Civilszervezetek hívják fel a figyelmet az Orbán-kormány újabb hazudozására az alkotmányozással kapcsolatban a stop.hu szerint. Idézzük a cikket:
Orbánék megint hülyének nézik Európát
Kedden hallgatták meg az alkotmányozási lázban égő magyar kormány delegációját az Európai Parlamentben, aminek a készülő alaptörvény-tervezet és vitairat angol fordításának elküldésével kívánt megágyazni az Orbán-adminisztráció. Csakhogy a szöveg több helyen nem felel meg a valóságnak, a fordítás helyenként megtévesztő.
Ahogy arra az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek rámutattak, nem felel meg például a valóságnak, hogy a miniszterelnök a tavalyi választási kampányban egyértelművé tette, hogy a kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről, hogy az új alaptörvényről "nemzeti konzultáció" folyt.
A civilek kifogásolják, hogy az EP-képviselőkhöz eljuttatott fordítás nem tartalmazza az alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, amelynek hiánya más színben tünteti fel az egész alaptörvényt, a fordításból nem derül ki, hogy az alkotmány nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alaptörvény jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is, és nem említi a fordítás a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét sem.
Szigeti Tamás, a TASZ jogásza a STOP-nak elmondta: szervezetük az Európa Tanács főtitkárától, Thorbjørn Jaglandtól azt kérte, hogy az ET alkotmányügyekben illetékes szakmai testületét, a Velencei Bizottságot kérje föl arra, hogy alapos vizsgálatot folytasson a magyar alaptörvény tervezetéről. Kérésükre még nem érkezett válasz. Mostani nyílt levelükkel az a célja a civileknek, hogy rávilágítsanak az Orbán-kormány alkotmányozási tevékenységének átláthatatlan jellegére, és az európai partnereknek sem árt tudniuk, milyen folyamatok zajlanak Magyarországon.
Mint ismert, januárban a magyar kormány a vitatott médiatörvény fordítását is hiányosan küldte el az Európai Parlamentnek, mire a kinti illetékesek közölték: nincs szükségük a magyar fordítók munkájára, a szöveget lefordíttatják saját munkatársaikkal. Az alkotmánytervezet fordításával azonban más a helyzet. Szigeti rámutatott: míg a médiatörvény egy szűk része kapcsán világos uniós irányelvek jelölik ki a tartalmi követelményeket, addig az alaptörvény természeténél fogva nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs európai mechanizmus beépítve a rendszerbe, hiszen a demokratikus jogállamon alapuló alkotmányos berendezkedés az Unióba belépés minimum-feltétele.
"Az alkotmánytervezet lényeges pontjainak a fordítását nem küldte el a kormány Brüsszelbe, ami lehetetlenné teszi az EP-képviselők számára az alaptörvény tervezetének megértését" - állítja a TASZ jogásza. Márpedig a nemzeti hatáskörbe tartozó alkotmányok esetén is felmerülhet, hogy az Uniónak véleményt kell formálnia egyes kérdésekről, már csak azért is, mert olyan pontok is bekerülhetnek az alaptörvénybe, amelyek ellent mondanak vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. A TASZ már korábban is fellépett a hazai alkotmányozási eljárás átláthatatlanságával szemben, hangsúlyozva, hogy egypárti alkotmány készül Magyarországon.
"Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, és felállít egy mércét a magyar kormány számára - miként tette ezt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében -, legalább világossá válna, milyen alkotmányossági minimumokhoz nem igazodik a kormány" - véli Szigeti Tamás, aki szerint nem várható, hogy külföldről fogják megoldani a magyarországi problémákat. Ha azonban az egész alkotmányozási folyamat legitimációs kételyeket vet föl, akkor az új alkotmány hosszú távon nem lesz a politikai közösség legitim alapdokumentuma.
Az például, hogy az alaptörvény tervezetének fordítása nem tartalmazza annak karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, azt is jelenti, hogy az uniós képviselők nem értesülnek arról, hogy az alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alkotmány jogfolytonosságát, magyarán az elmúlt húsz évet, amelybe beleesnek Magyarország uniós tárgyalásai és 2004-es csatlakozásunk az EU-hoz.
A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=850883
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése