A Heti Válasz online oldalán ma érdekes cikk jelent meg. A Heti Válasz közismerten jobb oldali orgánum. Meglepő, de most mégis egy liberális filozófus-politikus, az SZDSZ első elnöke, Kis János véleményét idézi. Hosszan, részletesen. És nem akárhonnan! A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung-ból. Kis János nyíltan bírálja az interjúban a most készülő, Orbán-féle alkotmányt. Idézzük a Heti Válasz cikkét:
"A konzervatív német napilap terjedelmes interjút közöl az eddig nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet kapcsán az SZDSZ első elnökével. A politikai filozófus elismeri, hogy a jelenlegi alkotmány legitimációs problémákkal küzd: számozása még a kommunista időkre nyúlik vissza, és 1989-ben anélkül fogadták el, hogy a nép valóban gyakorolhatta volna alkotmányozói jogát. Így Kis akár el is fogadná, ha ezen hibák korrekciójaként új alkotmányt fogadna el a fideszes többség - szerinte azonban az új alkotmány nem korrekció, hanem „radikális szakítás" a köztársaság, a szabadság vagy a jogegyenlőség eszméivel.
Problémaként említi a Szentkoronára való utalást: szerinte a Szentkorona-tan nem a magyar államiságot testesíti meg - ahogy azt egyes jobboldali körökben tévesen hiszik -, hanem „egy polgári egyenlőség nélküli, premodern nemesi alkotmány" kifejeződéséről van szó.
A nép alkotmányozói szerepe is problematikus: a modern alkotmányelméletek szerint a nép az alkotmányozás révén alakul nemzetté. Azaz a nemzet - alkotmányjogilag - nem egy etnikai, hanem politikai kategória, s mindenki a része lehet - származásra, vallásra való tekintet nélkül -, aki elfogadja az adott államban a polgárokra háruló jogokat és kötelezettségeket. Az orbáni alkotmánytervezet viszont egy etnikai nép-fogalomból indul ki: nemzetnek nem a Magyar Köztársaság lakóit, hanem a világ bármely részén élő, a magyarsághoz tartozó embereket tartja. Ez az a koncepció, amit a Jungle World német szélsőbaloldali lap „völkisch" gondolatiságnak nevezett nemrég: a nép etnikai alapú megközelítése a nemzeti szocialista jogelmélet sajátossága volt.
Kis nem csak az etnikai elemet, de a vallásit is kifogásolja: szerinte egy köztársasági, szekuláris állam alkotmányával nem férhetne össze az a gondolat, hogy a magyar nemzet lényege a kereszténység.
Más szempontokból is visszalépést lát a filozófus: az alapjogokat az új alkotmány a „szabadság és felelősség" címszó alatt tárgyalja, s ezzel azt a benyomást kelti, mintha a jogok a kötelezettségek teljesítésétől függnének. (Ez amúgy régi vita a liberális és a konzervatív jogelmélet között: a konzervatívok szerint a szabadság és a felelősség egymástól elválaszthatatlan, így a jogok és a kötelezettségek is ugyanazon tényállás két oldala; ezzel szemben a liberális jogászok úgy vélik: a jogok attól függetlenül illetik meg az állampolgárokat, hogy egyébkénti kötelezettségeiket teljesítették-e vagy sem.) Kis szerint egy ilyen konzervatív koncepció szemben áll az EU elveivel: „az egyéneknek azért vannak jogaik, mert emberek, valamint polgárok", azaz nem arról van szó, hogy „az embernek először ki kell érdemelni a jogait", mert azok őt eleve, egyébkénti magatartásától függetlenül, megilletik.
Kis szerint a fő probléma, hogy „a tervezet, ahelyett hogy egy alapjogi katalógust írt volna le absztrakt értelemben, amit baloldaliak és jobboldaliak, vallásosak és szekulárisak egyaránt elfogadhattak volna, egy olyan értelmezést tesz lehetővé, ami egy keresztény-konzervatív ideológiát tükröz vissza". Példaként említi a magzati élet védelmét vagy a homoszexuális házasság kizárását. Nem véletlen, hogy - ellentétben az EU Alapjogi Chartájával, amelyet állítólag a fideszes alkotmányozók mérceként tekintettek - a magyar alkotmánytervezet nem tilalmazná a „szexuális irányultság" miatti diszkriminációt.
A hatalmi ágak egyensúlyában is eltolódást eredményezne az új alkotmány: a polgár egyre kevésbé tudná magát megvédeni az állammal szemben - elvégre nehezednének az alkotmánybírósághoz fordulás szabályai -, miközben az állami tevékenység súlypontja is a törvényhozásról és az igazságszolgáltatásról áthelyeződne a végrehajtásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója szerint ez akár egy „autoriter elnöki rendszer" veszélyét is felvetné.
Kis szerint a jelenlegi alkotmány azért vesztette el tekintélyét, mert a pártok nem fogadták el érvényét, s folyamatosan támadták. A német újságírót mindez Weimarra emlékezteti: Kis azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai magyar társadalom egy szekuláris, városiasodott, modern, plurális társadalom, amely igenis inkább érdemelne egy ilyen alkotmányt, mint egy ideológiai anakronizmusokkal telitűzdelt jobboldali tervezetet.
Kis szerint a magyar jobboldal még nem nőtt fel egy modern társadalomhoz: ezt bizonyítja, hogy a Fidesz még mindig nem értette meg a liberális demokrácia lényegét. Amikor Orbán önmagát azonosítja az egész nemzettel, s ezen az alapon utasítja el választási vereségeit - mondván: „a nemzet nem lehet ellenzékben" -, kifejezi, hogy nem hajlandó elismerni a demokrácia játékszabályait. Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy egy vesztes párt a veresége után a győztest egyszerűen kizárja a nemzetből, a magyar jobboldal azonban, véli Kis, továbbra is önmagát hiszi a nemzet egyetlen és természetes vezetőjének.
A német konzervatív lap szerint az új magyar alkotmány még kevésbé lesz minden magyar alkotmánya, mint a jelenlegi volt. Az új alkotmány ugyanis egyértelműen egyetlen párt, egyetlen ideológia érdekeit fejezi ki. Kis is úgy látja: „az új alkotmány még nagyobb legitimációs problémákkal kell, hogy megküzdjön, mint a jelenlegi". Kis szerint, ha Orbán egyszer elveszti a többségét, világossá fog válni, hogy ez egy „oktrojált alkotmány" - amit majd idővel le kell váltani. A Frankfurter Allgemeine szerint Orbán alkotmányozása hosszú távon társadalmi forrongáshoz, akár forradalomhoz is vezethet, Kis azonban figyelmeztet: amint a magyaroknak már többször sikerült, Orbán rendszeréből is át tudnak lépni békésen egy másik, demokratikusabb rendszerbe.
Kis szerint nem sokat lehet várni az Európai Uniótól, hiába irányul az Orbán-kormány minden cselekedete az európai normák és értékek ellen. Mindazonáltal reméli, hogy a magyar téma nem kerül le az EU napirendjéről, és a nyugati sajtó továbbra is elemzi a magyar helyzetet. E nélkül ugyanis Orbán tényleg teljesen kontrollálatlanná válhat."
Forrás: http://hetivalasz.hu/vilag/a-tervezet-egy-olyan-ertelmezest-tesz-lehetove-ami-egy-kereszteny-konzervativ-ideologiat-tukroz-vissza-36529
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése