbán döntött a baltás gyilkos ügyében. Orbán viszont órákkal később Lázárt cáfolta. Az, hogy Orbán elismeri, "számolt minden következménnyel", halomra dönti az elmúlt két hét magyarázkodásait az azeri "garanciáról". Orbán tudta, hogy az azeri ígéret csak formagyakorlat, kellék. Leboltolta ő már ezt júniusban Aliyevvel. Egyetlen nyitott kérdés maradt csupán. Végül is, mi az az előny, ami miatt Orbán úgy gondolta, megéri világra szóló szégyent hozni a magyarok fejére? Továbbá, kinek szánja ezt az előnyt Orbán? Az országnak vagy csupán önmagának, valamint barátainak és üzletfeleinek? Erről kellene világosan beszélni. 

A lapok kiterítését várjuk Orbán Viktortól IMF-ügyben is. Ma már mindenki tudja, hogy a miniszterelnök - már megint - hazudott, mikor arról beszélt, hogy az IMF egy halállistát küldött Magyarországra. Kétségkívül jöttek üzenetek a Valutaalaptól és az Uniótól, ám Orbánon kívül senki sem erősítette meg, hogy a követelések valóban léteznének. Orbán Viktor megtehetné, hogy nyilvánosságra hozza, a kamerák elé tárja a listát, ezzel cáfolhatatlanul bizonyítaná igazát. De nem teszi. Pedig a Valutaalap-tárgyalás nem a kormányfő magánbiznisze. Nem tarthatja titokban, mit vár el az IMF és ehhez képest mit képvisel a kormány. Fals és hazug a tárgyalási pozíciók védelmére hivatkozva titkolózni, hiszen Orbán maga kezdett el a listáról beszélni. Nincs kétségem afelől, hogy Orbán továbbra is titkolózni fog. Ennek egyszerű oka van: nincs IMF-es követeléslista, amit bemutathatna. Újabb orbáni blöffel van dolgunk. A hazudozás Orbán napi politikai eszköze. Olyan ez neki, mint a levegővétel. Nem csupán az itt a baj, hogy nem ismerjük az IMF elvárásait. Nagyobb gond, hogy a magyar álláspontot se ismerhetjük. Valószínűleg azért, mert a kormánynak nincs is kidolgozott terve a megállapodásra.

Továbbmegyek, az sem dőlt még el, meg akar-e állapodni a kabinet a Valutaalappal vagy sem. Orbán még kalkulálja, milyen politikai árat kell neki fizetnie a megállapodás megkötése vagy elmaradása esetén. Az ország sorsa huszadrangú kérdés az ő nézőpontjából. Orbán arra hajt, hogy a Valutaalap helyett inkább brutális hozamokkal jegyeztesse le a magyar államkötvényeket. Ez esetben pénzhez jut és őt egyáltalán nem érdekli, hogy ily módon minden eddiginél súlyosabban eladósítja Magyarországot. Továbbá várja a pillanatot, mikor jövőre az általa jelölt új jegybankelnökön keresztül ráteheti kezét a devizatartalékra. Abból aztán tovább finanszírozná őrült gazdaságpolitikáját, elherdálva mindenünket. Ideje volna világosan beszélni. A kormány gazdaságpolitikája csőd. Az ország leszakad, az emberek szegényednek, fogynak a munkahelyek, növekednek az adóterhek, nincs befektetés és hitel, a világban hol nevetség, hol szörnyülködés tárgyává lett a magyar politika. A miniszterelnök minden szava hazugság, mert a valósággal már nem mer szembenézni. Csatlósai pedig gyávák, hogy megfosszák hatalmától. Ígérem azonban, hogy ebben a segítségükre leszünk: a szocialisták kimondják az igazságot és leváltják Orbánt. Gondunk lesz rá, hogy a Fidesz szembenézzen a valósággal és annak minden következményével - zárja sorait Mesterházy.

A hazugságok hete

Forrás: nepszava.hu

Hét napon át hazudott egyfolytában az emberek arcába az Orbán-kormány

A jelek szerint, noha még több mint 100 nap hátra az esztendőből, új "bemondási csúcsot" döntött a kormányzat: ez a hét a blöff és az önblöff jegyében telt. Ráadásul a légből kapott "bemondások" nem torpantak meg a határon, a magyar kormány sikerrel teremtett háború közeli helyzetet a Kaukázusban, illetve megpróbálta ráborítani a tárgyalóasztalt a Nemzetközi Valutaalapra.

2012-09-09 12:30

Nem véletlen, hogy a hét első három napján Ramil Safarov, az örmény tiszttársát baltával gyakorlatilag feldaraboló azeri gyilkos kiadatása uralta a sajtófelületek zömét. Emlékeztetőül: a kabinet hazapostázta Safarovot, mondván, az azeri kormányzat garanciát vállalt rá, hogy a gyilkos hazájában folytatja életfogytig tartó börtönbüntetését. A garanciát - a kormányzat interpretációjában - az a levél jelentette, amiben az azeri igazságügyi minisztérium a vonatkozó jogszabályokat ismertette, nagyvonalúan kifeledve az elnöki kegyelemre vonatkozó passzust. És lám, Szafarov alig bújt ki a különgép ajtaján, az államfő rögvest kegyelemben részesítette. (Megjegyzendő: a magyar állam igényelhetett volna a büntetés valós letöltését deklaráló elnöki nyilatkozatot, nem tette. És hogy a garanciáról szóló magyarázatot a kabinet sem vette túl komolyan, jól jelzi, hogy a kormány nem sietett bemutatni az emlegetett dokumentumot Örményországnak.)

HIRDETÉS

Nem csoda, hogy mindenki mutyit sejtett a háttérben, az optimisták arról suttogtak, hogy Azerbajdzsán euró-milliárdokért vesz államkötvényt, ami ugye az ország tőkeerejét nézve lehetetlen. Az már életszerűbb, amit jereváni lapok írnak, miszerint pénzért cserélt gazdát Safarov, hogy kinek a zsebében mekkora summa landolt, arról nem szól a fáma. Az azeri kiadatásról Orbán mindössze annyit mondott, hogy: ez a történet nem Magyarországról szól hanem két másik országról, "büszke vagyok arra, hogy Magyarország átlátható európai gyakorlatot folytat" , ez nem a mi konfliktusunk, ez a vita nem rólunk szól."

És nehogy kijöjjön az európai gyakorlatból, szerda este Orbán ismét blöffölt egyet, és hírbe hozta - saját magával - az IMF-et. Közreadatott ugyanis egy lista, ami azt taglalta, mit is kérne a mintegy 15 milliárd dolláros hitelért cserébe. (A Magyar az IMF követeli a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, személyi jövedelemadó-emelését, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, a bürokrácia leépítését, általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését, az önkormányzatok kiadásainak csökkentését, a bankadó eltörlését, a bankrendszer feltőkésítését.)

Úgy tűnik, egyetlen piaci szakember vagy külföldi szervezet sem hisz azonban Orbán listájában. Mellár Tamás szerint például arról van szó, hogy a kormány belátta: nincs mese, egyensúlyba kell hozni a büdzsét és a gazdaságot, így végrehajtja a beharangozott intézkedéseket azzal, hogy ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárása, majd végül nem születik meg a hitel-megállapodás. A közgazdász szerint az intézkedéscsomag egyébként - egy-két tételtől eltekintve - akár egy valós forgatókönyv része is lehet, csak nem az IMF-é. Saját tervezett intézkedéseit harangozza be a kabinet.

Ráadásul mintha csak Mellárnak akart volna alájátszani, Orbán Viktor hamarost deklarálta - a Facebookon - hogy ilyen (lista)áron bizony nem kell az IMF hitel. Aztán a csütörtöki mondás péntekre már úgy fordult, hogy lesz IMF megállapodás. Az irányváltásban közrejátszhatott, hogy az IMF-ből nem kérő kinyilatkoztatás hatására zuhanni kezdett a tőzsde, és gyengült a forint. Ráadásul kipattant az IMF és az EU közös levele, amiben kevés elvárás szerepel, nincsenek konkrétumok sem az szja-átalakítással, sem a szociális kiadások áttekintésével kapcsolatban. de mindkét területen várnak lépéseket, nyugdíjról és ingatlanadóról szó sem esik.

A kormányfő ennek ellenére ahhoz tartotta magát péntek reggel, hogy van egy 30 pontos IMF-lajstrom, de retirálni próbálván arról beszélt, hogy a kormány majd egy alternatív listát nyújt be. (Szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy a kabinet kidolgozza a konkrét intézkedéseket azokon a területeken, melyekről az IMF általánosságban úgy gondolja: megérettek a változásra.) A helyzet viszont annyira lemérgesedett, hogy Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetője kiállt a nyilvánosság elé és kijelentette, hogy jelentős pontatlanságokat tartalmaznak a sajtóban megjelent információk. (Aztán Kötcsén tovább forgott az IMF-lemez, itt szintén azt forszírozta a miniszterelnök, hogy meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal, ám most a szervezet nem kényszeríthet olyan megszorításokat a kabinetre, mint 2008-ban, ugyanis az MSZP-kormánnyal szemben a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni. A megszorítások definiálásával a kormányfő nem veszkődött, így arra sem vesztegetett szót a kormányfő, hogy a kabinet adó- és gazdaságpolitikájának hála több százalékkal zuhantak a reálbérek.)

Azért a péntekre, biztos, ami biztos, még egy blöffel fojtotta le a hetet - ezúttal a választási regisztrációról. A miniszterelnök Lázár Jánosra rímelt, míg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt domborította, hogy a feliratkozás a demokráciát teljesíti ki, addig Orbán azt hangsúlyozta: az új választási rendszer nagy érdeme lenne, hogy feleslegesen nem zaklatnak senkit, aki el akar menni választani, az minden információt megkap, aki meg nem, azt nem zavarják. Arról, hogy így drasztikusan csökkenhet a szavazók száma, egyikük sem beszélt.

Ám a jelek szerint Róna Péternek van igaza, amikor arról beszélt az IMF-lista kapcsán, hogy a kormány kiszivárogtatására ő mit sem ad, csak akkor van miről beszélni, ha a kabinet egy, a Nemzetközi Valutaalap által hitelesített felsorolással tud előállni. Ugyanis, summázta a jegybank felügyelőbizottsági tagja, a kabinet rendszeresen mond olyasmit - legutóbb az azeri baltás gyilkos ügyében - amiről napokon belül kiderül, hogy nem igaz. És tényleg, még les se ketyegett a péntek, amikor a Népszabadságnak fideszes képviselők - inkognitóban - már azt magyarázták: nincs olyan 10 pontos IMF-"horrorlista", mint amilyen a Magyar Nemzetben megjelent, mert ez így, ebben a formában nem is létezik.

nepszava.hu

Bizonyítványát magyarázza ma Orbán

Az Európai Unió vezetői már megteremtették a forrását egy növekedésösztönző programnak a csúcstalálkozón: belátták, hogy a megszorítások önmagukban nem vezetnek eredményre. Eközben a magyar kormány növekedésösztönző programról beszél, de valójában további megszorításokat hajt végre, és soha nem látott mértékű adóval terheli a lakosságot.

Forrás:  http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=565641#null

2012. 07. 02.  05:32

Napirend előtt szólal fel Orbán Viktor ma a parlamentben: hasonló diadaljelentésre számíthatunk a miniszterelnöktől, mint amilyennel a múlt heti kétnapos uniós csúcstalálkozó után szolgált Brüsszelben. A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben meg van győződve arról, hogy a jövő évi költségvetés sikertörténet lesz, és Európa még csak most tér a "magyar útra." Ezzel szemben a kormány minden intézkedése a növekedést gátolja.

Orbán Viktor, miniszterelnök: 

"A csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére is"

Az uniós csúcstalálkozó központi gondolata a kormányfő szerint az volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak. Ezzel szemben a jövő évi költségvetés 300 milliárd forintot szán a munkát terhelő adók csökkentésére: ennek forrása a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése a Magyar Nemzeti bankra (MNB) és az Államkincstárra, valamint a költségvetési tartalék. A lépéssel elemzők szerint nem keletkezik új bevétel, csak az egyik zsebéből a másikba teszi az állam a pénzt.

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter:

"Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő."

A szaktárca vezetőjével ellentétben a költségvetésben leírt 1,6 százalékos gazdasági növekedést is túl optimistának találta a Költségvetési Tanács, és javasolta a kormánynak, hogy készítsen egy alternatív tervet is, rosszabb várt gazdasági növekedéssel. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 0,8 százalékos növekedésre számíthat a kormány, míg a különböző hazai és nemzetközi elemzők 0,4 és 1,5 százalék közötti bővülést jósolnak a jövő évre. A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország mindössze három százalékkal növelte a GDP-jét az EU átlaghoz képest, ezzel 22. helyen állunk a rangsorban.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője:

"Sajnos fogalmam sincs, miről beszél Orbán, sehol sem találom a növekedési programokat."

A valóság az, hogy a Fidesz megbénította a piaci hitelezést, elriasztotta a befektetőket, befagyasztotta a fogyasztást, elzárta a foglalkoztatás bővítésének útjait, egyszóval felszámolta a növekedés lehetőségeit - összegzi az elmúlt két év kormányzásának eredményeit a pártelnök. A 2013-as költségvetés ezen a helyzeten tovább fog rontani. Európának már megvan a növekedési programja, Magyarországot viszont ma az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz képes kihasználni a növekedéspárti európai fordulatot. Az MSZP az elmúlt másfél évben folyamatosan javaslatokat tett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére, de a kormány mindannyiszor lesöpörte ezeket az asztalról.

Huszonkét éve nem adózott ennyit az ország - hangsúlyozzák az MSZP gazdaságpolitikusai is. A párt választmányi ülésén bejelentették, hogy ősszel olyan, alternatív, több százmilliárd forintos adóátrendezésre tesz javaslatot, amely biztosítja a kabinet által várt bevételt, de igazságos: a kétkulcsos személyi jövedelemadóra és a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatására épül. Megmutatják, lehet az átlagosan és az átlag alatt keresők terheinek növelése nélkül felelős költségvetést összeállítani. Mivel teljességgel megalapozatlannak, homokvárnak tartják a jövő évi büdzsét, ahhoz módosító indítványokat sem nyújtanak be.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója:

"A szegényeket még szegényebbé teszi a jövő évi büdzsé"

Egy negyedév adatai alapján nem lehet meghatározni a jövő évi számokat. A költségvetés megroppantja azt a gerincet, amit a középosztály, a társadalom teherhordó rétege alkot - hangsúlyozta Tóbiás. A magyar pénzügyi rendszer lefagyott, és ebben a helyzetben a szocialisták nem a bankokat féltik, hanem az ellehetetlenített piacgazdaságot és a kis- és középvállalkozásokat. Úgy vélte, a büdzsé drágábban működő államot, tönkremenő önkormányzatokat és stagnáló jóléti kiadásokat vetít előre, miközben a gazdaság az idei visszaesés után jövőre sem fog növekedni. A jövő évi költségvetés csak pávatánc, amely nem szolgálja az ország hazai és nemzetközi hitelességét sem.

Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinet vezetője:

" A javaslat 10-12 évre eladósítja az ország jövőjét"

Ma kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a reálbérek veszítettek értékükből, a gazdaság recesszióba süllyedt, a beruházások leálltak, az infláció pedig 5 százalék feletti. Ezért személyes felelősség terhel minden kormánypárti politikust - összegezte Szekeres Imre. Jelezte, hogy alternatív javaslatuk lehetővé teszi a munkáltatókat sújtó járulékok csökkentését és azt, hogy az alacsonyabb keresetűek is érvényesíteni tudják a családi adókedvezményt.

Botka László, az MSZP választmányi elnöke: 

"Példátlan megszorítást hajt végre a kormány"

Jövőre a GDP 40 százalékára nő az adóterhelés, ami egyszer sem fordult elő a rendszerváltozás óta. Botka szerint a büdzsé drágábban működő államot, tönkremenő önkormányzatokat és stagnáló jóléti kiadásokat vetít előre, miközben a gazdaság az idei visszaesés után jövőre sem fog növekedni. A tervezett 300 milliárd forintos tehercsökkentésről azt mondta, hogy annak hiányzik a fedezete, és ha a tranzakciós illetéket kiterjesztik a jegybank és a kincstár pénzügyi műveleteire, akkor az állam önmagát adóztatja meg. Szerinte ezt a nemzetközi szervezetek nem fogadják majd el. Ebből nem lesz több pénz, hacsak nem kell mindenkinek fizetnie, aki állami alkalmazottként a kincstártól kapja a fizetését és oda fizeti be az adóját.

Uniós döntések: fókuszban a növekedés

- 120 milliárd euró növekedési paktummal egészítették ki a költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktumot
- Kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét
- Megkönnyítik a bankok feltőkésítését az európai mentőalapokon keresztül: a jövőben már nem várnak el szigorú megszorító intézkedéseket a segítségért cserébe
- Év végére lezárulhatnak az uniós típusú tranzakciós adó bevezetésének előkészületei
- Új, valóban közösségi európai bankfelügyelet jön létre az Európai Központi Bank részvételével

Népszava-információ

A Simicska-cég tündöklése

2012. május 15., kedd 7:07   (NAPI)

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_nott_nagyra_a_fidesz-kozeli_ceg_itt_vannak_a_reszletek.519238.html

Így nőtt nagyra a Fidesz-közeli cég - itt vannak a részletek

A 2010-es kormányváltás előtti évet is nyereséggel zárta - a megrendelésekben nem szűkölködő - Közgép, azóta viszont egyre jövedelmezőbb megbízásai vannak. A Napi Gazdaság Online összeállítása szerint a társaság és partnereinek megrendelései az elmúlt bő két évben meghaladták a 230 milliárd forintot, s gyakorlatilag nincs olyan építőipari tevékenység, amelyben a Közgép ne lenne otthon.

Lapunk összesítése szerint az elmúlt bő két évben meghaladta a 230 milliárd forintot azon közbeszerzési eljárások összértéke, amelyeken a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.-t és konzorciumtársait hirdették ki győztesnek. A közbeszerzési értesítők és a nyertesek közleményei alapján készült összesítés nem teljes, abban néhány, százmillió forintnál kisebb értékű munka nem szerepel. A Fidesz-közeli, befolyásos üzletemberként számon tartott Simicska Lajos egykori APEH-elnök tulajdonában lévő cég tavaly 56,6 milliárd forintos árbevételt és 2,9 milliárd forint nyereséget ért el - írta korábban az Origo a Közgép cégbíróságra benyújtott, ám online még nem elérhető 2011-es beszámolójára hivatkozva. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló portálján elérhető 2010-es adatok szerint az építőipari cég mérleg szerinti eredménye 23 millió forintos mínuszt mutatott 2010-ben, az adózott eredménye azonban meghaladta az 1,9 milliárd forintot. Árbevétele nettó 49,9 millió forintot tett ki, ami ötmilliárddal haladta meg a 2009-es árbevételt. Osztalékként 2009-ben egymilliárdot, míg 2010-ben kétmilliárd forintot fizetett ki.

A Közgépnél a múlt héten helyszíni ellenőrzést tartottak az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) munkatársai - írta hétfőn a hvg.hu, amit az OLAF is megerősített, ám részleteket nem közölt. A Közgép közleményben reagált a hírre, e szerint az OLAF egy európai uniós társfinanszírozású, városközpont felújítási projekttel összefüggésben, annak ellenőrzésére kereste meg a beruházás valamennyi résztvevőjét, köztük a céget is, és végzett helyszíni ellenőrzést május 10-én. A Demokratikus Koalíció alelnöke, Molnár Csaba hétfőn sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy pártjuk még április végén fordult az OLAF-hoz a Közgép által elnyert közbeszerzések ügyében. Azt azonban nem tudják, hogy ennek van-e köze az OLAF vizsgálatához.

A Közgép a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-vel közösen nyerte el nettó 997 millió forintos árajánlattal a keszthelyi főtér rekonstrukciós munkáit 2010 novemberében. A keszthelyi önkormányzat arra hivatkozva, hogy a korábbi nyílt eljáráson nem megfelelő ajánlatok érkeztek be, új, hirdetmény közzététele nélküli eljáráson választotta ki a nyertest. A helyhatóság első közbeszerzésének eredményét közlő hirdetményből kiderül, hogy az első kiíráson is csak a Közgép és a Reneszánsz alkotta konzorcium adott be ajánlatot, ám az 1,197 milliárd forintos árajánlata meghaladta a város rendelkezésére álló keretösszeget. A második eljáráson sikerült megállapodni a nettó egymilliárd alatti vállalási árban. A projektet a Nyugat-dunántúli operatív program keretében uniós forrás segítségével finanszírozzák. E cégek 2011 májusában egyedüli ajánlattevőként megnyerték a Keszthely történeti városközpont rehabilitációja II. ütem címmel meghirdetett közbeszerzést is, nettó 415 millió forintos árajánlattal.

A Közgép a veszprémi Vemév-szer Építő és Szerelőipari Kft.-vel építette át Balatonfüred városközpontját. A cégek 2010 júniusában nyerték el - négy ajánlattevő közül - nettó 967 millió forintos árajánlattal a helyi önkormányzat rehabilitációra kiírt közbeszerzését. A cégek 2011 októberében újabb, kiegészítő munkára szóló megrendelést is kaptak 53,5 millió forintért.


Víztározót épít



A Közgép a közelmúltban újabb jelentős, a tartalékkerettel együtt nettó 11,528 milliárd forint értékű megbízást nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) közzétett tájékoztatóból. A társaság a Ke-víz 21 Építőipari Zrt.-vel és a Kötiviép'B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.-vel közösen a Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározót építheti meg, amit a Környezet és energia operatív program keretében száz százalékos uniós és magyar költségvetési támogatásból finanszíroznak. A kivitelezésben tíz százaléknál nagyobb teljesítési aránnyal alvállalkozóként részt vesz a Békés-Drén Kft. és a Colas-Hungária Zrt. is. A nyertesekkel már aláírta a szerződést az OVF, a műszaki átadás-átvételre 2014 novemberében kerülhet sor. Az OVF közbeszerzési eljárásán ketten tettek ajánlatot, a nyertes konzorcium mellett a szintén magyar tulajdonú A-Híd Építő Zrt. (az A-Híd részt vett többek közt a Margit híd mintegy 30 milliárd forintos rekonstrukciójában is, a Közgéppel és a Strabag-MML Kft.-vel közös konzorcium tagjaként.)

A Közgép a Kötiviép'B-vel és a Békés Drénnel közös ajánlatevőként tavaly decemberben győzött a Kondoros és 15 társult település belvízrendezési programja első ütemének megvalósításra kiírt közbeszerzésen is. A szerződés értéke nettó 1,562 milliárd forint. A csapadékvíz elvezető csatornák építését a Dél-alföldi operatív program keretében uniós és magyar támogatásból fedezik.

Hidat épít

A Közgép és az A-Híd alkotta K-A-2011 Konzorcium idén áprilisban mintegy nettó 30 millió forintos kiegészítő munkára kapott megrendelést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (NIF) a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza híd átépítéséhez kapcsolódóan. A híd közvetlen közelében, az ukrán-magyar határon átmenő közúti járműforgalom ellenőrzésére egy áteresztő pontot kell kialakítaniuk a cégeknek. E munkára - amit a rekonstrukciós közbeszerzés 2011 márciusi kiírásakor még nem terveztek - nem futotta abból a nettó 4,235 milliárd forintból, amennyiért a hídfelújítást elvállalta a konzorcium 2011 májusában. A vállalkozási szerződés értékét a NIF előzetesen, a pályázat kiírásakor még 2,695 milliárd forintra becsülte.

A Közgép és az A-Híd alkotta KA-Rába-híd Konzorcium futott be tavaly májusban a NIF Zrt. azon közbeszerzési eljárásán is, amelyet a Marcaltői Rába-híd teljes körű felújításai munkáinak elvégzésére bonyolított le. A szerződés értéke nettó 632,4 millió forint (az előzetesen becsült összeg a kiírás szerint 770 millió forint volt).

Kármentesít

A Közgép a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-vel és a VTK Innosystem Kft-vel közösen munkát kapott a Balatonfűzfő Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-től is 2011 novemberében - derül ki a TED-ből. A Séd-Nádor csatorna kármentesítéséhez kapcsolódóan kiegészítő szolgáltatásokat rendeltek meg a cégektől (a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzéséhez szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatok elvégzése, meder helyreállítási munkák) - rendkívüli sürgősségre hivatkozva, hirdetmény közzététele nélküli (nem nyilvános) tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében. Csak e cégektől kértek ajánlatot. A szerződés értéke nettó 2,481 milliárd forint (az eredetileg becsült érték 2,4 milliárd forint volt).

A Közgép többedmagával sikeresen szerepelt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útfejlesztési tenderén is, amelynek nyomán nettó 60 milliárd - plusz 50 százalékkal megnövelhető, azaz 90 milliárd forint értékű keret-megállapodásokat kötöttek a kivitelezőkkel. Az állami közúthálózaton elvégzendő felújítások a regionális operatív programok keretében uniós támogatással valósulnak meg. A beszerzésen négy régióban, azaz négy részteljesítésben nyert el munkát a Közgép konzorciumtársaival, a Magyar Aszfalt Kft.-vel, az EuroAszfalt Kft.-vel és a Swietelsky Magyarország Kft.-vel együtt. A Közép-Dunántúli régióban nettó 15 milliárd forint, a Nyugat-Dunántúli régióban 7,5 milliárd, a Dél-Dunántúli régióban 12 milliárd, míg a Közép-Magyarországi régióban 6,75 milliárd forint keretösszegű megállapodást kötött velük a Magyar Közút.


Csatornát épít



Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás tavaly júniusi közbeszerzésén az érdi csatornahálózat kereti részének építési munkáit nyerte el a Közgép vezette konzorcium. A kivitelezésben részt vesz az EuroAszfalt Építő Kft. és a Colas-Alterra Zrt., a szerződésük értéke nettó 8,734 milliárd forint (az előzetesen becsült összeg 8,8 milliárd forint volt). A nyugati városrész csatornázását a Duna Aszfalt Kft. vezette konzorcium végzi el nettó 9,889 milliárd forintért.

A Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás közbeszerzésén is befutott a Közgép 2011 februárjában: a Nagykanizsa agglomeráció csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének építése összesen nettó 6,8 milliárd forintos projekt. Ebből a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. vezette konzorcium tagjaként a Közgép nettó 3,786 milliárd forintért bővítheti az észak-nyugati és a dél-nyugati régió csatornahálózatát (a szerződés értékét előzetesen 3,8 milliárd forintra becsülte a pályázatkiíró).

Szintén a Közgép és a Szabadics Közmű- és Mélyépítő volt a nyerő a Székesfehérvár és térsége szennyvízhálózatának bővítésére kiírt tenderen is, nettó 7,83 milliárdos árajánlattal. Itt három ajánlat közül választották ki a nyertest. A csatornabővítés szintén uniós támogatással valósul meg.

Közgép-adatok

	2008	2009	2010
Értékesítés nettó árbevétele	23 074,8	44 483,6	49 886,6
Egyéb bevételek	94,0	140,1	202,2
Anyagjellegű ráfordítások	21 261,7	38 778,4	44 035,5
Személyi jellegű ráfordítások	1 306,8	1872,8	2 889,9
Üzemi eredmény	919,1	1 876,1	2 118,7
Adózás előtti eredmény	1 073,3	1 873,6	2 424,0
Adózott eredmény	867,3	1 523,2	1 929,3
Mérleg szerinti eredmény	25,4	350,1	-23,0
Kötelezettségek	13 367,5	16 478,5	25 385,4
Forrás: KIM e-beszámoló

Rekultivál



A Közgép és az EuroAszfalt a K-E-2011 Konzorcium tagjaként 2011 júniusában megnyerte a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás közbeszerzését, amelyet Kaposvár és térsége hulladékrakóinak rekultivációjára írtak ki. A lerakókat több réteggel le kell zárni egy vagy két ütemben, a hulladékot áthalmozni, a területet rendezni, növényt telepíteni, vízelvezető árkot építeni. A nyertes ajánlat nettó 1,445 milliárd forint volt, a beszerzés értékét előzetesen félmilliárddal többre saccolták.

A siófoki önkormányzat Dél-Balaton és Sió-völgye regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztésére, a szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának tervezésére és építésére kiírt közbeszerzését a KSG - 2010 Konzorcium nyerte meg 2010 áprilisában. A Közgép, a Strabag-MML Kft. és a Green Network Kft. alkotta konzorcium nettó 6,5 millió eurós árajánlattal nyert. A szerződés azonban 2010 októberében módosították, e szerint a tartalékkeretet is felhasználhatják a kivitelezés során, így a végösszeg 9,139 millió euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 2,6 milliárd forint) lett.


Vasutat épít



Vasútépítésben is részt vesz a Közgép, a Szajol és Püspökladány közti vasútvonalat újíthatja fel százmilliárd forintért a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel és a Szentesi Vasútépítő Kft.-vel közösen. A NIF Zrt. kivitelezésre kiírt mindkét közbeszerzését e cégek nyerték meg - 2011 májusában, illetve júniusban - öt ajánlattevő közül, a Szajol-Kisújszállás közti szakaszt nettó 49,651 milliárdos, míg a Kisújszállás-Püspökladány közti szakaszt nettó 49,971 milliárd forintos árajánlattal. A cégek feladata a vasúti pálya és felsővezeték, valamint utak építése. A beruházást a Közlekedés operatív program keretében a "Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítási projekt" keretében uniós támogatással finanszírozzák. (A Közgép az SZCKM 2008 Konzorcium tagjaként 2009 óta részt vesz a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal átépítésében is 54,9 milliárd forintért. A konzorciumot a Szentesi Vasútépítő Kft. vezeti, tagja a Közgép mellett a Mávépcell Kft. és a Kelet-Út Kft.)

A Közgéppel és az A-Híddal tavaly augusztusban nettó 4,56 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására. A munkák elvégzésére kiírt közbeszerzésen e két cég nyújtott be érvényes jelentkezést, míg három versenytársáét a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (tagjai: Porr Építési Kft., Jakosa Építő Kft. és Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Magyar Aszfalt Kft. részvételi jelentkezését érvénytelenítette a vasúttársaság - derül ki a MÁV közbeszerzési tájékoztatójából.

A záhonyi vasúti infrastruktúra fejlesztésének II. ütemére, a szélesnyomtávú vágány építésére kiírt NIF-tendert az Eurokapu 2011 Konzorcium nyerte meg 2011 márciusában. A Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Közgép és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta társulás nettó 14,558 milliárd forintos árajánlattal nyert.


Utat épít és felújít



A Közgép és a Magyar Aszfalt alkotta konzorcium építheti meg az M86-os gyorsforgalmi út Szombathely és Vát közötti szakaszát - jelentette be május elején a NIF Zrt. A közlemény szerint e cégek tették a legalacsonyabb, nettó 7,037 milliárd forintos árajánlatot. A beruházás megvalósítását 2010 októberében még a Vegyépszer Zrt. vezette konzorcium nyerte el, ám a társaság azóta fizetésképtelenség miatt csődvédelmet kért a bíróságtól.


A Magyar Aszfalt és a Közgép konzorciuma nyerte meg márciusban a Győr keleti iparterületének körüljárását biztosító, az Audi Motor Hungaria Kft. nagyberuházásához kapcsolódó, Győrszentiván északi és déli bekötését lehetővé tevő közutak és létesítményeinek építésére kiírt közbeszerzési eljárást is. A nyertes árajánlat nettó 3,047 milliárd forint volt.


A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly áprilisban keretmegállapodást kötött a Közgép, az EuroAszfalt Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. alkotta konzorciummal az útpénztár előirányzatból finanszírozott közúti javítási és útfelújítási feladatok ellátására. A közgépes konzorcium hét részteljesítésből kettőt nyert el, a Közép-dunántúli (Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyében) és a Nyugat-dunántúli régióban (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) elvégzendő munkákat - áfa nélkül - 1,985 milliárd, illetve 2,324 milliárd forint keretösszegben.

A Magyar Közút tavaly márciusi döntésével egy Közgép vezette konzorcium vesz részt a kezelésében lévő hidak felújításának tervezésében és kivitelezésében is. A Magyar Közút összesen 40 részteljesítésben 68 rekonstrukciójára írt ki közbeszerzésen, amelyen 12 részteljesítésben nyert a Közgép a Hídtechnika Kft.-vel, az EuroAszfalt Kft.-vel és az Egomax Építőipari Kft.-vel közös konzorciuma. Baranya, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében mintegy nettó 445 millió forint értékű munkát végezhetnek el.

A Magyar Közút tavaly márciusban két évre legfeljebb nettó 5 milliárd forint összegű keret-megállapodást kötött 34 céggel országos építési munkák elvégzésére. A keret-megállapodáson belül az egyes munkákra külön szerződéseket kötnek, ezek értéke havonta legfeljebb 200 millió forint lehet. A kivitelezők között ott van a KES-Konzorcium is, amelyet a Közgép, az EuroAszfalt Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. alkot.

A fővárosi önkormányzat híd- és műtárgy felújítási munkák tervezésére és kivitelezésére kiír közbeszerzésén három részteljesítésben nyert el munkát 2010 májusában a Magyar Aszfalt Kft. vezette konzorcium, amelynek tagja a Közgép és a Strabag Zrt. A szerződések értéke mintegy nettó 152 millió forint.


Légiforgalmi épületet épít



A Közgép és a Swietelsky konzorciuma nyerte le 2011 márciusában a jogot, hogy a kiviteli terveit elkészítse és megépítse a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. új légiforgalmi irányító központját (ANS III épület). A munkára kilencen pályáztak, a nyertes nettó 3,448 milliárd forintos árajánlatot tett. A fejlesztés költségének mintegy 20 százalékát a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) forrásaiból fedezik.


Feltáró munkát végez



A Magyar Nemzeti Múzeummal (MNM) is kapcsolatban áll a Közgép. A cég nyerte meg ugyanis még 2009 szeptemberében a kecskeméti Leveller Építőipari Kft.-vel és a pécsi Platina Bau Zrt-vel közösen, egyedüli ajánlattevőként azt a közbeszerzési eljárást, amit az MNM jogelődje, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat írt ki a nagyberuházások előtt kötelezően elvégzendő régészeti feltárásokhoz, és más lelőhelyeken a feltáráshoz kapcsolódó földmunkák elvégzése. A nettó 6 milliárd forint értékű megállapodás keretében évi mintegy kétmilliárd forint értékű szerződéseket kötnek a konkrét munkák elvégzésére a cégekkel. Ezek között vannak autópályák és főutak, vasúti rekonstrukciók vagy az árvíztározók építéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárások földmunkái is.

Forrás:
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_nott_nagyra_a_fidesz-kozeli_ceg_itt_vannak_a_reszletek.519238.html

Simicska mindent visz

168 Óra Online írása, Péntek, 2012. május 4. 13:02

Címkék: spekuláció Orbán Viktor Simicska Lajos Nyerges Zsolt Fidesz korrupció

Orbán és Simicska mindent visz: mennek a milliárdok

Szilárd lábakon áll és feltartóztathatatlanul épül az Orbán-Simicska politikai-gazdasági hatalom, amely mára elfoglalta a magyar politikai élet, a társadalom és a gazdaság meghatározó pozícióit - írja a Népszava. A középiskolai osztálytárak és egyetemi szobatársak egymást támogatva és egymás keze alá dolgozva irányítják a folyamatokat és uralják az országot.

A másodosztályú aktőrök által vezényelt magyar gazdaságpolitika és a nemzeti együttműködés hamis rendszere mögött stabil háttérként áll az Orbán Viktor-Simicska Lajos páros, melynek tagjai, a kormányfő és a rejtélyes "keresztapa" egymásra támaszkova irányítják egyrészt a gazdasági hatalom megszerzéséhez szükséges politikai pozíciók elfoglalását, másrészről irigylésre méltó következetességgel és leleményességgel építik az ennek működtetéséhez elengedhetetlen gazdasági hátországot, mely utóbbi lassan az ország legnagyobb befolyással bíró magyar kézben lévő gazdasági erejévé válik - írta a Népszava.

A kormányfő középiskolai osztálytársával, egyetemi szobatársával, Simicska Lajossal karöltve lassan, de feltartóztathatatlanul foglal el minden stratégiai pontot, ahonnan nem csak vezényelni lehet az ország politikai, rendészeti, közjogi és gazdasági életét, de egyben keményen kézben lehet tartani a klientúrát és a társadalmat, valamint a gazdaság maradék szereplőit. Innen mód nyílik a nagyvállalatok, a multik és a bankok vegzálására, de arra is, hogy egy kézből szabhassák meg, kik lehetnek a magyar nagytőkésosztály új reprezentánsai az elkövetkező évtizedekben, az ügyesen hozzájuk irányított állami százmilliárdok segítségével. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt alkotta lenyúlási tengely már elfoglalta a Vidékfejlesztési Minisztériumot és most igyekszik kisajátítani a legértékesebb magyar földvagyont.

Németh Lászlóné személyében átvették a hatalma az uniós fejlesztési pénzek és a Magyar Fejlesztési Bankot ellenőrző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fölött. Az úgy nevezett "bakrendszeren kívüli gazdaságfinanszírozás" nem jelent mást, mint újabb állami pénzek átirányítását a Simicska-Orbán birodalomba, mégpedig a pályázati és a minisztériumi pénzeknél jóval átláthatatlanabb módon, vagyis az eddiginél is hatékonyabban. Ennek az ellenőrizetlen gazdasági hatalomnak a kiépítése ma nagyobb veszélyt jelent a magyar demokráciára, mint a politikai rendszer átépítése, a nemzeti együttműködés autokrata rendszere.

Nagyon kétes pályázatok és új földesurak

Pert indított a földalapkezelő ellen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében az LMP. A párt szerint a kormány saját klientúrája építésére használja az állami földek haszonbérleti pályázati rendszerét. "A hatalom új földesurakat akar helyzetbe hozni, ennek elkerülése érdekében a pályázatoknak átláthatóknak kellene lenniük" - indokolta lapunknak álláspontját Szabó Rebeka. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja úgy véli, az idei mezőgazdasági szezon lejártával fel kellene bontani a most megkötött szerződéseket és egészen más feltételekkel, átlátható, objektív pontozási kritériumokkal újra kiírni 2013-ban az állami földekre a bérleti pályázatokat.

Az ellenzéki politikus hamarosan törvénymódosító indítványt nyújt be a parlamentnek, amelyben egyebek mellett a földalapkezelőt kötelezné a pályázati döntések indoklására, s csökkentené az államtól bérelhető föld területét, aminek kiszámításakor a közeli hozzátartozók és gazdasági érdekeltségek által bérelt földeket is figyelembe kellene venni. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke szintén bírálta, hogy a pályázatok elbírálásában a szubjektív elemeknek, így az üzleti tervnek a pont aránya meghaladta az 50 százalékot. A nyertes pályázatoknál pedig éppen erre adtak maximális pontszámot, míg az állattartásra adható pontok alig a negyedét érték az összes pontnak. Gőgös lapunknak nem zárta ki, hogy szintén a bírósághoz fordulnak a pályázatok miatt.

A szakpolitikusok aggodalmait támasztja alá Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban lemondott államtitkára is. Az agrárszakember közlése szerint Fejér megyében az összes kedvezményes földbérlet 77 százalékát Fidesz-közeli politikusok barátai, családtagjai, szomszédai kapták meg. Vélhetően a botrány kirobbantása miatt indult ellentámadás Ángyán József ellen, s az MTI szerdán egy állítólagos blogból idézett a volt államtitkárt súlyosan támadó részleteket. Az ellenőrizetlen adatokat később helyesbítették ugyan, de Belénessy Csaba, a hírügynökség vezetője szerint "hírértéke" miatt közölték a vádaskodásoktól hemzsegő, majd tételesen cáfolt írást.

Ezermilliárdok oligarchák kezén

Politikai és gazdasági "üzletágakat" működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt Török Zsolt. Az MSZP szóvivője szerint a "Fidesz Zrt." egy olyan gazdálkodó szervezet, melynek politikai üzletágát Orbán Viktor vezeti, a gazdaságit pedig Simicska Lajos és az ő jobbkeze, Nyerges Zsolt. A fejlesztési források lenyúlására melléküzemágat hoztak létre, itt dolgozik Németh Lászlóné "álminiszterasszony", "Nyerges Attila, mint főőr, aki Nyerges Zsolt testvére" és "Petykó Zoltán korábbi üzlettárs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője".

Hogy mindenki értse: Nyerges Zsolt, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető üzletember korábban állatorvosként dolgozó testvérét, Nyerges Attilát nevezte ki politikai főtanácsadójává Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, akihez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is tartozik.

Mindez azt jelenti, hogy Simicska Lajos és emberei kezébe került a szaktárca és az ügynökség irányítása, amivel ezer milliárdos fejlesztésekről dönthetnek, náluk landol az európai uniós támogatás teljes összege. A "közpénzlenyúlási melléküzemágban" tehát "ismét feltűnik a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. minden módon, legyen az PR, reklám, föld, állami megrendelés, útépítés vagy vasútépítés" - hívta fel a figyelmet a szocialisták szóvivője.

Véletlenül sem azé lesz a föld, aki megműveli

Lejár a magyarországi földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén, azt követően minden uniós állampolgárnak joga lesz Magyarországon termőföldet vásárolni. Agrárszakemberek szerint ugyanakkor már a jelenlegi szabályozás alapján is 3 év elteltével az állami haszonbérletbe kiadott földek használói elővételi jogot kaphatnak. Mivel a kétharmados többség ezt bármikor módosíthatja, akik most 20 évre kedvezményes bérleti joghoz jutottak, bármikor tulajdonossá is válhatnak, s két év múlva hatalmas haszonnal értékesíthetik a földjüket tőkeerős nyugat-európai szakmai befektetőknek. A földszerzés emellett azért is jó üzlet, mert az uniós támogatások összege 1000 hektárnál elérheti az évi 60-70 millió forintot. Nem meglepő tehát, hogy a spekuláció első számú célpontja lett az elmúlt években a termőföld és ahol sok pénzről van szó, ott a politikai befolyásolás is megjelenik.

Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő szerint nem csak a külföldiek vásárlásának kellene zöld utat adni, hanem a gazdasági társaságoknak is. A világon jószerivel egyedülálló, hogy nálunk állattartó telepek nem juthatnak földtulajdonhoz, ami megnehezíti a hosszú távú beruházásokat. A kockázatokra példa az állami földekre kiírt pályázatok elbírálása, ami miatt több állattenyésztő társaság is elveszítette az eddig bérelt területeit.

A moratórium feloldásig hátralévő két évben az LMP álláspontja alapján új birtokrendezési és üzemszabályozási törvényt kell alkotni. Az ellenzéki párt rendet teremtene a földtulajdon, a haszonbérlet és a földhasználat dzsungelében is. Megoldást szorgalmaznak az osztatlan földtulajdon gondjaira is. Úgy vélik, a termőföldet az életvitelszerűen gazdálkodó, helyben lakó emberek, közösségek tulajdonában kell megőrizni.

Raskó szintén fontosnak tartja, hogy Magyarországon élő, gazdálkodó és adózó ember juthasson földhöz. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Dániában még dán nyelvvizsgához is kötik a külföldiek földvásárlását. Az azonban igaz, hogy szakképzettséghez és konkrét mezőgazdasági tevékenységhez, de ez mindenkire vonatkozik. Franciaországban a helyi gazdaszervezetekkel együttműködő regionális intézmények vétózhatják meg a földvásárlást, ha spekulációra gyanakszanak, de ezt alaposan meg kell indokolniuk. Az előírás érvényes hazai és külföldi gazdára egyaránt. Németországban nagyon megengedő a földvásárlási szabályozás és ugyanez elmondható a környező országokra is. Szlovákiában a dán, Romániában az olasz mezőgazdasági beruházók vásároltak jelentős termőföldeket." Nem kellene annyira félni a külföldi gazdáktól, mert behoznák a korszerű termelési technikákat és néhány százezer hektáron világszínvonalon gazdálkodnának" - tette hozzá Raskó.

Barátok közt a nyerők

A legkirívóbb földbérleti eset - amelyre Ángyán József volt agrárállamtitkár is felhívta a figyelmet - Mészáros Lőrinchez, Felcsut polgármesteréhez kötődik, aki családtagjaival Kajászón több mint 600, Alcsutdobozon további 300 hektár, de Felcsuton és a környező településeken is elnyert pályázatokkal összesen 1250 hektár állami földbérlethez jutott. Nagyesztergáron egy tejelő tehenészet került végveszélybe, mert eddig bérelt legelőjét és abraktermelő területét is más pályázók nyerték meg. A legelő bérleti jogát egy 19 éves fiatalember, az abraktermelő területet pedig a Fidesz-közeli gazdakör helyi vezetője, illetve családja kapta.

Nyerges Zsolt, a Fidesz belső köreihez sorolt szolnoki ügyvéd érdekeltségi körébe tartozó cég Lepsényben 600 hektár állami termőföldet vitt el a helyi gazdák orra elől. A Bükki Nemzeti Park 2500 hektáros termőföldjének kétharmadát három bérlő, közülük egy fuvarozással és építőiparral foglalkozó cég nyerte el a 25 pályázóból. E cég képviselője Kanyok Attila, aki Tiszaújváros fideszes polgármester-jelöltje volt, jelenleg a képviselőtestület tagja. A két tucat sikerrel pályázó több mint fele korábban nem volt regisztrált gazda.

A saját bank a biztos

Az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank a Takarékbank, a kormány pedig a Széchenyi és a Gránit Bank megvételéről tárgyal. Egy agrárbank megalakításáról is szó van, de egyelőre nem tudni, az milyen feladatokat fog átvenni a fejlesztési banktól. Mindezt Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója nyilatkozota a tegnapi Heti Válaszban.

Az Orbán-kormány jó ideje tulajdonrészt akar szerezni egy vagy több kereskedelmi bankban. Először a német Bayerische Landesbank többségi tulajdonában lévő, két éve veszteséges MKB Zrt. megvételéről szóltak a hírek, majd a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Gránit Bankról. Rossz nyelvek szerint ezzel kárpótolnák a 90 százalékot tulajdonló Demján erőfeszítéseit a Malév életben tartására, ami állítólag százmilliós veszteséget okozott a milliárdosnak.

Ezek után idén március végén megjelent egy kormányhatározat arról, hogy az MFB legfeljebb 15 éves időtartamra hosszú lejáratú hitelt vagy alárendelt kölcsöntőkét - aminek visszafizetése csak az elsőbbségi hitelezőkkel szembeni tartozás kielégítése után lehetséges - nyújthat legfeljebb 50 milliárd forint értékben. Ekkor már az a hír járta, hogy ennél a konstrukciónál szóba jöhet a Takarékbank is, amelynek működésére szintén ráhatása van Demján Sándornak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként. A Takarékbank többségi tulajdonosai a hazai takarékszövetkezetek és az azokból átalakult bankok, melyek tulajdonrésze 61,53 százalék. Rajtuk kívül 38,46 százalékban részvényes a német DZ Bank.

Arra, hogy mire kell az államnak kereskedelmi bank magyarázatul szolgál az MFB elnökének beismerése: 34 milliárd forintos megahitellel támogatta meg az MFB a Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárnok tulajdonában álló és Nyerges Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozó vezette Közgépet. Baranyai úgy fogalmazott: "Semmi kivetnivalót sem találok abban, hogy az MFB egy ilyen vállalkozást finanszíroz".

Gazdasági szakemberek és politikai elemzők szerint az állami kézben lévő bankok kiválóan szolgálhatják közpénzek kiválasztott magánvállalkozásokba pumpálását. A Simicska Lajos féle gazdasági birodalom építésének új eszközévé válhatnak, amelyekben az állami pénzek könnyebben irányíthatók a kivételezett társaságokhoz, mint pályázatok útján.

Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/orban-es-simicska-mindent-visz-95521.html

Gyurcsány is plagizált?

Blogger: 

Újfent áll a bál: Schmitt Pál után most Gyurcsány Ferenc van porondon. Az eddigi hírekből úgy tűnik, a pécsi tanárképző főiskolán 1984-ben olyan szakdolgozatot adott be, amit négy évvel korábban akkori sógora készített. Lássuk, ő hogyan védi a becsületét, hogyan dumálja ki magát!

-------------------------------------------------------------------------------------------

2012.04.29. 20:30

Hír TV: Gyurcsány dolgozata minden ponton egyezik sógoráéval

A bírálat alapján rekonstruált Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógora, Rozs Szabolcs dolgozatával – hangzott el a Hír TV Célpont extra című műsorban vasárnap este. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút.

A Hír TV Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálata alapján próbálta meg rekonstruálni az eltűnt harmincöt oldalas dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek – még az oldalszámozás alapján is – megegyeznek Rozs Szabolcs négy évvel korábbi munkájában olvasható hibákkal, hiányosságokkal.

A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az „olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna”.

Ennek alátámasztására jelezték azt is, hogy a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette, hogy a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra mutattak rá, hogy Rozs Szabolcs azonos című dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget.

A Hír TV idézte az értékelés több, oldalszám-hivatkozást is említő pontját is; így például a Gyurcsány-dolgozat „a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról”. Jelezték: Rozs Szabolcs dolgozatának épp a 11. és 12. oldalán is pontosan erről van szó.

A Hír TV legutóbb Célpont című pénteki műsorában foglalkozott Gyurcsány Ferenc főiskolai szakdolgozatának ügyével. Akkor azt közölték, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán.

A korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a Hír TV kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta a dolgozatot és merített is belőle.

Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. Rozs Beatrix bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány – derült ki a Hír TV riportműsorából.

A balatonfüredi Rozs Szabolcs elmondta, a dolgozat saját kutatásaira épült, meglepte és nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány Ferenc is ezt a témát választotta, noha szavai szerint érdeklődési körük nem egyezett. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel akkoriban rokonok voltak, a politikus a házukban akár olvashatta is a dolgozatot, de neki erről nem volt tudomása.

A Hír TV megkérdezte Gyurcsány Ferencet is, aki először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, „nagyon valószínű”, hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük.

Miután Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, a Pécsi Újság egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.

A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.

Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem április 11-i közlése szerint 1996-ban leselejtezték. A tájékoztatás szerint a volt kormányfő diplomamunkáinak címe, az azokra adott bírálat és érdemjegy, valamint a nyilvántartási szám megtalálható az érintett karok tanulmányi irataiban, a szakdolgozatok viszont már nem lelhetők fel az egyetemen.

Gyurcsány Ferenc április közepén azt közölte, hogy bár kereste őket, de sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.

Nincs meg Rozs Szabolcs dolgozata sem a pécsi tanárképző főiskola levéltárában, ahogy Gyurcsány Ferencét sem találja az intézmény – értesült az MTI Hírcentrum.

Rozs Szabolcs édesanyja, Gyurcsány Ferenc korábbi anyósa azonban balatonfüredi házuknál az MTI Hírcentrum munkatársainak meg tudta mutatni fia szakdolgozatának munkapéldányát – erről a Magyar Televízió esti Híradója számolt be.

Az asszony az újságíróknak beszélt fia egykori kutatómunkájáról, és azt mondta, a dolgozat kizárólag Rozs Szabolcs munkája volt, és elképzelhetetlennek tartja, hogy fia megengedte Gyurcsány Ferencnek, hogy azt felhasználja.

Gyurcsány Ferenc egykori anyósa elmondta azt is, a munkapéldány 1980 óta ott van a füredi ház egyik polcán, vagyis akkori veje bármikor láthatta, mert többször vendégeskedett a családnál.

MTI

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120429_a_hir_tv_szerint_a_gyurcsany_dolgozat_erosen_plagiumgyanus

--------------------------------------------------

Gyurcsány a szakdolgozat-ügyről

www.hirdado.hu

2012. 05. 02. 

A volt miniszterelnök beszédében képtelen vádnak nevezte, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.

A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna őket - magyarázta, megkérdőjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét.

  

A Dempokratikus Koalíció szimpatizánsai a Városligetben május 1-jén. (MTI-fotó: Kallos Bea)

Szerinte az ügy egésze azt bizonyítja, hogy a kabinet - amelyet gazemberkormánynak nevezett - le akar számolni mindenkivel, aki felveszi a küzdelmet ellene, így politikai értelemben őt is "meg akarják ölni".

Előzmények 

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

A Pécsi Újság azután, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint az 1980-as években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.

A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. Ez utóbbit a PTE április 11-ei közlése szerint 1996-ban leselejtezték.

Gyurcsány Ferenc április közepén tudatta, hogy bár kereste, sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.

Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/01/16/Szakdolgozat_ugy_Gyurcsany_kimondta_ki_lophatta_el_a_dolgozatat.aspx

----------------------------------------------------------------

2012.05.03. 06:20

atv.hu

Gyurcsány: nem másoltam a szakdolgozatom, nincs plágium

A Demokratikus Koalíció elnöke az ATV Egyenes Beszédben elmondta: Schmitt Pál ügyével kapcsolatban sokat beszélt arról, mit is gondol a plagizálásról, és ugyanezt gondolja ma is, annak viszont nem örül, hogy "inkvizíció jellege" van a gyanúsításnak.

• Twitter
• Facebook
• Tumblr
• Startlap

• Betkicsinye
• Betnagya
• E-mail kde
• Nyomtat

Nem másoltam a szakdolgozatom, nincs plágium és nem én loptam ki a két szakdolgozatot az egyetem könyvtárából – ezt Gyurcsány Ferenc mondta az ATVEgyenes Beszéd című műsorában. A Demokratikus Koalíció elnöke hozzátette: Schmitt Pál ügyével kapcsolatban sokat beszélt arról, mit is gondol a plagizálásról, és ugyan ezt gondolja ma is. 

A politikus elmondta: nem fél attól, hogy egyszer mégis előkerül mindkét dolgozat, mert tudja az igazságot, nem plagizált. Gyurcsány Ferenc megnyugtatónak nevezte, hogy az egyetem teszi a dolgát, feljelentést tett az ügyben és a plágiumváddal kapcsolatban is el kezdett vizsgálódni. Az egyetem a legjobb helyszín arra, hogy kiderüljön, igazak-e a vádak vagy sem – magyarázta. A DK elnöke ugyanakkor hozzátette: annak nem örül, hogy inkvizíció jellege van a gyanúsításnak, tehát neki kell bizonyítania ártatlanságát. Gyurcsány Ferenc viszont úgy látja, nem elég fondorlattal gyanút szőni ellene, bizonyítékokat is fel kell mutatni.

A politikus úgy véli, nagyon furcsa, hogy az egyetemről egyedül volt sógora és az ő szakdolgozata tűnt el. A DK elnöke szerint egy ellenérdekelt fél lophatta el a két dokumentumot, hogy elhitethessen valamit, de bizonyíték ne legyen rá. Gyurcsány Ferenc azt viszont határozottan kijelentette: nem ő lopta vagy lopatta ki a két szakdolgozatot, hogy ne lehessen rábizonyítani a plágiumvádat. A politikus nem sok részletre emlékszik a szakdolgozatával kapcsolatban, de ahogy fogalmazott: arra sem emlékszik, hogy hol írta meg élete utolsó nagy tanulmányát 2008-ban miniszterelnöksége idején. Aki hagyott már el lakáskulcsot, bukszát, annak egy szakdolgozat megírása alig jelent többet, mint egy évfolyamdolgozat megírása, én is így kezeltem ezt a dolgot – magyarázta. Gyurcsány Ferenc hozzátette: azért viszont nem fog bocsánatot kérni, mert nem tudja felmutatni, hiszen az az egyetem dolga.   

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120502_gyurcsany_ferenc