Matolcsyékat továbbra sem zavarja a valóság
Nem tudja az ember, sírjon-e vagy nevessen, mikor végigolvassa a Matolcsy-féle minisztérium beszámolóját a tavalyi hiánycél teljesüléséről. A hurráoptimista szöveg készítőit cseppet sem zavarta, hogy az összefüggésekből manipuláltan kiragadott adatokhoz fűzött megállapításaik köszönő viszonyban sincsenek a realitásokkal és a valós folyamatokkal.
Óriási sikerről számol be a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közzétett jelentése az államháztartási hiány tavalyi alakulásáról. Az anyag állítása szerint egyedülálló eredmény, hogy a deficit a magyar elszámolás szerint csupán a GDP 2,5 tized százaléka volt a tervezett 2,9 százalék helyett, sőt az uniós szabályok szerinti kalkuláció alapján 4,3 százalékos többlettel zártunk. Mindezek nyomán teljesíthető az idei, sőt a jövő évi hiánycél is. A szöveg azt sugallja, hogy indokolatlan és igazságtalan az ellenünk folyó túlzott deficit eljárás, mivel eleget teszünk, sőt túl is teljesítjük a velünk szembeni elvárásokat.
Matolcsyék szerint tehát minden rendben, szépen haladunk, sikeres a gazdasági szabadságharcunk, csak az a gonosz EU irigykedik ránk és igyekszik tönkretenni unortodox politikánk nyilvánvaló eredményeit. Ezt vélhetően sikerül is elhitetni azokkal, akik vagy mindenáron hinni akarnak, vagy eléggé tájékozatlanok ahhoz, hogy mindent be lehessen mesélni nekik. A minisztériumi értékelés ugyanis oly mértékben manipulált és tendenciózus, olyannyira nélkülözi a szakmaiságot és az adatszolgáltatás kötelező objektivitását, hogy az egyszerre szomorú és nevetséges.
A készítői ugyanis pontosan tudják, hogy szó sincs semmilyen valós sikerről, a hiányszám csak a sajátos intézkedések és számítási módszerek miatt tűnik első látásra jónak. A tisztánlátást nehezíti, hogy a költségvetés számait és tételeit tavaly többször módosították, utoljára nem sokkal karácsony előtt, amiből számos bizonytalanság származott. Az azonban egyértelmű és biztos, hogy a mérleget a GDP több mint 10 százalékával, nagyjából 3000 milliárd forinttal javította a magán-nyugdíjpénztáraktól behajtott pénz, további kb. 350 milliárd jött egyszeri intézkedésekből, a bank- és különadókból.
Ezek mérlegjavító hatását kitűnően tükrözi az uniós normák szerint számolt egyenleg, a 4,3 százalékos többlet. Ha az említett egyszeri hatásokat kiszűrjük, rögtön látszik, hogy azok nélkül a hiány 6 százalék közeli lenne, ahogy az a KSH hétfői adataiból is kiderül. Matolcsyék tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a túlzott deficit eljárás alapja a strukturális hiány, amelybe az egyszeri bevételek nem számítanak bele, hiszen azok nem a gazdaság normális teljesítményéből erednek és csak átmenetiek. Az idén például nem lesz újabb lenyúlható nyugdíjvagyon, jövőre pedig már a növekedést akadályozó különadókat is ki kell vezetni.
A készítői ugyanis pontosan tudják, hogy szó sincs semmilyen valós sikerről, a hiányszám csak a sajátos intézkedések és számítási módszerek miatt tűnik első látásra jónak. A tisztánlátást nehezíti, hogy a költségvetés számait és tételeit tavaly többször módosították, utoljára nem sokkal karácsony előtt, amiből számos bizonytalanság származott. Az azonban egyértelmű és biztos, hogy a mérleget a GDP több mint 10 százalékával, nagyjából 3000 milliárd forinttal javította a magán-nyugdíjpénztáraktól behajtott pénz, további kb. 350 milliárd jött egyszeri intézkedésekből, a bank- és különadókból.
Ezek mérlegjavító hatását kitűnően tükrözi az uniós normák szerint számolt egyenleg, a 4,3 százalékos többlet. Ha az említett egyszeri hatásokat kiszűrjük, rögtön látszik, hogy azok nélkül a hiány 6 százalék közeli lenne, ahogy az a KSH hétfői adataiból is kiderül. Matolcsyék tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a túlzott deficit eljárás alapja a strukturális hiány, amelybe az egyszeri bevételek nem számítanak bele, hiszen azok nem a gazdaság normális teljesítményéből erednek és csak átmenetiek. Az idén például nem lesz újabb lenyúlható nyugdíjvagyon, jövőre pedig már a növekedést akadályozó különadókat is ki kell vezetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése