A Strasbourg-i vita Magyarország számára kedvező volt, mert megnyugodtak a piacok - mondta Hack Péter. Az alkotmányjogász szerint a vitában voltak érdekes fejlemények, például, hogy Orbán Viktor többször hangoztatta, hogy nem ismerik az Alaptörvényt a bírálói. „Úgy tűnik, miniszterelnök úr sem ismeri” – mondta Hack Péter, aki szerint a bírák nyugdíjazásáról szóló paragrafus valóban az Alaptörvény része. 

Az ügy nem csak nyugdíj-, de igazságügyi kérdés is, állította Hack Péter, aki szerint az bírói alapelv, hogy a bírák elmozdíthatatlanok, és az igazságszolgáltatás sérthetetlensége sérül egy ilyen ügy miatt. „Menthetetlen az ügy” – mondta Hack Péter, mert a kulcskérdés Magyarországgal kapcsolatban a kiszámíthatóság és a bizalom. Így működik a világban, hogy akkor jövök befektetni, akkor hozom a pénzemet, ha kiszámítható a környezet. Ha a bíróságok tekintetében alakul ki egy nem kiszámítható környezet, ha valaki ebbe belenyúl, megváltoztat olyat, amit nem kellene megváltoztatni, létrejön egy olyan bizonytalanság, amely azt mondja, hogy nem azért változtatnak meg valamit, mert valamilyen más szándékuk van – tette hozzá. 

Handó Tünde szerepéről Hack Péter elmondta: a szerep nem csak bírói szerep, hanem politikai is. Ráadásul a döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, tette hozzá a jogász. Nem lehet a törvényeket úgy módosítani, mint a „simlis közbeszerzési pályázatokat”, mondta Hack Péter, aki szerint a kormánynak akárkit ki szabad neveznie, de a közélet vezetőit nem, esetükben konszenzusra volna szükség.
Forrás: http://atv.hu/

És volt még egy kínos tévedése Orbánnak: a strasbourg-i vitában többször is 2011. április 25-ét említette az alaptörvény elfogadása napjának. Bárki utánanézhet: a parlament az alaptörvényt nem április 25-én, hanem 18-án fogadta el (ekkor volt a végszavazás). (a szerk.)