Akkor megy Lázár, vagy marad?

2012.04.17. 18:15

Lázár beszólt: annyi hülyeséget beszélt az [origo]

Az ATV Híradó riportere a Parlament folyosóján kérdezte Lázár Jánost a "kormányzati pozícióról".

• Twitter
• Facebook
• Tumblr
• Startlap

• Betkicsinye
• Betnagya
• E-mail kde
• Nyomtat

r e k l á m

Váltson Telekom energiaszolgáltatásra és csökkentse vállalkozása kiadásait!

Elmegy kormányzati pozícióba? Mit fog csinálni? - kérdezte kedden az ATV Híradó riportere Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét. "Kicsoda? Milyen kormányzati pozícióba?" - kérdezett vissza Lázár. Miután riporterünk utalt rá, hogy ez az [origo]értesülése, a meglepettnek tűnő fideszes politikus azt felelte, hogy "az [origo] annyi hülyeséget beszélt már az utóbbi félévben, hogy ez is beleilleszkedik ebbe a sorba. Köszönöm szépen."

atv.hu, http://atv.hu/cikk/20120417_lazar_origo

----------------------------
Néhány órával korábban:
----------------------------

Kedd, 2012. április 17. 15:44
168 Óra Online írása

Kormányátalakítás: hullanak a fideszes fejek rendesen

• Megosztás:
 
•  
 
•  
 
•  

• Tetszik:
 

•  
 
•  
 
•  
 
•  

Két miniszter távozik, két államtitkár miniszterré lép elő, a frakcióvezető pedig államtitkár lesz - az [origo] információi szerint röviden ez a forgatókönyve a két héten belül esedékes kormányátalakításnak. A legnagyobb minisztérium teljesen átalakulhat, Orbán Viktor várhatóan felforgatja saját környezetét is, a Fidesz új ökle pedig Rogán Antal lehet.

Kétévnyi, eredeti szakterületétől, a pénzügyektől távoli államtitkári munka után miniszter lehet a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihályból - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból is az[origo]. A Fidesz alelnöke, szemben az első Orbán-kormány idejével, illetve az elmúlt két évben a kormánypárti képviselők közt terjedő pletykákkal, ezúttal nem pénzügyminiszter lesz, hanem úgy tudjuk, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokért felelős Fellegi Tamás helyét veszi majd át április végétől, és ő tartja majd a jövőben a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.

A váltás - illetve a kormányátalakítás - bejelentése a lap információi szerint ugyanakkor nagyban függ attól, hogy megkezdődnek-e addig a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az EU delegációjával a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretről, a miniszterelnök környezetében ugyanis információink szerint jövő hétre várnak előrelépést az ügyben. Addig azonban, amíg a pozitív fordulat be nem következik, nem cserélik le a fejlesztési minisztérium vezetőjéből novemberben tárca nélkülivé lett minisztert.

Varga Mihály helyét a Miniszterelnökségen információink szerint Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője veszi majd át, a hivatalnál azonban további két államtitkár is munkába áll: Szijjártó Péter, a kormányfő eddig államtitkári rangban, de miniszterelnöki biztosként dolgozó szóvivője kilép majd a miniszterelnöki szócső szerepéből, és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár lesz, illetve államtitkári rangot kap a Miniszterelnökségen eddig tanácsadóként foglalkoztatott Győri Tibor is. A Mahir egykori vezérigazgatója, a Fidesz korábbi jogtanácsosa - ahogy eddigi pozíciójában - ezután is a jogi ügyeket viszi majd a szervezetnél.

Réthelyit lecserélik, átalakul a gigaminisztérium

Varga Mihály mellett az Origo szerint még egy államtitkár lép elő miniszterré: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságát vezető Balog Zoltán Réthelyi Miklóst váltja majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) élén. Miután Balog Zoltán a felzárkóztatási ügyeket is megtartja, sőt, az egyházügyi államtitkárság is átkerül a Nefmihez, végképp mamutszervezetté válik az eddig is legnagyobbnak számító csúcsminisztérium: az oktatással, egészségüggyel, kultúrával, szociális és családügyekkel, illetve sporttal együtt így ugyanis már hét önálló területet felügyel majd a tárca, illetve az azt vezető miniszter.

A kinevezés érdekessége, hogy Balog Zoltán neve már tavaly felvetődött Réthelyi Miklós utódaként, az államtitkár akkor azonban csak azzal a feltétellel vállalta volna el a feladatot, ha a tárca kettéválhatott volna egy oktatási, kulturális illetve felzárkóztatási és szociális ügyekkel foglalkozó humán-, és egy önálló egészségügyi minisztériumra, de Orbán Viktor nem akarta szétbontani az intézményt. A tárcát eddig vezető Réthelyi Miklós távozása lassan már egy éve napirenden volt: a múlt év nyarán, az Operaház főigazgatói kinevezéséből fakadó konfliktusa után benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Orbán Viktor azonban akkor nem fogadta el, és utána sem sietett lecserélni az azóta már többször is nyugdíjba kéredzkedő minisztert.

Nem biztos, hogy rögtön a kormányátalakításkor, de később az erőforrás-minisztérium államtitkárait is érintheti majd az átalakítás: információink szerint ugyanis Balog Zoltán szabad kezet kért a miniszterelnöktől a rendrakásra. Az [origo] forrásai az esetleges államtitkárcserék közül a leggyorsabbnak és legbiztosabbnak Szőcs Géza leváltását nevezték. A kultúráért felelős, eddig is sokat bírált államtitkár Orbán Viktor mellett, a Miniszterelnökségen kaphat majd valami szimbolikus pozíciót. A legneccesebb ügynek "a KDNP-s államtitkárok megpiszkálását" - legfőképpen Hoffmann Rózsa esetleges eltávolítását nevezték az Origo forrásai, az oktatási államtitkárt korábban ugyanis több alkalommal megvédte és elmozdíthatatlannak nevezte a miniszterelnök.

Marad Matolcsy, jön a Tóni

Számos korábbi találgatással ellentétben biztosan a helyén marad ugyanakkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és a tárcáját sem vonják össze - ugyancsak korábbi szóbeszédekkel ellentétben - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.

Miniszter marad - legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint Martonyi János külügyminiszter is, akiről valamilyen okból már a 2010-es kormányátalakítás után elterjedt, hogy csak két (más hírek szerint egy) évre vállalja a feladatot. Martonyi ezt több alkalommal - legutóbb hétvégén - tagadta: az MTI-nek például vasárnap azt mondta, hogy "soha nem volt arról szó, hogy én ezt a posztot mennyi időre vállalom", és jelezte, hogy addig marad a tárcája élén, ameddig szükség van rá. Pár hete információink szerint egyébként még a külügyminiszter lecserélésén is gondolkodott a miniszterelnök, a változtatás végül azért marad el, mert a miniszterelnök nem talált igazán alkalmas jelöltet. (Korábban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is az esélyesek között volt, de úgy tudjuk, hogy nem vállalta el a posztot.)

A miniszteri és államtitkári székcserék mellett az Origo szerint még egy kulcsfontosságú pozíciót érint majd az átalakítás: a Miniszterelnökség élére távozó Lázár János frakcióvezető helyét Rogán Antal V. kerületi polgármester veszi majd át. A gazdasági bizottság fideszes elnökét a miniszterelnökön kívül az [origo]-t tájékoztató kormányzati források és a megkérdezett kormánypárti képviselők is alkalmasnak tartják a pozícióra. Egyikük azt mondta, nemrég olyan pletykát is hallott, amely szerint a posztra Orbán Viktor eredetileg Szijjártó Pétert kérte fel, ez azonban szerinte "csak zavarkeltés volt, hogy annál jobban értékeljük majd, ha Tóni lesz".

A közelgő kormányátalakításról korábbi információink szerint február óta szinte folyamatosak az egyeztetések, értesüléseinket és más lapok erről szóló híreit azonban a miniszterelnök környezetéből mindeddig tagadták. Március elején például, amikor a Népszabadság április végi, május eleji minisztercserékről írt, Orbán Viktor szóvivője azzal utasította vissza a lap állítását, hogy az "csak néhány fantáziadús újságíró gondolatai közt létezik". A miniszterelnök csütörtökön, a 24 Óra című Komárom-Esztergom megyei lapnak ismerte el a küszöbön álló a személycseréket. "Lesznek változások, mivel vannak olyan miniszterek és államtitkárok, akik eleve csak két évre vállalták a megbízatást" - mondta a kormányfő, de konkrétumokat nem árult el, csak annyit tett hozzá, hogy folyamatban vannak az erről szóló egyeztetések.

Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/kormanyatalakitas-hullanak-a-fideszes-fejek-rendesen-94565.html

Orbán elhallgatja a vagyongyarapodását?

Kedd, 2012. április 17. 05:40 168 Óra Online írása

A Népszabadság csúnyán elkapta Orbánt

Orbán valótlan adatokat közöl vagyonbevallásában - Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején 75 millió forintért vett magának ingatlant. Ennek valódi mérete máig nincs föltüntetve sem a földhivatali nyilvántartásban, sem a miniszterelnök vagyonbevallásában.

A tíz éve vásárolt két társasházi lakás annak ellenére két lakásként szerepel mindkét dokumentumban, hogy azokat közvetlenül a vétel után önálló családi házzá építtették át, s így már jóval meghaladja a közhiteles nyilvántartásban máig szereplő eredeti méretet, ami mindössze 82 és 101 négyzetméterről szól. A tízszobás luxusvilla a valóságban kilenc éve közel 300 négyzetméteres, s azt 120 négyzetméternyi építménnyel toldották meg – ez szintén lemaradt a tulajdoni lapról. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó vagyonbevallása immáron kilencedik éve nem más, mint „parasztvakítás” - írta a Népszabadság.

Orbán Viktor és felesége 2002 májusában vett a Svábhegyen két társasházi lakást, amelyek 82 és 101 négyzetméteresek voltak a kertes villaépületben, jogi státuszukat pedig az okozta, hogy e lakóingatlanon kívül volt egy idegen tulajdonban lévő, különálló kis garzonház is az 1500 négyzetméteres telek sarkában. Ez máig megvan, így a miniszterelnök jogilag valóban társasházban él, ám de facto egybeépítette, kibővítette az 1250 négyzetméteres, saját, szeparált telkén fekvő két lakást egyetlen lakóházzá. A közös tulajdon kellemetlenségéért alighanem az jelenthetett kárpótlást, hogy az ingatlan egy egykori óriástelek közepén fekszik, telkes házak veszik körül, továbbá két nyeles telek – az egyik bejárat így a hegyvidéken kanyargó Cinege utca fölső részéből Orbánéké, a másik, az alsó utcaszakaszból nyíló bejárat a szomszédé.

Sokáig nem is derült ki, milyen léptékű e vagyongyarapodás – hiszen bevallották a két lakás vételét a vagyonnyilatkozatban –, s arra is csak évekkel később derült fény, hogy a vásárlásnál Kékessy Dezső, az Orbán-kormány párizsi nagykövete, Lévai Anikó akkori üzlettársának egyik családtagja sietett Orbánék segítségére, 63 millió forintot adva korábbi, Haris közi otthonukért. Az ár magasabb volt a piacinál – a Kékessy család ingatlancége utóbb évekig árulta a lakást, és sokáig néhány millióval alacsonyabb áron sem talált rá vevőt. Ami tehát akkor hetek alatt sikerült Orbánéknak, arra éveket kellett várnia Kékessyék családi ingatlancégének: öt évvel a vétel után sikerült végül eladniuk a lakást.

Az Orbán házaspár végül 20 millió forint államilag támogatott lakáshitelt vett fel, amelynek a 2011. december 31-i állapot szerinti tőketartozása 11 390 612 forint. (Ha nehezen is, de Orbán elismerte, amit eddig titkolt) A miniszterelnök 2005-ben, a vagyonosodását vizsgáló bizottság előtt panaszkodott a két lakás egybeépítése és bővítése kapcsán kialakult mostoha körülményekről, de nem engedett be a vizsgálóbizottságból egyetlen lelket sem az utcafronti telkekkel körbebástyázott, ezért „láthatatlan” ingatlanára. Az építési engedélyt sem osztotta meg a testülettel. Orbán a parlamenti, vagyonosodási meghallgatása során arról már kevesebb szót ejtett, hogy a ház másfél év alatt közel 300 négyzetméteres lett, vagyis nagyszabású bővítésen esett át – 5 szobásból 10 szobássá alakult át.

A bővítéssel a 811/1000 arányú közös tulajdoni hányaduk a kistulajdonos kárára tovább növekedett volna. Ez az adat egyébként Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából származik, a tulajdoni lapon 678/1000 szerepel a bevallott két társasházi lakás adataként. Ellenszolgáltatásként a tulajdoni hányad csökkenéséért átengedték a tulajdonostársnak a házikója végében fekvő, gyenge műszaki állapotú, két férőhelyes garázst. Orbánék a XII. kerületi önkormányzat engedélyével átépített és bővített családi háza a földhivatali bejegyzés szerint így továbbra is két társasházi lakásként szerepel, mintha mi sem történt volna.

Orbán Viktor az elmúlt években többször tett említést a „lakásukról”. A többes szám jogos, hiszen felesége felerészben tulajdonos, ám a lakás megnevezés aligha illik az 1250 négyzetméteres telken fekvő, közel 300 négyzetméteres, többszintes házra, amit különféle építményekkel egészítettek ki. Ezek: a támfalgarázs-tároló 72, a borospince 30, a nyári konyha 20 négyzetméter. A hasznos terület összességében így mintegy 420 négyzetméter.

Jogászok szerint adóelkerülési okból szokták társasházzá nyilvánítani a családi házakat, ám Orbán esetében épp fordított a helyzet: a társasházi állapot jogilag nem szüntethető meg – a zsebkendőnyi telken élő szomszéd nyilván nem tehető önálló tulajdoni lapra. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a saját házukra vonatkozó nyilvántartási adat valótlan.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőtől a Népszabadság arra a kérdésre várt választ: fizet-e telekadót, építményadót a miniszterelnök és felesége a Bp. XII. kerületi, Cinege utca 15.-ben lévő ingatlana után, és hogy a valós tényeket tükrözi-e a miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatának az ingatlanegyüttesre vonatkozó része. Azt is megkérdeztük a szóvivőtől, változatlanul ideiglenes használatbavételi engedélye van-e az ingatlanuknak, vagy azóta befejeződött-e már a 70 négyzetméteres garázs+tároló megépítése, továbbá megkérték-kapták-e az ingatlanra a végleges használatbavételi engedélyt. Eddig nem érkezett válasz - írta a NOL.

A közhiteles földhivatali adatokba a valós adatok átvezetése az építtető, vagyis Orbán Viktor és Lévai Anikó dolga lenne, ám ezt szabadon választott kűrként kezeli a törvény – nincs szankciója. A Hegyvidéki Önkormányzat tavaly januárban bevezette a telekadót, amelynek mértéke négyzetméterenként 150 forint, amiből levonandó a lakóépület alapterülete és a gyermekkedvezmény. Építményadó 1997. január 1. óta van Budapest XII. kerületében – ez 120 négyzetméter esetén már komolyabb összeg: négyzetméterenként évi 1658 forint. A helyhatóság szabálya szerint az adóköteles telekkel rendelkező adóalanynak az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie.

Orbán Viktor nyilván fizeti az évi több százezer forintot, s nyilatkozatát bizonyosan nem a tulajdoni lapra alapozza, hanem arra az építési engedélyre, amit a jelenleg Pokorni Zoltán vezette önkormányzat adott ki.


Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/a-nepszabadsag-csunyan-elkapta-orbant-94534.html

Mi van a leleplezések mögött?

2012.04.17. 06:30

A Nokiás doboz titka: kiderült, ki buktatta meg Hagyót

Az ATV „Szabad szemmel” című műsora Schmitt Pál bukása kapcsán a tényfeltáró újságírás helyzetével foglalkozott. A lebukások hátterében a legtöbbször - bár nem minden esetben - ellenérdekelt politikai vagy gazdasági csoportok állnak. 

Így járt Selmeczi Gabriella is, aki 1999-ben azért volt kénytelen lemondani államtitkári posztjáról, mert szabad demokrata források eljuttattak egy általa írt, tévesen „szenátorként” jegyzett bizalmas levelet a Népszavának. Selmeczi több képviselőtársával együtt azért lobbizott amerikai politikusoknál, hogy az Egyesült Államok új budapesti nagykövete a Lockheed Martin fegyvergyár egyik pénzügyi vezetője legyen. A történet szépséghibája az volt, hogy Selmeczi közeli ismerőse ekkoriban éppen a Lockheed lobbistájaként tevékenykedett.

Az előző ciklusban a Fidesz is élt a kiszivárogtatás fegyverével. Sokan az ő számlájukra írják a 2006-ban a súlyos megszorításokat tartalmazó konvergencia terv sajtóhoz való eljuttatását.

Mégis úgy tűnik, hogy az MSZP megroppanásához nem a Fidesz „aknamunkája”, hanem a baloldali párton belüli hatalmi harcok vezethettek. Két, nagy vihart kavart ügyhöz ugyanis nem sok köze lehetett a Fidesznek. Ezek az őszödi beszéd kiszivárgása és a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes elleni rendőrségi ügyek. Gyurcsány Ferenc zárt körben elmondott beszédének a kiszivárgására két magyarázat létezik. Az egyik szerint a párton belüli riválisok voltak olyan "kedvesek", hogy a fővárost lángba borító beszéd hangfelvételét eljuttatták a sajtóhoz.  A másik verzió szerint Gyurcsány Ferenc stábja tette ezt, attól való félelmében, hogy a felvétel már a Fidesz birtokába jutott. Ráadásul a stábon belül mindenkinek tetszett az "igazságbeszéd".

Hagyó Miklós főpolgármester-helyetteséként konfliktusba került Kocsis István BKV-vezérrel. A Heti Válasz szerint a Kocsis István elleni rendőrségi vizsgálatokhoz hozzájárult Hagyó Miklós, aki beszerezte a Kocsis előző munkahelyén, az Magyar Villamos Műveknél készült belső vizsgálat eredményeit. Kocsis István viszont a BKV korábbi ügyeit dobta „piacra”. Egy, a szerkesztőségünk birtokába került dokumentum azt állítja: Kocsis István volt az, aki rábeszélte elődjét, Balogh Zsoltot - aki egy ideig megbízott vezérigazgató és egyben Hagyó Miklós kreatúrája volt -, hogy tegyen vallomást a bűnüldöző hatóságok előtt, legyen velük együttműködő. Kocsis István volt az, aki az akkor ellenzékben levő legnagyobb erő, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője részére átadott minden olyan iratot, melyek révén feljelentés készült a BKV ügyben

Balogh Zsolt volt az, aki arról beszélt, hogy ötmillió forint fér el egy Nokiás-dobozban. A választások előtt kirobbanó botrány megpecsételte a szocialisták fővárosi szereplését.

Bárdos András, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektor-helyettese, ismert médiaszemélyiség a Szabad Szemmel műsorban elmondta, azt tanítják a diákjaiknak, hogy vizsgálják a kiszivárogtató szándékait, de a közérdeklődésre számot tartó információkat hozzák nyilvánosságra.

Bárdos azt is elmondta. hogy újságírói karrierjében sok olyan fájdalmas pillanat volt - szégyelli is magát miattuk -, amikor dokumentumok „berepültek az ablakon”. „Ez utólag mindig súlyos lelki válságot okoz, még akkor is, ha a köznek érdeke, hogy a dokumentumokban szereplő állítások nyilvánosságra kerüljenek” – tette hozzá.

atv.hu

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120416_szabad_szemmel_kiszivarogtatas

A Simicska-jelenség

A hazai sikersztori

Simicskát üldözik

Szabályos ellenzéki hajtóvadászat indult a Fidesz gazdasági háttéremberének kikiáltott Simicska Lajos után. A Népszabadság kiderítette, hogy a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. „tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy dr. Simicska Lajos”. Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében, míg az LMP már korábban megalkotta a "Lex Közgépet". Egy közbeszerzési dokumentumból kiderült Simicska Lajos évek óta őrzött titka - írta a Népszabadság. Papír van róla, hogy az óvatos megfogalmazások szerint is kormányközeli üzletember a Közgép Zrt. tulajdonosa. 

A Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. „tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy dr. Simicska Lajos” – olvasható a lap által megismert, Nyilatkozat címet viselő dokumentumban, amelyet Németh Miklós vezérigazgató írt alá.

Tényleg Simicskáé?A minden jel szerint a Közgép vezérigazgatójának kezéből kikerült nyilatkozat nem lenne több, mint egy közbeszerzési ajánlati dokumentáció egy oldala, ha a magyar cégbíróságon bejegyzett hétköznapi gazdasági társaságok valamelyike állította volna ki. Egy átlagos cégnél legalábbis a tulajdonos, illetve a tulajdonosok adatai a cégnyilvántartásban elérhetők. A Közgép azonban nem hétköznapi és nem is átlagos vállalkozás.

A HVG fotója Simicska Lajosról, 1999-ből

Sajtómunkások tucatjainak ad munkát több éve a bizonyosság megtalálása: vagyis annak igazolása, hogy a Közgép nemcsak a szóbeszéd szerint, de ténylegesen is Simicska Lajos cége. Minden igyekezet ellenére azonban évek óta sehol nem bukkant fel olyan irat, ami bizonyította volna, hogy a magyarországi „futottak még” vállalkozások sorából rövid idő alatt magát a legnagyobbak közé felküzdő vállalatnak a pletykán kívül bármi köze is lenne a Fidesz egykori pártpénztárosához.

Olyannyira, hogy Simicska Lajost a média óvatosabb fele nem is szívesen nevezte meg a Közgép tulajdonosaként. A szerkesztőségek és jogászaik nem szívesen vállalták, hogy egy sajtóperben a bíróság előtt próbálják valamivel alátámasztani: nemcsak úgy hallották, de bizonyítani is tudják az egyre befolyásosabb üzletember érdekeltségét az állami nagyberuházásoknál milliárdokat kasszírozó építőipari cégben. Erre ugyanis nem volt bizonyíték. Mindenki azt mondott, amit akart.

Leírták: ő az

A kínzó bizonytalanság korszaka most lezárulhat. E hivatalos nyilatkozat szerint Németh Miklós leírta és aláírta: a Közgép tulajdonosa Simicska Lajos. Ezen pedig az sem változtat, hogy a vezérigazgató törvényi kötelezettségének tett eleget, amikor megnevezte cége tényleges tulajdonosát. Az új közbeszerzési törvény szerint ugyanis ha részt akar venni vállalatával egy közbeszerzési eljáráson, nyilatkoznia kell a Közgép tulajdonosainak kilétéről is.

Már vicc is van róla

A második Orbán-kormány megalakulása előtt egy újságíró fölteszi Orbán Viktornak a kérdést: - Elárulja, hogy mi a programja?
- Ellopunk 2000 milliárd forint közpénzt és egy bolgár tanulmányt.
- Egy bolgár tanulmányt?! - kérdezi meglepetten az újságíró, mire Orbán Simicska Lajoshoz fordul: - Látod? Mondtam, hogy az a kétezer milliárd senkit sem fog érdekelni.

(petofiutca.blog.hu)

Márpedig nyilatkozata láthatóan éppen egy közbeszerzési eljárás kiírója számára készült. Méghozzá azért, hogy egyértelművé tegye: a Közgép esetében nem állnak fenn a közbeszerzési törvény szerinti kizáró körülmények. Azaz cégükre nem áll, hogy olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról, megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi törvény szerint tényleges tulajdonosa nem megismerhető. Ezt bizonyítandó nevezte meg a tényleges tulajdonost. Meglehet, Simicska Lajos nem a Közgép vezérigazgatóját kárhoztatja majd „titka” nyilvánosságra kerüléséért. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent kiírások alapján a Közgép több mint egytucatnyi pályázatkiírónak elküldhette ezt a nyilatkozatát. Ilyen például a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala, amely éppen kármentesítésre keres vállalkozókat, vagy a mélyépítőt kereső XVII. kerületi önkormányzat, az M5-ös autópályán építkező Állami Autópálya-kezelő, a rendezvénytér kialakítására készülő győri polgármesteri hivatal, vagy akár a Baross tér felszíni rendezéséhez kivitelezőt kereső BKV.

Simicska Lajos tehát elsősorban a „törvényhozó barátainak” köszönheti, hogy fény derült kapcsolatára a Közgép Zrt.-vel. Orbán Viktor kormányának rohamtempóban zajló törvénykezése nélkül legalábbis aligha kerülhetett volna be a 2012. január 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvénybe az a passzus, amely előírja, hogy a közbeszerzési pályázatokon részt vevő cégeknek nyilatkozniuk kell tulajdonosaik kilétéről. Így a Közgépnek is dr. Simicska Lajosról.

Lex Közgép az LMP-től

A kormánypártok „megfeledkeztek” róla, ezért az LMP nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, hogy érvényesülni is tudjon az Alaptörvény rendelkezése az állami források átlátható elosztásáról. Ha a kétharmados többség komolyan venné a korrupcióellenes előírást, akkor például az eddig ismeretlen tulajdonosi hátterű Közgép a több százmilliárdos állami megbízások helyett semmit sem kaphatott volna - közölte lapunkkal az ellenzéki párt.

A zöldek szerint a Közgép "a Fideszes mutyibirodalom zászlóshajója". Állítják: jelenleg mintegy 300 milliárd forintnyi értékben vannak hatályban olyan, állami megbízásokra vonatkozó szerződések, amelynek egyedüli vállalkozóként vagy konzorcium résztvevőjeként a Közgép a kezdeményezettje.

A cég tavaly 34 milliárdos hitelkeretet kapott az állami Magyar Fejlesztési Banktól, de azt a bank nem árulta el, hogy azt pontosan miért, milyen feltételekkel és milyen kamatokkal nyújtotta. A közvélemény joggal volt kíváncsi arra, hogy kik a cég tulajdonosai. A Közgép vezetői azonban ezt egy ügyes trükkel eddig rejtegették a nyilvánosság előtt: az elmúlt években a cég közgyűlésein csak a fél százaléknál is kisebb tulajdoni háttérrel rendelkező vezérigazgató vett részt, így az érvénytelen közgyűlések után összehívott új közgyűlésen a vezérigazgató már egyedül képviselte a tulajdonosokat.

Nem átlátható

Pedig a januárban életbe lépő Alaptörvény kimondja, hogy csak átlátható hátterű cégek juttatnak állami forrásokhoz, sőt az Alaptörvény életbelépéséhez szükséges átmeneti rendelkezések azt is lehetővé teszik, hogy ezt a szabályt a már meglévő szerződésekre is vonatkoztassák. A Fideszes törvénygyárnak azonban nem sikerült az ehhez szükséges külön törvényt megalkotnia.

Az LMP ezért olyan törvényjavaslatot nyújt be, ami kimondja, hogy csak átlátható tulajdonosi hátterű cégek kaphassanak állami megbízásokat, a már leszerződött cégek pedig kötelesek nyilvánossá tenni, hogy kik a tényleges tulajdonosaik. A korrupció ellen ugyanis az átláthatóság a leghatékonyabb ellenszer. Ne az újságírók szemfülességén múljon, hogy kiderüljön, kiknek a zsebét tömik meg az adófizetők pénzéből. A választóknak joguk van tudni, hogy Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársának cégei milyen állami megbízásokhoz jutottak - szögezte le Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese.

MSZP: Orbán Viktor és kormánya "a gazdasági oligarchák bábja"

Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében, "az őket mozgató bábművészek pedig nem mások, mint a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. környékén megtalálható gazdasági-politikai szereplők". Török Zsolt, a párt szóvivője, még szombaton tartott sajtótájékoztatót a Budapesti Bábszínház előtt - jelezve, hogy az egész orbáni kormányzást csak "bábjátéknak" tartja.

– A Simicska-Nyerges-tengely befolyása jól nyomon követhető a többi közt a fejlesztési tárcánál". A miniszter, Németh Lászlóné is ebből a cégbirodalomból érkezett, Nyerges Zsolt ugyanakkor "a tárcavezető ellenőrzésére" saját állatorvos testvérét bízta meg politikai tanácsadóként a fejlesztési ügyek felügyeletével.

A szocialista politikus kijelentette azt is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban Nyerges Zsolttal nemcsak Fazekas Sándor miniszter ápolt korábban jó kapcsolatokat, hanem helyettes államtitkára, Búsi Lajos is. A Concordia Közraktár Zrt. vezetője az a Bártfai Márton lett, aki korábban a Közgép Zrt. által tulajdonolt Budai Malomipari Kft. ügyvezetője volt, az Országos Villamos Távvezeték Zrt. vezérigazgatója pedig Gobcsa Péter, aki korábban évtizedekig volt a Közgép jogelődje, a felszámolt Ganz-Röck Zrt. vezetője - közölte a szocialista politikus.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2010-ben kinevezett elnöke, Lengyel Györgyi is sajtóhírek szerint Nyerges Zsolt közbenjárásával tudta megszerezni a Szolnok megyei kormánymegbízotti státust. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, Petykó Zoltán, aki korábban a Közgép felügyelőbizottságának elnöke volt, lányát Petykó Adriennt korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési főosztályának vezetőjévé nevezték ki - sorolta Török Zsolt.

Az MSZP mindezek miatt arra szólítja fel a választókat, keressék fel lakóhelyük fideszes képviselőit és mondják el nekik: nem azt ígérték, amit most a gazdaságpolitikában "művelnek". Ez ugyanis csak arról szól, hogy az embereket kifosztják, saját haverjaik zsebét pedig bőségesen megtömik - közölte Török Zsolt.

Török Gábor: a hazai sikersztori

Ha figyelmesen olvassuk ezeket az írásokat, a politikai korrupció különféle hazai formáihoz szokott szemünk egy újdonságra könnyen felfigyelhet - írta Török Gábor politológus a blogjában. Ezek az esetek ugyanis nem tartalmaznak nyilvánvalóan, azonnal észrevehetően és könnyen megérthetően törvénytelenségre utaló részleteket. Nincs olyan eleme a történetnek, ahol nokiás dobozok jelennének meg, de még a vállalkozó-politikus korrupt viszonyrendszerének megszokott formái is hiányoznak. Amit látunk, az leginkább egy olyan vállalatbirodalom működésére emlékeztet, amelynek a politika csak az egyik – igaz, kiemelten fontos – üzletága. Annyira fontos, hogy nem is érdemes kizárólag politikusokra hagyni: az érdekkör nem csupán ezer szállal kötődik a politikához, hanem jelentős részben benne is van. Ha igazak az információk, ebben a viszonyban még annak eldöntése sem egyszerű, hogy valójában ki irányít, ki hozza a döntéseket, illetve létezik-e a tág értelemben vett kormányon belül egy kisebb kabinet, amely nem feltétlenül csak a politikai logikának alárendelten működik - írta Török Gábor.

Ez az új szervezett és centralizált szisztéma nehezen megfogható, nehezen megsérthető. Ha jól teszi a dolgát, még az is erősen kérdéses, hogy akár csak egyetlen ügyben eljárás indulhat majd valamikor a működtetőivel szemben (ennyiben mindenképpen helytálló a Fidesz azon érvelése, hogy ez a ciklus egyelőre ezen a téren alapvetően "tiszta"). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy természetéből adódó monopolisztikus hajlamai miatt rettenetes feszültségeket gerjeszt, nem csupán kívül, a piacon, de házon belül is. Ahhoz azonban, hogy igazán sérüljön, hogy a szaporodó információk többek legyenek ilyen-olyan találgatásoknál, kellene egy magyar Robert Ježić. Nélküle ez a történet, ezt érdemes belátni, ma csak egy - a politikai kapcsolatokkal kifejezetten ügyesen építkező - sajátos hazai sikersztori.

Forrás: http://www.168ora.hu/buxa/simicskat-uldozik-94546.html

--------------------------------

Szerda, 2011. augusztus 24. 15:40 

A Népszava lerántja a leplet a Simicska-birodalomról

Értékén kéne kezelni a Simicska-birodalmat - Jó lehetőség kínálkozna a magyar kormánynak, hogy megfontolja Simicska Lajos birodalmának megvásárlását, mivel a Fidesz közeli vállalkozó egyik Nyerges Zsolttal közösen jegyzett svájci cége bezárására kényszerült. Az osztalékot nem fizető és részvényértékét veszítő Mol-ra kidobott 500 milliárdnál ez jobb befektetés lenne. Azért is, mert a Simicska-cégek tulajdonosi háttere legalább olyan talányos, mint a Mol-ból kiebrudalt Szurgutnyeftyegázé volt.

A Fidesz háttéremberének tartott Simicska-birodalomnak példásnak nevezhető gyarapodása egy pillanatra sem áll le. A Fidesz szerint nagy szükségünk is van a nemzeti nagytőke töretlen gyarapodására, akár a magyar állam anyagi részvételével, esetleg szemlesütő támogatásával is, függetlenül attól, hogy ennek bizonyos gyorsító szakaszai svájci cégeken keresztül valósulnak meg a leghatékonyabban - írta a Népszava.

A cégbirodalom szerényen háttérben meghúzódó tehetséges, és a magyar politikai elittel gyümölcsöző kapcsolatokat fenntartó vetetője főleg azzal tűnik ki, a többi kisebb kaliberű kapitalistasüvölvénytől, hogy üzletpolitikájában a kapcsolati tőkét nem a reálgazdaság vérzivataros környezetében igyekszik pénztőkévé alakítani, hanem a sokkal nyugalmasabb, könnyebben kezelhető állami megrendelések terepén, ahol ma már vitán felül szaktekintélynek számít - szögezte le a napilap.

Még akkor is, ha néha kisebb visszavonulásokat kell fújnia, mint legutóbb augusztus 12-én, amikor megszüntette a nem kevésbé tehetséges és sokoldalú üzletemberrel, Nyerges Zsolttal együtt jegyzet svájci Kft-jét, miután azt nemtelen sajtótámadások érték, mégpedig annak ellenére, hogy senkinek lövése sem volt arról, hogy bármi olyasmi folyt volna a Basis Invest GmbH-ban, amely a hatályos svájci, vagy magyar törvények bármely betűjét sértette volna. Annál is inkább, mert a svájci törvények betűitől eltérően a magyart bármikor Simicska igényeihez igazítja a parlamenti kétharmad, ha azt látja, hogy nemtelen versenytárs jelenik meg, mondjuk az utcai plakátok piacán. Váratlan és meglepő a közös vállalkozás ilyen kurta-furcsa bezárása, mivel a két kényszervállalkozó (mivel nyilván az extraprofit szerzésének kényszere vitte őket együtt ilyen távoli vidékre) korábban egészen jól jövedelmező üzleteket harcoltak ki maguknak a (másokkal) nem olyan barátságos, és az állam minden fillérét keményen a fogához verő Fidesz-kormánytól - írta a Népszava.

A napilap szerint nem kis szerepe lehetett tehát a cégbezárásban a vállalkozókat zaklató magyar sajtónak is, amely nagy előszeretettel kutakodik a milliárdos állami megrendelések körül, ahol - pechjére - mindig látókörébe kerül Simicska Lajos. Vagy váratlan tendergyőzelmeivel, vagy azzal, hogy versenyt sem írnak ki, csak egyszerűen megbízzák a nagy állami megrendelésekkel a már sokszor bizonyított vállalkozót, és társait, köztük az említett Nyerges Zsoltot is. Ilyen például a kolontári vörösiszap kárelhárítási munkája, ahol repkednek az állami milliárdok, szorgosan teljesítenek a Simicskaféle cégek, épül és szépül a környék, vele Simicska birodalma is. Nem arról van szó, hogy aránytalan mértékben jutnak feladathoz Simicska és cégei, tehát, hogy egyre nagyobb szeletet hasít ki az állam által, adófizetői lisztből sütött tortából, hanem arról van szó, hogy a torta lesz egyre nagyobb, így mára már jut belőle Simicska Lajos távoli rokonainak is. (A Pápa melletti Ugodról hozták a kármentesítéshez szükséges murvát. Ezt a bányát a Dolomit 2002 Kft. bérli, melynek tulajdonosa Simicska József és Simicska Tibor. Ők a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó Simicska Lajos távoli rokonai. -Titkos kármentesítés -Népszabadság, 2011. 08. 19.)

Forrás: http://www.168ora.hu/buxa/a-nepszava-lerantja-a-leplet-a-simicska-birodalomrol-81286.html

------------------------------------------

A Fidesz "következetessége"

Hatalmas kár, minimális haszon - mától él a kormány vasútreformja

2012.04.15. | 07:04

Vasárnaptól érdemes lesz utazás előtt az új menetrendre nézni, nehogy kellemetlen meglepetés érje a vonattal közlekedőket. A kormánypárt még ellenzékben a járatritkítások ellen harsogott, most pedig épp ők hozzák nehéz helyzetbe - többek között - korábbi választóikat.

Szakszervezetek, ellenzéki pártok, településvezetők, civil szervezetek és az utasok is tiltakoztak a mától érvénybe lépő vasúti járatritkítások ellen. Számos vonalon a lehető legnagyobb mértékben csökken a vonatforgalom, több helyről különösen nehézkes lesz a munkába, illetve az iskolába járás. Különösen igaz ez azokra a falvakra, ahol a kimondottan rossz minőségű utak miatt alacsony a buszforgalom is. Vannak olyan helyek, ahol a turizmusra is kimondottan negatívan fognak hatni az intézkedések.
A Fidesz "következetessége"

A Fidesz ismét furcsán értelmezett következetességéről tett tanúbizonyságot, hiszen korábban még mély felháborodással fogadták a Bajnai-kormány mellékvonalak bezárására vonatkozó döntését. Akkor Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára még ellenzékben így jellemezte a döntést: "Egyes térségeket büntetnek, politikai bosszút állnak az ott élő embereken". De azt is megállapította, hogy a vidéki vasútvonalak bezárása nem takarít meg költségeket, hanem többletkiadásokat jelent, ráadásul a kormány komoly károkat okoz, és a vidéken élő százezrek, milliók életét nehezíti meg. A helyzet komikuma, hogy Völner Pál a kormányváltás után Komáromban és Kisbéren ünnepelte a járatok újraindítását, ahol most gyakorlatilag a nullával egyenlővé tették a közlekedő vonatok számát.

A korábbi ellenállás után most április 15-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mintegy négyszáz vonattal karcsúsította a MÁV-Start menetrendjét és további 30 autóbusz nem közlekedik majd. Ettől mintegy 8 milliárd forint megtakarítást várnak az idén, amely később éves szinten 12 milliárd forint lenne. Ez különösen érdekes kijelentés annak fényében, hogy a becslések szerint a 2009-es vonalbezárásokkal is csak egymilliárd körüli összeget sikerült megtakarítani.

A vonalak bezárása következik?

Balassagyarmat térségében 34 vasúti járat szűnik meg, a döntés ellen - csakúgy mint számos egyéb helyen - lakosok, diákok, vasutasok, szakszervezeti vezetők és a térség polgármesterei demonstráción tiltakoztak, de a járatelvonás után Heves megyében 48 vonat szűnt meg vasárnaptól. A rengeteg turistát vonzó Szilvásváradra Egerből vonattal gyakorlatilag már alig lehet eljutni.

Az is könnyen lehet, hogy egyszer még a mostani állapotokat is visszasírjuk majd, hiszen az MSZP felvetése szerint a mostani lépések összességében "sunyi előkészítése" a vonalak bezárásának, hiszen a mostani járatcsökkentéssel elérik, hogy kevés legyen az utas, majd egy utasszámlálás után erre hivatkozva be is lehet zárni a vonalat. - A Fidesz és Orbán Viktor végig hazudta az elmúlt 8 évet a vasút ügyében, hiszen jelenleg is a vasút történetének legnagyobb leépítése zajlik Magyarországon - állítja Lukács Zoltán parlamenti frakcióvezető-helyettes.

Megtakarítás helyett ráfizetés jöhet

A Vasutasok Szakszervezete egyébként az életbe lépő menetrendet teljes mértékben megalapozatlannak és szakmaiatlannak tartja, mert a vidéken élő emberek életminőségét nagymértékben csökkenti, megnehezíti a munkába járást és hazautazást. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) pedig egyenesen arra hívja fel a figyelmet, hogy azokat, akik készülnek tönkretenni a magyar vasúthálózatot, el kell végre távolítani a helyükről. A VEKE szerint egy teljesen új, a vasúti és az autóbuszos közlekedést egységes egészként kezelő menetrendi struktúrát és jármű-gazdálkodási rendszert kell kialakítani, amelynek elkészítésébe elsősorban azokat kell bevonni, akik értenek hozzá. 

A Levegő Munkacsoport a járatritkítások egyéb negatív hatásaira is rávilágított: a környezetkímélőbb közlekedési mód visszaszorítása ugyanis a közúti közlekedés használatát ösztönzi, ami azt eredményezi, hogy megnövekednek az egészségügyi kiadások és a munkából kiesett napok száma, megszaporodnak a forgalmi dugók, súlyosbodik az energiaimport-függőségünk, több lesz az adócsalás és az adóelkerülés, valamint még inkább leromlanak - az egyébként is sok helyütt katasztrofális állapotban lévő - útjaink. A közúti közlekedés piacellenes előnyben részesítése tovább rontja a vasúti közlekedés versenyképességét, így annak fenntartása az eddiginél is nagyobb támogatást fog igényelni - állítják.

Mindenesetre érdemes a menetrendekből tájékozódni utazás előtt, nehogy az eddigi rutin az épp megszüntetett járathoz vezesse ki az utazókat.

Szerző: Magyar Krisztián   |  egyéb írások a szerzőtől »   |   STOP

Forrás: http://www.stop.hu/belfold/hatalmas-kar-minimalis-haszon-matol-el-a-kormany-vasutreformja/1025957/#null

Orbán Viktor harca az istentelen kozmosz ellen
2012.04.10.

Kormányzati sikerek híján marad a nagy ellenség, az istentelen, nemzet- és családellenes liberálisok felmutatása. Ezzel legalább a hinni akaró törzsszavazókat meg lehet tartani.



(Fotó: Kocsis Zoltán/Népszabadság)

Húsvétra sem maradtunk Orbán Viktor nélkül: a református kormányfő az Új Ember című katolikus hetilapnak nyilatkozva Európa jövőjével kapcsolatban meglehetősen apokaliptikus képet vizionált. Tette mindezt azért, hogy megpróbálja saját kormányzati teljesítményének megítélési szempontjait a tényekről az érzelmekre, a gazdasági kérdésekről a hagyományos bal-jobboldali szembenállásra áthelyezni.

Új üzenetek

Pár hete jól megfigyelhető, hogy Orbán Viktor stratégiát váltott. Immáron nem arról beszél elsősorban, hogy kormánya intézkedései miként teszik sikeressé az országot és nem arról, hogy mi leszünk Európa következő gazdasági motorja – hanem egész egyszerűen azt fejtegeti, hogy miért is ő a nemzetközi baloldal elleni harc egyik legfontosabb láncszeme.

Húsvétkor a mértékadó katolikus lapnak nyilatkozott a magyar kormányfő, és a szokásos nagy összefüggések és szóvirágok ezúttal Európa jövőjéről szóltak. Megtudhattuk belőle, hogy a kontinens egy istentelen kozmosz felé tart és most dől el, hogy a magyar nemzet kimaradhat-e ebből a szekuláris, család- és nemzetellenes közegből. Ha jól értettük az üzenetet, akkor ettől a sorstól csak a nemzeti szuverenitás növekedése, azaz egy szabadságharcos kormány menthet meg minket.

"A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet - Ünnepi beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel" című interjúban a kormányfő elmondta: az uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, "mi viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más értelmezésünk, felfogásunk van". "A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet" - jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint most dől el, van-e esélye egy nemzetnek arra, hogy a saját útját járja. "Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e jövőjét az azokkal ellentétes értékekre" - mondta a kormányfő, aki szerint egyre jobban polgárjogot nyernek azok az elméletek, amelyek Európa működőképességét már csak az Európán kívülről érkezők segítségével gondolják fenntarthatónak.
Orbán: istentelen kozmosz felé tart Európa (Index/MTI)

Nincsenek barátai

Nem vitatkoznánk a miniszterelnök kijelentéseinek tartalmával, inkább csak annyit szögeznénk le, ami egyébként minden újságolvasó számára nyilvánvaló: bár a Fidesz retorikája egyértelműen, konkrét lépései pedig nyomokban valóban a hagyományos értékek védelméről szólnak, és ez tényleg nem növeli népszerűségüket az európai baloldalon, a Fidesz elleni támadások erejét nem ez adja. Hanem az, hogy a kormány és elsősorban Orbán Viktor mindenkibe, még saját szövetségeseibe is belekötött.
A miniszterelnök nemzetközi megítélése a valóságban tehát nem azért ilyen rossz, mert jobboldali és mert a hagyományos értékekért áll ki. Hanem azért, mert még a jobboldaliak között is csak elvétve akadnak barátai, akik megvédenék.

Érvek a hinni akaróknak

Mindezt persze Orbán Viktor is jól tudja. Ő azért mondja ezt és azért az Új Emberben, mert úgy érzi, a törzsszavazói bázisát kell megerősítenie. A kormányzati politika elmúlt négy hónapban mutatt sodródása ugyanis a legelkötelezettebbeket is kezdi elbizonytalanítani – a vonatkozó közvéleménykutatások szerint a jelenlegi Fidesz-szavazók közel egynegyedének nem tetszik az ország által vett irány. Márpedig a Fidesz nem engedheti meg magának, hogy a hatalma gerincét adó majd másfél-két milliónyi törzsszavazói bázisa meginogjon.

Legalább azokat meg kell tudnia tartani, akik egyszerűen hinni akarnak a miniszterelnök igazában. Nekik kell olyan érveket adni, amik legalább látszólag megmagyarázzák az elmúlt két év látványos cikk-cakkját, a jelenlegi tehetetlenséget és a közelgő kompromisszumokat. Érveket, amelyek felhasznalhatóak például munkahelyi, baráti beszélgetésekben, és amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánypártiság vállalható legyen a szavazók nagy tömegei számára.

Eredmények helyett ellenségkép

A miniszterelnök szemmel láthatóan úgy gondolja, hogy a kormányzat eddigi teljesítményére nem nagyon tud apellálni. Nincsenek kézzelfogható sikerek, ezért marad a nagy ellenség, az „istentelen", „nemzet- és családellenes" liberálisok felmutatása.

A magukat korábban a liberálisok szellemi vezetőiként apasztrofálók pedig elég sokat tettek az előző rezsim kiszolgálásában azért, hogy a Fidesz törzsszavazói számára ezek a gondolatok még sokáig sikeres hívószavak legyenek.

Forrás: http://velemenyvezer.blog.hu/2012/04/10/orban_viktor_harca_az_istentelen_kozmosz_ellen

Csakugyan sikertörténet?

Matolcsy mattolja a közérthetőséget

2012. április 06., péntek, 12:50
Szerző:
Farkas Zoltán

A kormány a GDP 3 százalékánál kisebb tavalyi hiányt lát, az elemzők és Brüsszel viszont 6 százalékhoz közelítő strukturális deficitet. Az államháztartási elszámolások kaotikusak - írja az e heti HVG. Alább a cikk aktualizált, bővített verziója olvasható.

 

Újabb sikerjelentést tett közzé a kormány. „Az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3 százalékát jelenti. Az egyszeri tételek nélkül a költségvetési hiány – a vállalt 2,94 százalék helyett – 2,43 százalék lett, amely az előző évek eredményeihez és más országok adataihoz képest is óriási siker.” Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről levélben tájékoztatta Olli Rehn uniós pénzügyi biztost is – azaz őt nem pontosan erről. Mert az angol nyelvű levél másképpen szól, abban Matolcsy egy zárójeles megjegyzésben elismerte, hogy a 2,43 százalékos uniós hiánymutatóban igenis szerepel egyszeri tétel, szó szerint: „a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek kis része”.

A hiánymutatókkal való játszadozásra éppen a kormány által lenyúlt magán-nyugdíjpénztári bevételek és az egyszeri tételek nyújtanak lehetőséget. A tisztázáshoz a kiindulópont a tavalyi évről szóló, január közepén publikált gyorsjelentés lehet. Az államháztartás tényleges bevételeit és kiadásait részletező pénzforgalmi mérleg bődületes, 1734,4 milliárdos hiányt mutatott, amely két és félszeresen meghaladta a tervezettet. Ebből akkor a kormány egy könnyed mozdulattal levonta a Mol-részvények árát (498,6 milliárd), az uniós bírság miatt felmerült extra áfa-visszatérítést (250 milliárd), a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelését (120 milliárd), a MÁV-tól és a megyei önkormányzatoktól átvállalt adósságot (50, illetve 196 milliárd), így a deficit máris 619,8 milliárdra apadt. Az eredményszemléletű uniós mutatót – amelybe bevételként az átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon is beleszámít – a gyorsjelentés minden különösebb levezetés nélkül 976 milliárdos, a GDP 3,5 százalékára becsült többletben adta meg. Ebből lett utólag 1204,6 milliárdos és 4,3 százalékos szufficit.

Egyszeri kifogások

Fotó: HVG

Csakhogy ez nem ad okot ünneplésre. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis épp azt kifogásolta, hogy az egyszeri tételek nélkül számított hiány feltűnően nagy, meghaladta az előző évit, holott az uniós ajánlás kifejezetten csökkentést tartalmazott. Márpedig Brüsszel nem a kormány által felsorolt pluszkiadásokat tekintette egyszeri tételeknek, hanem éppen a magán-nyugdíjpénztári vagyon (akkori árfolyamon az Államadósság-kezelő Központ szerint 2945,7 milliárd forint) átvételét, illetve az általa mielőbb megszüntetni javasolt különadókat (összesen 340 milliárd). Olli Rehn az egyszeri bevételeket a GDP 10 százalékára becsülte. Ha a most megjelölt 4,3 százalékos bevételi többletet a „brüsszeli” egyszeri tételekkel korrigáljuk, a hiány a GDP 6 százaléka közelében lehet. A 2,43 százalékos hiánymutató belföldi használatra és propagandisztikus céllal talán megteszi, de az EB felé gyenge érv. Olyannyira, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) keretében március 30-án közzétett KSH-jelentésben fel sem bukkan.

Az EDP-jelentés amúgy csak fokozza a rejtélyeket, amennyiben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2262,6 milliárdos bevételt számolt el, a MÁV-kezességvállalásból pedig nem 50, hanem csak 35 milliárdot (további 24 milliárdot valamilyen megfontolásból az idei évre tol át). Viszont felbukkan egy új sor, amiről eddig említés sem esett, a „végtörlesztésből eredő veszteség”. Ez 2011-re 52,2 milliárd mínuszt jelent, majd 2012-ben ugyanennyi pluszbevétel keletkezik. Vagyis mintha a kormány az idén előre elszámolt volna 52,2 milliárd forint kiadást, a jövő évben pedig épp ennyi bevételt vár valamiféle végtörlesztési címen.

A KSH az uniós biztost igazolja

A KSH amúgy fényesen igazolta az EB-véleményt, amennyiben közölte, hogy az uniós elszámolású mérleg 1204,6 milliárdos, 4,3 százalékos bevételi többletet mutat ugyan, de „a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5%-a. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.” Olli Rehn épp erről beszélt, ezt kifogásolta az EB őszi elemzése is. A KSH összességében 2722 milliárd forint egyszeri, a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal összefüggő bevételt számolt el. Magyarán: ezen egyszeri bevétel nélkül a hiány tavaly nem csökkent, hanem nőtt, épp úgy, amint azt Brüsszel felrótta a magyar kormánynak. Az EU ugyanis az egyszeri tételek nélküli deficit csökkentését várta el, ám hiába. Most kapott helyette egy fals győzelmi jelentést. Jóllehet ez a túllépés az egyik oka a túlzottdeficit-eljárás folytatásának és a kohéziós pénzek folyósítása felfüggesztésére tett javaslatnak.

Fotó: HVG

A KSH közleményét olvasva észbe kapott Matolcsy tárcája is. Hirtelen fontosnak tartotta közzétenni, hogy „az Európai Unió egyetlen hiányt tart számon”, a 4,3 százalékot, és megpróbálta szinkronba hozni saját számításait a KSH-jelentéssel. Nem sikerült.

„Teljes az egyetértés abban, hogy a tavalyi évet a kormányzati szektor jelentős, a GDP százalékában 4,3-os többlettel zárta. Kiemeljük, hogy az Európai Unió (az ún. EDP módszertana alapján) is ezt a hiányadatot tartja számon. Az „egyszeri tétel” ugyanis nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-jelentésben nincsenek egyszeri tételek)” – hangzott a próbálkozás.

683 milliárd: amivel dicsekedni fognak

De a tárca nem érte be ezzel, hanem tovább kuszálta a szálakat. Legújabb levezetése szerint az államháztartásban tavaly a következő egyszeri tételek bukkantak fel: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alap törvényi előirányzatban figyelembe nem vett, egyszeri bevétele (2 228,8 milliárd forint; ez a KSH-nál 2722 milliárd); az áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése alapján, egyszeri bevételcsökkenés (198,4 milliárd forint; a tárca korábbi közlése szerint 250 milliárd); MFB-tőkeemelés, egyszeri kiadás, (40,6 milliárd forint; a tárca korábbi közlése szerint 120 milliárd); a végtörlesztés 2011. évre jutó hányada, egyszeri kiadás, (52,2 milliárd forint, de erre az új elemre most sem adott magyarázatot); a MÁV Zrt. adósságának átvállalása, egyszeri kiadás (50,0 milliárd forint; a Brüsszelnek elküldött EDP-jelentésben e címen a tavalyi évre 35 milliárd, az ideire 24 milliárd van feltüntetve).

A felsorolt egyszeri tételeknek az uniós elszámolású egyenlegre gyakorolt hatása a tárca szerint összesen 1 887,6 milliárd forint. Így hozta ki a kormány (1204,6 mínusz 1887,6 milliárd) a 683 milliárd forintos, 2,43 százalékos hiányt, amivel – megjósolható – egész évben dicsekedni fog. Valójában a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele és részbeni elköltése nélkül totális lenne a bukta. És ne feledjük el azt sem, hogy a kormányfő azt ígérte, ezt a pénzt csak az államadósság csökkentésére lehet fordítani.

69,8 milliárd: aminek nyoma veszett

Fotó: HVG

Ami az egykori magán-nyugdíjpénztári vagyont illeti, azt az úgynevezett Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap kezeli. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) kimutatása szerint az alap 2945,7 milliárdos eszközállománya terhére a benne lévő állampapírok bevonásával 1405,4 milliárd forinttal csökkent az államadósság, további 525,3 milliárdot az alap befizetett a büdzsébe, ebből 110 milliárdot decemberben. Az 525,3 milliárd nagy részét a költségvetés elköltötte, majd december 30-án az ÁAK szerint 69,8 milliárdot visszautalt a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alapba. Ez viszont az alap mérlegében egyáltalán nem látszik: eszközállománya a november 30-ai 790,7 milliárd után december 31-én 684,3 milliárd volt. Vagyis a 69,8 milliárd forint állítólagos visszavételének nincs nyoma. Az alapban megmaradt pénzről a költségvetési törvény nem rendelkezik. A magán-nyugdíjpénztári vagyon elvételekor Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos azt ígérte, „mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát”, mert „a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban”. (Fidesz.hu, 2010. október 25.)

Példátlanul áttekinthetetlen és ellentmondásos tehát az államháztartás prezentálása a honi érdeklődőknek. Ennek árnyékában értékelendő az a kormányzati nyilatkozat is, hogy „a Magyar Kormány a kézben tartott, fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett 2012-ben is tudja teljesíteni a kitűzött 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos hiányt”. Az idei hiánycél teljesíthetőségéhez például a gazdaságkutatók további 200-300 milliárdos kiigazítást tartanak szükségesnek. Még kevesebb okot ad a büszkeségre, hogy az állam bruttó adóssága az EDP-jelentés szerint az idén tovább emelkedik.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20120406_hiany_kommunikacio_kovethetetlen_#rss