Szíjjártó egymaga többet árt Orbán és a Fidesz népszerűségének, mint a kormány és a parlement összes rossz döntése. Szíjjártó ugyanis teljesen hiteltelenül tud kommunikálni. Íme egy újabb gyöngyszem:
---------
Az Országgyűlés olyan új alaptörvény elfogadására készül hétfőn, melyre minden magyar ember büszke lehet, a Széll Kálmán Terv intézkedéseivel pedig a magyarok élete is könnyebbé válik – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton.
A szóvivő a szombati tüntetésekre reagálva azt írta, az alaptörvény képes lesz arra, hogy megvédje Magyarországot „az olyan súlyos politikai bűnöktől, mint amilyeneket a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el”. A Széll Kálmán-terv intézkedéseivel pedig – tette hozzá – „le fogjuk győzni az államadósságot, így Magyarország és a magyar emberek élete is jelentősen könnyebbé fog válni”.
Szombaton tűzoltók, rendőrök, katonák, börtönőrök és vámosok tüntettek a fővárosban, szakszervezeti vezetőik jelezték, hogy mindaddig folytatják demonstrációsorozatukat, amíg a kormánnyal meg nem állapodnak szerzett jogaik védelméről és az illetményük emeléséről. (Forrás: Hirtv.hu)
-----------
De mi a baj ezzel a nyilatkozattal?
Szíjjártó jó kommunikátor módjára végletekig igyekszik leegyszerűsíti a dolgokat, hogy a bárgyú honpolgár képes legyen felfogni. Ez nem is lenne baj, ha az, amit mond, köszönő viszonyban lenne a reális valósággal. Szíjjártóra ma már minden józan paraszt ésszel gondolkodó ember úgy tekint, mint üresfejű dumagépre, akinek az a szokása, hogy a feketéről azt állítja, fehér, a rosszról, hogy jó. Szíjjártó már régen hitelét vesztette! Amit beszél, nélkülözi a realitásérzéket a politikai korrektséget, a szavahihetőséget. Szíjjártó üres fecsegővé, politikai hasbeszélővé vált az emberek szemében. Ma már a vak is látja, hogy amit mond, súlytalan hülyeség. Illetve ha van benne valóság, akkor a feje tetejére állítva. Jóindulatúan azt lehetne mondani: Szíjjártó óriási szamárságokat mond. De ez így túlságosan elnéző vélemény lenne. Ugyanis ennél sokkal kártékonyabb, amit csinál. Még akkor is, ha esetleg a főnökének, Orbán Viktornak tetszik, hogy az ő szájaíze szerint magyarázza az istenadta népnek a világot, a politikai történéseket, a kormányzati intézkedéseket.
Vegyük sorra a Szíjjártó-nyilatkozat legkritikusabb pontjait!
1. Az új alaptörvényre "minden magyar ember büszke lehet"
Szíjjártó figyelmét elkerülte tán, hogy mennyi minden nem támasztja alá ezt a megállapítását?
Az mostmár tény, hogy az alkotmányt csak a FIDESZ és a KDNP parlamenti képviselői fogják megszavazni. Igaz, ez a parlamenti képviselők körében számolva kétharmad, de nem képviseli az összes magyar embert! Két parlamenti frakció részt sem vett az erőltetett alkotmány gyorstaplaló előkészítésben, a harmadik résztvett ugyan, de ellene fog szavazni. Hol van tehát ebben "minden magyar ember" parlamenti képviselete? Ez az alkotmány valójában a Fidesz-KDNP erőnek erejével keresztülvert alaptörvénye lesz, nem az egész népé, nem minden magyar emberé! Oktrojált alkotmány lesz - ezt aligha mossa le valaha is erről az alkotmányról bárki is!
A társadalom minden szegletéből hallatszottak hangok, amelyek kritizálták az alkotmányozás módját: a sietséget, az egyoldalúságot, a kormánypárti képviselők improvizált, követhetetlen javaslattömegét, ésszerűtlen, bárgyú, történelmietlen, midnen szakmai megfontolást nélkülöző, vadabbnál vadabb ötleteit. Komoly kritikát fogalmaztak meg alkotmányjogászok, bírák, más szakemberek.
A kritikákat nem lehet takargatni azzal az érveléssel, hogy közel egymillió választópolgár küldte vissza a kérdőívet, amiben olyan álkérdésekre kellett válaszolni, amelyekkel kapcsolatban előre prognosztizálható volt a végeredmény! Ez a kérdőíves játék nem tekinthető érdemi társadalmi és szakmai vitának! A kérdőív azokkal az ominózus kérdésekkel csak arra volt jó, hogy megpróbálják takargatni vele az egyoldalú, antidemokratikus alkotmányozás tényét.
Jellemző a fideszesek magatartására, hogy fügefalevélnek tekintették Szili Katalint is, aki bevállalta a kérdőíves játékban való részvételt, kvázi baloldali hitelesítést adva a kérdőíves ál-társadalmasításnak, majd a fidesz-KDNP frakció olyan hálát mutatott neki mindezért, hogy egyetlen javaslatát sem fogadta el az alkotmányozás folyamatában, Szili önálló alkotmánytervezetét pedig plenáris vitára sem engedte.
Mindezek után hogyan is gondolhatná bárki - Szíjjártó urat kivéve -, hogy erre az alkotmányra valóban minden magyar ember büszke lesz! Az elkötelezett Fidesz-KDNP hívek igen, a másik oldal egyáltalán nem, a kettő között vacillálóknak pedig csak egy része. Semmiképp sem "minden magyar ember".
2. A Széll Kálmán Terv intézkedéseivel "a magyarok élete is könnyebbé válik"
Ez a másik állítás, amit egyedül Szíjjártó hisz el (ha egyáltalán elhiszi)!
A Széll Kálmán Terv az állami kiadások drasztikus csökkentését célozza. Ezt a tényt nem vitatja senki, a nyilvánosságra került számok egyértelművé teszik. Ha kiadáscsökkentésről - vagyis megszorításokról - van szó, akkor hogyan válik könnyebbé tőle a magyarok élete? Nem arról van szó, hogy csökkentik az állami kiadásokat? A munkanélkülieknek adott állami támogatást egy év helyett 3 hónapig adják. A rokkantnyugdíjban lévők közül 150 ezer ember elveszti a mostani juttatását, mert úgymond visszavezetik a munka világába. A vasutasok és családtagjaik elveszítik az ingyenjegyet, a rendvédelmi dolgozók a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét stb. stb.
Ezeknek az embereknek az élete ezáltal könnyebbé válik, Szíjjártó úr? Sok százezer embert és családját érinti majd a Széll Kálmán Terv hátrányosan. Milyen tehát a hitelessége annak az állításnak, hogy e terv által "a magyarok élete is könnyebbé válik"?
3. Az alaptörvény képes lesz arra, hogy megvédje Magyarországot „az olyan súlyos politikai bűnöktől, mint amilyeneket a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el"
Szíjjártó ebben a mondatban is ellentétét állítja annak, ami a valóság.
A Gyurcsány-korszakban olyan alaptörvénye és politikai rendszere volt az országnak, amikor az alkotmánybíróság, népszavazás és egyéb eszközök számtalan esetben akadályozták eredményesen a kormányzati akarat keresztülvitelét Hogy egy-egy konkrét esetben a kormányzati akarat korlátozása az eredményt, következményt tekintve helyes volt vagy sem, azt most hagyjuk figyelmen kívül! Csak a tényt állapítsuk meg, hogy hatékonyan, eredményesen működtek a politikai rendszerben a kormány túlhatalmának alkotmányos korlátai. Bizonyíték rá, hogy a Gyurcsány-kormányzat sok-sok kérdésben kényszerült meghátrálásra. Minden oldalról, sokféle eszközzel támadható és korlátozható volt. Ezt az alkotmány tette lehetővé, az ellenérdekelt politikai erők, érdekcsoportok, állampolgárok ki is használták.
Ezzel szemben az új alkotmány szemmel láthatóan tovább csökkenti az Alkotmánybíróság már amúgy is megkurtított jogkörét, és megszüntet vagy átalakít olyan további elemeket a politikai rendszerben, amik ellensúlyai lehetnének a kormánynak, vagy fékezhetnék akarata keresztülvitelében. Az új alkotmány Orbán Viktor és a Fidesz hatalmának kiterjesztését szolgálja, a lehetséges akadályokat igyekszik felszámolni, csökkenteni, ami egy valóságos egy(két) párti önkényuralom felé mozdítja el az ország politikai berendezkedését. A majdani alkotmányos keretek sokkal inkább lehetségessé teszik, hogy a kormányzó pártkoalíció "súlyos politikai bűnöket" kövessen el, mint az lehetséges volt a Gyurcsány-kormány idejében.
Ennyit Szíjjártó úr politikai realitásérzékéről (vagy a politikusi cinizmusáról)!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: új alkotmány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: új alkotmány. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. április 17., vasárnap
2011. március 30., szerda
Gazdaságpolitikai önkényuralom?
„Ahhoz, hogy minden évben csökkenteni tudjuk az államadósságot, minden évben nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatnunk. Minden olyan jogvita, amely arról szól, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy sem (…) szerintem rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy belátható időn belül eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke 50 százalékig csökkenjen. Ma a gyorsaság, a határozottság, (…) az, hogy ha egy kormány dönt valamit, akkor az pillanatokon belül működni kezd a valóságos életben, ez gazdaságpolitikánk legfontosabb eszköze. Ezért egy nagyon szűk körben, a gazdaságpolitika szíve közepébe tartozó szűk körben bizonyos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata az alkotmánybíróság számára nem lesz lehetséges addig, amíg el nem érjük ezt a bizonyos adósságszintet” – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök az m1 Az este című műsorában az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének ideiglenes, bár hosszú távúnak tűnő korlátozását.
(Forrás: http://www.fn.hu/makro/20110330/nyomoroghatunk_adossagtorlesztesert/)
Ez az érvelés sajátságos és hajmeresztő!
Az Alkotmánybíróság bírái nyilván hülyék, akiknek kétségbe vonható a józan esze. Gyengeelméjűek, akiket vétek lenne önállósággal felruházni olyan kérdésekben, ami az ország gazdasági (államháztartási) helyzetéhez kötődik. Nem is kétséges, hogy az ország érdekei ellen döntenének! Méghozzá az alkotmányra hivatkozva... Ugyanis nekik egyetlen egyetlen igazodási pontjuk van: az alkotmány.
Az az új alkotmány, amit épp most gründol a Fidesz és a KDNP. Amit szentnek és sérthetetlennek tart a két kormányzó párt. Ami valójában és kizárólagosan az ő akaratukat önti megfellebbezhetetlen jogi formulába. Amit hosszú időre bebetonoznak, hiszen alig-alig lehet majd változtatni rajta...
Nem nonszensz, hogy még el se fogadták az új alkotmányt, máris gondoskodnak fékekről, amik lehetetlenné teszik, hogy bizonyos kérdésekben ez a megszülető alkotmány majd érvényesíthető legyen?
Orbán érvelése a születendő alkotmány iránti bizalmatlanságot is tükrözi!
De hát milyen alkotmányt hoz tető alá a Fidesz-KDNP szövetség? Nem olyat, amit ők akarnak? Nem egy jó alkotmányt csinálnak? Ha igen, akkor miért kell védeni az érvényesülésétől (az Alkotmánybíróság döntéseitől) az ország érdekeit? Nem sántít Orbán érvelése?
Mindenesetre nyilvánvaló, hogy Orbán nem akarja, hogy gazdaságpolitikai témákban akadékoskodjon az Alkotmánybíróság. Akkor se, ha az általuk kreált alkotmányt tartatná be!
Mi ez, ha nem korlátlan önkényuralomra törekvés?
Legalábbis azokban a gazdaságpolitikai témákban, amelyekben az új, "szent" alkotmány nevében dönteni hivatott Alkotmánybíróságot korlátozni igyekszenek! Vagyis amikor pénzről lesz szó, akkor az Alkotmánybíróságnak - még alkotmányos aggályok esetén is - kuss lesz...
Hadd idézzek egy véleményt a 168 óra online hasábjairól:
"...az új alkotmány rögzíteni akarja az eladósodás maximális mértékét, ami önmagában elfogadható törekvés. Az viszont már érthetetlen, ezt miért a GDP 50 százalékában rögzítik, amikor egyrészt az uniós elvárás is csak 60 százalék, másrészt a jelenlegi arány 82 százalék és esély sincs arra, hogy belátható időn belül ez 50 alá csökkenjen. Ráadásul a szöveg szerint a leendő kormányok nem fogadhatnak el olyan költségvetést, amely ennél magasabb hiányt eredményezhet. Ez persze majd akkortól igaz, ha a deficit már a korlát alá csökkent, azaz a jelenlegi, sőt még a következő ciklusra sem vonatkozik, tehát az Orbán-kormánynak nincs félnivalója.
Az 50 százalékos korláttal nem csak az a baj, hogy túlzottan alacsony és ezzel nagyon behatárolja a gazdasági mozgásteret, hiszen a maastrichti kritériumnál jóval alacsonyabb /ez adott esetben a más tagországokkal szembeni versenyképességünkre is visszahathat/. Külön probléma, hogy a tervezet az Alkotmánybíróság jogkörét is az 50 százalék teljesüléséhez köti, azaz költségvetési kérdésekben csak akkor élhet alkotmányossági normakontrollal, ha a hiány annál alacsonyabb. Ennek egyetlen értelme, hogy az elkövetkező években a Fidesznek nem kell tartania az AB-tól, azt csinál, amit akar, túlléphet az alkotmányos normákon."
(Idézet forrása: http://www.168ora.hu/buxa/a-fideszre-is-visszaut-majd-az-uj-alkotmany-72859.html)
(Forrás: http://www.fn.hu/makro/20110330/nyomoroghatunk_adossagtorlesztesert/)
Ez az érvelés sajátságos és hajmeresztő!
Az Alkotmánybíróság bírái nyilván hülyék, akiknek kétségbe vonható a józan esze. Gyengeelméjűek, akiket vétek lenne önállósággal felruházni olyan kérdésekben, ami az ország gazdasági (államháztartási) helyzetéhez kötődik. Nem is kétséges, hogy az ország érdekei ellen döntenének! Méghozzá az alkotmányra hivatkozva... Ugyanis nekik egyetlen egyetlen igazodási pontjuk van: az alkotmány.
Az az új alkotmány, amit épp most gründol a Fidesz és a KDNP. Amit szentnek és sérthetetlennek tart a két kormányzó párt. Ami valójában és kizárólagosan az ő akaratukat önti megfellebbezhetetlen jogi formulába. Amit hosszú időre bebetonoznak, hiszen alig-alig lehet majd változtatni rajta...
Nem nonszensz, hogy még el se fogadták az új alkotmányt, máris gondoskodnak fékekről, amik lehetetlenné teszik, hogy bizonyos kérdésekben ez a megszülető alkotmány majd érvényesíthető legyen?
Orbán érvelése a születendő alkotmány iránti bizalmatlanságot is tükrözi!
De hát milyen alkotmányt hoz tető alá a Fidesz-KDNP szövetség? Nem olyat, amit ők akarnak? Nem egy jó alkotmányt csinálnak? Ha igen, akkor miért kell védeni az érvényesülésétől (az Alkotmánybíróság döntéseitől) az ország érdekeit? Nem sántít Orbán érvelése?
Mindenesetre nyilvánvaló, hogy Orbán nem akarja, hogy gazdaságpolitikai témákban akadékoskodjon az Alkotmánybíróság. Akkor se, ha az általuk kreált alkotmányt tartatná be!
Mi ez, ha nem korlátlan önkényuralomra törekvés?
Legalábbis azokban a gazdaságpolitikai témákban, amelyekben az új, "szent" alkotmány nevében dönteni hivatott Alkotmánybíróságot korlátozni igyekszenek! Vagyis amikor pénzről lesz szó, akkor az Alkotmánybíróságnak - még alkotmányos aggályok esetén is - kuss lesz...
Hadd idézzek egy véleményt a 168 óra online hasábjairól:
"...az új alkotmány rögzíteni akarja az eladósodás maximális mértékét, ami önmagában elfogadható törekvés. Az viszont már érthetetlen, ezt miért a GDP 50 százalékában rögzítik, amikor egyrészt az uniós elvárás is csak 60 százalék, másrészt a jelenlegi arány 82 százalék és esély sincs arra, hogy belátható időn belül ez 50 alá csökkenjen. Ráadásul a szöveg szerint a leendő kormányok nem fogadhatnak el olyan költségvetést, amely ennél magasabb hiányt eredményezhet. Ez persze majd akkortól igaz, ha a deficit már a korlát alá csökkent, azaz a jelenlegi, sőt még a következő ciklusra sem vonatkozik, tehát az Orbán-kormánynak nincs félnivalója.
Az 50 százalékos korláttal nem csak az a baj, hogy túlzottan alacsony és ezzel nagyon behatárolja a gazdasági mozgásteret, hiszen a maastrichti kritériumnál jóval alacsonyabb /ez adott esetben a más tagországokkal szembeni versenyképességünkre is visszahathat/. Külön probléma, hogy a tervezet az Alkotmánybíróság jogkörét is az 50 százalék teljesüléséhez köti, azaz költségvetési kérdésekben csak akkor élhet alkotmányossági normakontrollal, ha a hiány annál alacsonyabb. Ennek egyetlen értelme, hogy az elkövetkező években a Fidesznek nem kell tartania az AB-tól, azt csinál, amit akar, túlléphet az alkotmányos normákon."
(Idézet forrása: http://www.168ora.hu/buxa/a-fideszre-is-visszaut-majd-az-uj-alkotmany-72859.html)
2011. március 29., kedd
Orbánék Brüsszelnek is hazudnak
Civilszervezetek hívják fel a figyelmet az Orbán-kormány újabb hazudozására az alkotmányozással kapcsolatban a stop.hu szerint. Idézzük a cikket:
Orbánék megint hülyének nézik Európát
Kedden hallgatták meg az alkotmányozási lázban égő magyar kormány delegációját az Európai Parlamentben, aminek a készülő alaptörvény-tervezet és vitairat angol fordításának elküldésével kívánt megágyazni az Orbán-adminisztráció. Csakhogy a szöveg több helyen nem felel meg a valóságnak, a fordítás helyenként megtévesztő.
Ahogy arra az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek rámutattak, nem felel meg például a valóságnak, hogy a miniszterelnök a tavalyi választási kampányban egyértelművé tette, hogy a kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről, hogy az új alaptörvényről "nemzeti konzultáció" folyt.
A civilek kifogásolják, hogy az EP-képviselőkhöz eljuttatott fordítás nem tartalmazza az alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, amelynek hiánya más színben tünteti fel az egész alaptörvényt, a fordításból nem derül ki, hogy az alkotmány nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alaptörvény jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is, és nem említi a fordítás a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét sem.
Szigeti Tamás, a TASZ jogásza a STOP-nak elmondta: szervezetük az Európa Tanács főtitkárától, Thorbjørn Jaglandtól azt kérte, hogy az ET alkotmányügyekben illetékes szakmai testületét, a Velencei Bizottságot kérje föl arra, hogy alapos vizsgálatot folytasson a magyar alaptörvény tervezetéről. Kérésükre még nem érkezett válasz. Mostani nyílt levelükkel az a célja a civileknek, hogy rávilágítsanak az Orbán-kormány alkotmányozási tevékenységének átláthatatlan jellegére, és az európai partnereknek sem árt tudniuk, milyen folyamatok zajlanak Magyarországon.
Mint ismert, januárban a magyar kormány a vitatott médiatörvény fordítását is hiányosan küldte el az Európai Parlamentnek, mire a kinti illetékesek közölték: nincs szükségük a magyar fordítók munkájára, a szöveget lefordíttatják saját munkatársaikkal. Az alkotmánytervezet fordításával azonban más a helyzet. Szigeti rámutatott: míg a médiatörvény egy szűk része kapcsán világos uniós irányelvek jelölik ki a tartalmi követelményeket, addig az alaptörvény természeténél fogva nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs európai mechanizmus beépítve a rendszerbe, hiszen a demokratikus jogállamon alapuló alkotmányos berendezkedés az Unióba belépés minimum-feltétele.
"Az alkotmánytervezet lényeges pontjainak a fordítását nem küldte el a kormány Brüsszelbe, ami lehetetlenné teszi az EP-képviselők számára az alaptörvény tervezetének megértését" - állítja a TASZ jogásza. Márpedig a nemzeti hatáskörbe tartozó alkotmányok esetén is felmerülhet, hogy az Uniónak véleményt kell formálnia egyes kérdésekről, már csak azért is, mert olyan pontok is bekerülhetnek az alaptörvénybe, amelyek ellent mondanak vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. A TASZ már korábban is fellépett a hazai alkotmányozási eljárás átláthatatlanságával szemben, hangsúlyozva, hogy egypárti alkotmány készül Magyarországon.
"Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, és felállít egy mércét a magyar kormány számára - miként tette ezt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében -, legalább világossá válna, milyen alkotmányossági minimumokhoz nem igazodik a kormány" - véli Szigeti Tamás, aki szerint nem várható, hogy külföldről fogják megoldani a magyarországi problémákat. Ha azonban az egész alkotmányozási folyamat legitimációs kételyeket vet föl, akkor az új alkotmány hosszú távon nem lesz a politikai közösség legitim alapdokumentuma.
Az például, hogy az alaptörvény tervezetének fordítása nem tartalmazza annak karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, azt is jelenti, hogy az uniós képviselők nem értesülnek arról, hogy az alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alkotmány jogfolytonosságát, magyarán az elmúlt húsz évet, amelybe beleesnek Magyarország uniós tárgyalásai és 2004-es csatlakozásunk az EU-hoz.
A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=850883
Orbánék megint hülyének nézik Európát
Kedden hallgatták meg az alkotmányozási lázban égő magyar kormány delegációját az Európai Parlamentben, aminek a készülő alaptörvény-tervezet és vitairat angol fordításának elküldésével kívánt megágyazni az Orbán-adminisztráció. Csakhogy a szöveg több helyen nem felel meg a valóságnak, a fordítás helyenként megtévesztő.
Ahogy arra az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek rámutattak, nem felel meg például a valóságnak, hogy a miniszterelnök a tavalyi választási kampányban egyértelművé tette, hogy a kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről, hogy az új alaptörvényről "nemzeti konzultáció" folyt.
A civilek kifogásolják, hogy az EP-képviselőkhöz eljuttatott fordítás nem tartalmazza az alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, amelynek hiánya más színben tünteti fel az egész alaptörvényt, a fordításból nem derül ki, hogy az alkotmány nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alaptörvény jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is, és nem említi a fordítás a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét sem.
Szigeti Tamás, a TASZ jogásza a STOP-nak elmondta: szervezetük az Európa Tanács főtitkárától, Thorbjørn Jaglandtól azt kérte, hogy az ET alkotmányügyekben illetékes szakmai testületét, a Velencei Bizottságot kérje föl arra, hogy alapos vizsgálatot folytasson a magyar alaptörvény tervezetéről. Kérésükre még nem érkezett válasz. Mostani nyílt levelükkel az a célja a civileknek, hogy rávilágítsanak az Orbán-kormány alkotmányozási tevékenységének átláthatatlan jellegére, és az európai partnereknek sem árt tudniuk, milyen folyamatok zajlanak Magyarországon.
Mint ismert, januárban a magyar kormány a vitatott médiatörvény fordítását is hiányosan küldte el az Európai Parlamentnek, mire a kinti illetékesek közölték: nincs szükségük a magyar fordítók munkájára, a szöveget lefordíttatják saját munkatársaikkal. Az alkotmánytervezet fordításával azonban más a helyzet. Szigeti rámutatott: míg a médiatörvény egy szűk része kapcsán világos uniós irányelvek jelölik ki a tartalmi követelményeket, addig az alaptörvény természeténél fogva nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs európai mechanizmus beépítve a rendszerbe, hiszen a demokratikus jogállamon alapuló alkotmányos berendezkedés az Unióba belépés minimum-feltétele.
"Az alkotmánytervezet lényeges pontjainak a fordítását nem küldte el a kormány Brüsszelbe, ami lehetetlenné teszi az EP-képviselők számára az alaptörvény tervezetének megértését" - állítja a TASZ jogásza. Márpedig a nemzeti hatáskörbe tartozó alkotmányok esetén is felmerülhet, hogy az Uniónak véleményt kell formálnia egyes kérdésekről, már csak azért is, mert olyan pontok is bekerülhetnek az alaptörvénybe, amelyek ellent mondanak vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. A TASZ már korábban is fellépett a hazai alkotmányozási eljárás átláthatatlanságával szemben, hangsúlyozva, hogy egypárti alkotmány készül Magyarországon.
"Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, és felállít egy mércét a magyar kormány számára - miként tette ezt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében -, legalább világossá válna, milyen alkotmányossági minimumokhoz nem igazodik a kormány" - véli Szigeti Tamás, aki szerint nem várható, hogy külföldről fogják megoldani a magyarországi problémákat. Ha azonban az egész alkotmányozási folyamat legitimációs kételyeket vet föl, akkor az új alkotmány hosszú távon nem lesz a politikai közösség legitim alapdokumentuma.
Az például, hogy az alaptörvény tervezetének fordítása nem tartalmazza annak karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, azt is jelenti, hogy az uniós képviselők nem értesülnek arról, hogy az alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alkotmány jogfolytonosságát, magyarán az elmúlt húsz évet, amelybe beleesnek Magyarország uniós tárgyalásai és 2004-es csatlakozásunk az EU-hoz.
A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=850883
2011. március 28., hétfő
Ez egy "oktrojált alkotmány" lesz
A Heti Válasz online oldalán ma érdekes cikk jelent meg. A Heti Válasz közismerten jobb oldali orgánum. Meglepő, de most mégis egy liberális filozófus-politikus, az SZDSZ első elnöke, Kis János véleményét idézi. Hosszan, részletesen. És nem akárhonnan! A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung-ból. Kis János nyíltan bírálja az interjúban a most készülő, Orbán-féle alkotmányt. Idézzük a Heti Válasz cikkét:
"A konzervatív német napilap terjedelmes interjút közöl az eddig nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet kapcsán az SZDSZ első elnökével. A politikai filozófus elismeri, hogy a jelenlegi alkotmány legitimációs problémákkal küzd: számozása még a kommunista időkre nyúlik vissza, és 1989-ben anélkül fogadták el, hogy a nép valóban gyakorolhatta volna alkotmányozói jogát. Így Kis akár el is fogadná, ha ezen hibák korrekciójaként új alkotmányt fogadna el a fideszes többség - szerinte azonban az új alkotmány nem korrekció, hanem „radikális szakítás" a köztársaság, a szabadság vagy a jogegyenlőség eszméivel.
Problémaként említi a Szentkoronára való utalást: szerinte a Szentkorona-tan nem a magyar államiságot testesíti meg - ahogy azt egyes jobboldali körökben tévesen hiszik -, hanem „egy polgári egyenlőség nélküli, premodern nemesi alkotmány" kifejeződéséről van szó.
A nép alkotmányozói szerepe is problematikus: a modern alkotmányelméletek szerint a nép az alkotmányozás révén alakul nemzetté. Azaz a nemzet - alkotmányjogilag - nem egy etnikai, hanem politikai kategória, s mindenki a része lehet - származásra, vallásra való tekintet nélkül -, aki elfogadja az adott államban a polgárokra háruló jogokat és kötelezettségeket. Az orbáni alkotmánytervezet viszont egy etnikai nép-fogalomból indul ki: nemzetnek nem a Magyar Köztársaság lakóit, hanem a világ bármely részén élő, a magyarsághoz tartozó embereket tartja. Ez az a koncepció, amit a Jungle World német szélsőbaloldali lap „völkisch" gondolatiságnak nevezett nemrég: a nép etnikai alapú megközelítése a nemzeti szocialista jogelmélet sajátossága volt.
Kis nem csak az etnikai elemet, de a vallásit is kifogásolja: szerinte egy köztársasági, szekuláris állam alkotmányával nem férhetne össze az a gondolat, hogy a magyar nemzet lényege a kereszténység.
Más szempontokból is visszalépést lát a filozófus: az alapjogokat az új alkotmány a „szabadság és felelősség" címszó alatt tárgyalja, s ezzel azt a benyomást kelti, mintha a jogok a kötelezettségek teljesítésétől függnének. (Ez amúgy régi vita a liberális és a konzervatív jogelmélet között: a konzervatívok szerint a szabadság és a felelősség egymástól elválaszthatatlan, így a jogok és a kötelezettségek is ugyanazon tényállás két oldala; ezzel szemben a liberális jogászok úgy vélik: a jogok attól függetlenül illetik meg az állampolgárokat, hogy egyébkénti kötelezettségeiket teljesítették-e vagy sem.) Kis szerint egy ilyen konzervatív koncepció szemben áll az EU elveivel: „az egyéneknek azért vannak jogaik, mert emberek, valamint polgárok", azaz nem arról van szó, hogy „az embernek először ki kell érdemelni a jogait", mert azok őt eleve, egyébkénti magatartásától függetlenül, megilletik.
Kis szerint a fő probléma, hogy „a tervezet, ahelyett hogy egy alapjogi katalógust írt volna le absztrakt értelemben, amit baloldaliak és jobboldaliak, vallásosak és szekulárisak egyaránt elfogadhattak volna, egy olyan értelmezést tesz lehetővé, ami egy keresztény-konzervatív ideológiát tükröz vissza". Példaként említi a magzati élet védelmét vagy a homoszexuális házasság kizárását. Nem véletlen, hogy - ellentétben az EU Alapjogi Chartájával, amelyet állítólag a fideszes alkotmányozók mérceként tekintettek - a magyar alkotmánytervezet nem tilalmazná a „szexuális irányultság" miatti diszkriminációt.
A hatalmi ágak egyensúlyában is eltolódást eredményezne az új alkotmány: a polgár egyre kevésbé tudná magát megvédeni az állammal szemben - elvégre nehezednének az alkotmánybírósághoz fordulás szabályai -, miközben az állami tevékenység súlypontja is a törvényhozásról és az igazságszolgáltatásról áthelyeződne a végrehajtásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója szerint ez akár egy „autoriter elnöki rendszer" veszélyét is felvetné.
Kis szerint a jelenlegi alkotmány azért vesztette el tekintélyét, mert a pártok nem fogadták el érvényét, s folyamatosan támadták. A német újságírót mindez Weimarra emlékezteti: Kis azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai magyar társadalom egy szekuláris, városiasodott, modern, plurális társadalom, amely igenis inkább érdemelne egy ilyen alkotmányt, mint egy ideológiai anakronizmusokkal telitűzdelt jobboldali tervezetet.
Kis szerint a magyar jobboldal még nem nőtt fel egy modern társadalomhoz: ezt bizonyítja, hogy a Fidesz még mindig nem értette meg a liberális demokrácia lényegét. Amikor Orbán önmagát azonosítja az egész nemzettel, s ezen az alapon utasítja el választási vereségeit - mondván: „a nemzet nem lehet ellenzékben" -, kifejezi, hogy nem hajlandó elismerni a demokrácia játékszabályait. Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy egy vesztes párt a veresége után a győztest egyszerűen kizárja a nemzetből, a magyar jobboldal azonban, véli Kis, továbbra is önmagát hiszi a nemzet egyetlen és természetes vezetőjének.
A német konzervatív lap szerint az új magyar alkotmány még kevésbé lesz minden magyar alkotmánya, mint a jelenlegi volt. Az új alkotmány ugyanis egyértelműen egyetlen párt, egyetlen ideológia érdekeit fejezi ki. Kis is úgy látja: „az új alkotmány még nagyobb legitimációs problémákkal kell, hogy megküzdjön, mint a jelenlegi". Kis szerint, ha Orbán egyszer elveszti a többségét, világossá fog válni, hogy ez egy „oktrojált alkotmány" - amit majd idővel le kell váltani. A Frankfurter Allgemeine szerint Orbán alkotmányozása hosszú távon társadalmi forrongáshoz, akár forradalomhoz is vezethet, Kis azonban figyelmeztet: amint a magyaroknak már többször sikerült, Orbán rendszeréből is át tudnak lépni békésen egy másik, demokratikusabb rendszerbe.
Kis szerint nem sokat lehet várni az Európai Uniótól, hiába irányul az Orbán-kormány minden cselekedete az európai normák és értékek ellen. Mindazonáltal reméli, hogy a magyar téma nem kerül le az EU napirendjéről, és a nyugati sajtó továbbra is elemzi a magyar helyzetet. E nélkül ugyanis Orbán tényleg teljesen kontrollálatlanná válhat."
Forrás: http://hetivalasz.hu/vilag/a-tervezet-egy-olyan-ertelmezest-tesz-lehetove-ami-egy-kereszteny-konzervativ-ideologiat-tukroz-vissza-36529
"A konzervatív német napilap terjedelmes interjút közöl az eddig nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet kapcsán az SZDSZ első elnökével. A politikai filozófus elismeri, hogy a jelenlegi alkotmány legitimációs problémákkal küzd: számozása még a kommunista időkre nyúlik vissza, és 1989-ben anélkül fogadták el, hogy a nép valóban gyakorolhatta volna alkotmányozói jogát. Így Kis akár el is fogadná, ha ezen hibák korrekciójaként új alkotmányt fogadna el a fideszes többség - szerinte azonban az új alkotmány nem korrekció, hanem „radikális szakítás" a köztársaság, a szabadság vagy a jogegyenlőség eszméivel.
Problémaként említi a Szentkoronára való utalást: szerinte a Szentkorona-tan nem a magyar államiságot testesíti meg - ahogy azt egyes jobboldali körökben tévesen hiszik -, hanem „egy polgári egyenlőség nélküli, premodern nemesi alkotmány" kifejeződéséről van szó.
A nép alkotmányozói szerepe is problematikus: a modern alkotmányelméletek szerint a nép az alkotmányozás révén alakul nemzetté. Azaz a nemzet - alkotmányjogilag - nem egy etnikai, hanem politikai kategória, s mindenki a része lehet - származásra, vallásra való tekintet nélkül -, aki elfogadja az adott államban a polgárokra háruló jogokat és kötelezettségeket. Az orbáni alkotmánytervezet viszont egy etnikai nép-fogalomból indul ki: nemzetnek nem a Magyar Köztársaság lakóit, hanem a világ bármely részén élő, a magyarsághoz tartozó embereket tartja. Ez az a koncepció, amit a Jungle World német szélsőbaloldali lap „völkisch" gondolatiságnak nevezett nemrég: a nép etnikai alapú megközelítése a nemzeti szocialista jogelmélet sajátossága volt.
Kis nem csak az etnikai elemet, de a vallásit is kifogásolja: szerinte egy köztársasági, szekuláris állam alkotmányával nem férhetne össze az a gondolat, hogy a magyar nemzet lényege a kereszténység.
Más szempontokból is visszalépést lát a filozófus: az alapjogokat az új alkotmány a „szabadság és felelősség" címszó alatt tárgyalja, s ezzel azt a benyomást kelti, mintha a jogok a kötelezettségek teljesítésétől függnének. (Ez amúgy régi vita a liberális és a konzervatív jogelmélet között: a konzervatívok szerint a szabadság és a felelősség egymástól elválaszthatatlan, így a jogok és a kötelezettségek is ugyanazon tényállás két oldala; ezzel szemben a liberális jogászok úgy vélik: a jogok attól függetlenül illetik meg az állampolgárokat, hogy egyébkénti kötelezettségeiket teljesítették-e vagy sem.) Kis szerint egy ilyen konzervatív koncepció szemben áll az EU elveivel: „az egyéneknek azért vannak jogaik, mert emberek, valamint polgárok", azaz nem arról van szó, hogy „az embernek először ki kell érdemelni a jogait", mert azok őt eleve, egyébkénti magatartásától függetlenül, megilletik.
Kis szerint a fő probléma, hogy „a tervezet, ahelyett hogy egy alapjogi katalógust írt volna le absztrakt értelemben, amit baloldaliak és jobboldaliak, vallásosak és szekulárisak egyaránt elfogadhattak volna, egy olyan értelmezést tesz lehetővé, ami egy keresztény-konzervatív ideológiát tükröz vissza". Példaként említi a magzati élet védelmét vagy a homoszexuális házasság kizárását. Nem véletlen, hogy - ellentétben az EU Alapjogi Chartájával, amelyet állítólag a fideszes alkotmányozók mérceként tekintettek - a magyar alkotmánytervezet nem tilalmazná a „szexuális irányultság" miatti diszkriminációt.
A hatalmi ágak egyensúlyában is eltolódást eredményezne az új alkotmány: a polgár egyre kevésbé tudná magát megvédeni az állammal szemben - elvégre nehezednének az alkotmánybírósághoz fordulás szabályai -, miközben az állami tevékenység súlypontja is a törvényhozásról és az igazságszolgáltatásról áthelyeződne a végrehajtásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója szerint ez akár egy „autoriter elnöki rendszer" veszélyét is felvetné.
Kis szerint a jelenlegi alkotmány azért vesztette el tekintélyét, mert a pártok nem fogadták el érvényét, s folyamatosan támadták. A német újságírót mindez Weimarra emlékezteti: Kis azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai magyar társadalom egy szekuláris, városiasodott, modern, plurális társadalom, amely igenis inkább érdemelne egy ilyen alkotmányt, mint egy ideológiai anakronizmusokkal telitűzdelt jobboldali tervezetet.
Kis szerint a magyar jobboldal még nem nőtt fel egy modern társadalomhoz: ezt bizonyítja, hogy a Fidesz még mindig nem értette meg a liberális demokrácia lényegét. Amikor Orbán önmagát azonosítja az egész nemzettel, s ezen az alapon utasítja el választási vereségeit - mondván: „a nemzet nem lehet ellenzékben" -, kifejezi, hogy nem hajlandó elismerni a demokrácia játékszabályait. Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy egy vesztes párt a veresége után a győztest egyszerűen kizárja a nemzetből, a magyar jobboldal azonban, véli Kis, továbbra is önmagát hiszi a nemzet egyetlen és természetes vezetőjének.
A német konzervatív lap szerint az új magyar alkotmány még kevésbé lesz minden magyar alkotmánya, mint a jelenlegi volt. Az új alkotmány ugyanis egyértelműen egyetlen párt, egyetlen ideológia érdekeit fejezi ki. Kis is úgy látja: „az új alkotmány még nagyobb legitimációs problémákkal kell, hogy megküzdjön, mint a jelenlegi". Kis szerint, ha Orbán egyszer elveszti a többségét, világossá fog válni, hogy ez egy „oktrojált alkotmány" - amit majd idővel le kell váltani. A Frankfurter Allgemeine szerint Orbán alkotmányozása hosszú távon társadalmi forrongáshoz, akár forradalomhoz is vezethet, Kis azonban figyelmeztet: amint a magyaroknak már többször sikerült, Orbán rendszeréből is át tudnak lépni békésen egy másik, demokratikusabb rendszerbe.
Kis szerint nem sokat lehet várni az Európai Uniótól, hiába irányul az Orbán-kormány minden cselekedete az európai normák és értékek ellen. Mindazonáltal reméli, hogy a magyar téma nem kerül le az EU napirendjéről, és a nyugati sajtó továbbra is elemzi a magyar helyzetet. E nélkül ugyanis Orbán tényleg teljesen kontrollálatlanná válhat."
Forrás: http://hetivalasz.hu/vilag/a-tervezet-egy-olyan-ertelmezest-tesz-lehetove-ami-egy-kereszteny-konzervativ-ideologiat-tukroz-vissza-36529
2011. március 16., szerda
Schmitt is hazudik...
A Hír TV honlapján olvasható 2011. március 16-i keltezéssel Schmitt Pál németországi látogatásáról egyebek mellett a következő:
Az MTI kérdésére a köztársasági elnök úgy értékelte: bízik abban, hogy látogatása hozzájárul az elmúlt időszakban elsősorban a német sajtó által sugallt Magyarország-kép megváltoztatásához. Ennek kapcsán kiemelte: a német politikai vezetők a magyar államfőtől hallhatták azt, hogy Magyarországon nincs veszélyben a sajtószabadság, a demokráciát nem fenyegeti veszély, és az előkészületben lévő alkotmány nem egy párt alkotmánya lesz, hanem egy széles körű konzultáción alapuló alkotmány, amit hosszú előkészítés előzött meg.
Mi ez, ha nem a német politikai vezetők félrevezetése? Ők nem tudhatják, amit mi, Magyarországon élő emberek tudunk: az új alkotmány elfogadását nem előzte és már aligha fogja megelőzni "hosszú előkészítés". A köztársasági elnök - ha szó szerint ezt mondta Angela Merkel kancellárnak - egyszerűen hazudott neki.
Az alkotmányelőkészítő bizottság ugyan hónapok óta dolgozik, de az ő munkájuk nem tekinthető se hosszúnak, se olyan széles körűnek, ami egy alkotmányozási folyamathoz szükséges lenne!
Egy ismerősöm mondja: "ezek a politikusok azt hiszik, úgy vezethetnek mindenkit az orruknál fogva, ahogy akarnak? Nem gondolják, hogy vannak, akik tudják, mi az igazság? Egy külhoni politikust meg lehet vezetni, de nem gondolja Schmitt úr, hogy a kancellár asszonyhoz eljutnak a budapesti német nagykövetség jelentései? Képben vannak a német vezető politikusak, ne higgyük, hogy ostobák és tájékozatlanok...!
Az MTI kérdésére a köztársasági elnök úgy értékelte: bízik abban, hogy látogatása hozzájárul az elmúlt időszakban elsősorban a német sajtó által sugallt Magyarország-kép megváltoztatásához. Ennek kapcsán kiemelte: a német politikai vezetők a magyar államfőtől hallhatták azt, hogy Magyarországon nincs veszélyben a sajtószabadság, a demokráciát nem fenyegeti veszély, és az előkészületben lévő alkotmány nem egy párt alkotmánya lesz, hanem egy széles körű konzultáción alapuló alkotmány, amit hosszú előkészítés előzött meg.
Mi ez, ha nem a német politikai vezetők félrevezetése? Ők nem tudhatják, amit mi, Magyarországon élő emberek tudunk: az új alkotmány elfogadását nem előzte és már aligha fogja megelőzni "hosszú előkészítés". A köztársasági elnök - ha szó szerint ezt mondta Angela Merkel kancellárnak - egyszerűen hazudott neki.
Az alkotmányelőkészítő bizottság ugyan hónapok óta dolgozik, de az ő munkájuk nem tekinthető se hosszúnak, se olyan széles körűnek, ami egy alkotmányozási folyamathoz szükséges lenne!
Egy ismerősöm mondja: "ezek a politikusok azt hiszik, úgy vezethetnek mindenkit az orruknál fogva, ahogy akarnak? Nem gondolják, hogy vannak, akik tudják, mi az igazság? Egy külhoni politikust meg lehet vezetni, de nem gondolja Schmitt úr, hogy a kancellár asszonyhoz eljutnak a budapesti német nagykövetség jelentései? Képben vannak a német vezető politikusak, ne higgyük, hogy ostobák és tájékozatlanok...!
2011. március 15., kedd
Áporodott szagú alkotmány a jövőnek: vármegyék és Kúria
Újabb ötletek kerültek nyilvánosságra az alkotmány-tervezetből. Vagy talán nem is ötletek! Hiszen komolyan gondolják...! Egészen komolyan. De azért olyan az egész, mint valami rossz kabarétréfa...
Megye helyett vármegye
Az embernek az az érzése, hogy ez az új alkotmány nem a jövőbe tekintő emberek agyszüleménye lesz, hanem olyanoké, akik a távoli történelmi múltba révednek. Úgy tűnik, nem a jövőre gondolva szövegezik ezt az alkotmányt, hanem a múltba révedve. Több mozzanat is erre utal.
Egyebek közt az, hogy a jelenlegi megyéket átkeresztelik vármegyére.
Mintha 100-200 évet visszamennénk a történelemben! A 21. században régmúlt - történelemkönyvekből, regényekből ismert - lejárt szavatosságú elnevezéseket fogunk használni. Olyan dolgokra biggyesztünk rá történelmi elnevezéseket, amelyek már rég nem olyanok, mint amire az adott elnevezést annak idején használták. A mai megyéknek már semmi köze az egykori vármegyékhez! Se területük nem azonos azokéval, se működésük.
Való igaz: István király óta 1945-ig a vármegyék alkották a magyar államszervezet egyik alapintézményét. De a vármegyék területe, elnevezése, szervezete és funkciója egészen más volt, mint a mai megyéké!
Aki kitalálta, s akik beemelték az alkotmánytervezetbe, mondják már meg: ugyan mi köze a mai megyének a száz-kétszáz-nyolcszáz évvel ezelőtti vármegyékhez?
Minek ez az egész névváltoztatás? Valami ostoba, primitív nosztalgia a régi világ iránt? Ami már sosem támasztható fel? Ami felett rég elszállt az idő? Na jó, tudom: a történelmi folytonosságot akarják kifejezni vele. De a történelem nem folytonosságokból áll, hanem folytonosságok és megszakítások sorából, és állandó fejlődésből, átalakulásból! Ezzel az elnevezéssel úgysem tudják semmissé tenni, ami 1945 és 2011 között történt! A modern kor államszervezete nem azonos a több száz évvel ezelőttivel, de még az 1940-es évekével sem! Akkor minen elővenni újra ezt a túlhaladott elnevezést?
Vagy ez egy ostoba nacionalista gőg? "Magyaros" szembefordulás a modern világgal? Az Európai Unió régiókban, nagyobb tájegységekben gondolkodik. Mi meg visszaforgatjuk az idő kerekét a 19. századba? Mire jó ez? Épeszű emberek kerültek ebbe a parlamentbe 2010-ben...?
Kúria
Ez a másik dicséretes névváltoztatási ötlet! Nevezzük át a Legfelsőbb Bíróságot Legfelsőbb Kúriának! Mert hát eleink úgy bő száz évvel ezelőtt úgy nevezték, és nem magyar ember az, aki nem ezt az elnevezést szeretné!
A modern államszervezet elemeinek adjunk történelmi elnevezéseket! Hajrá Uraim! Ne álljanak meg itt! Csak így tovább! Pörgessék vissza az idő kerekét jó messzire! Várjuk az újabb korszakváltó javaslataikat...
Valójában elavult és túlhaladott
Ezek a buta kísérletek a régi elnevezések folytonosságának megteremtésére avíttá és nevetségessé teszik az új alkotmányt. A vármegye-rendszer és a Kúria világa az urak és szolgák rég letűnk világát idézik. Egy regényben olvasva érdekes, de a mindennapi valóságunk részeként a 21. században ez történelmi abszurditás! Ahogy a Szent Koronára való hivatkozás is...
Megye helyett vármegye
Az embernek az az érzése, hogy ez az új alkotmány nem a jövőbe tekintő emberek agyszüleménye lesz, hanem olyanoké, akik a távoli történelmi múltba révednek. Úgy tűnik, nem a jövőre gondolva szövegezik ezt az alkotmányt, hanem a múltba révedve. Több mozzanat is erre utal.
Egyebek közt az, hogy a jelenlegi megyéket átkeresztelik vármegyére.
Mintha 100-200 évet visszamennénk a történelemben! A 21. században régmúlt - történelemkönyvekből, regényekből ismert - lejárt szavatosságú elnevezéseket fogunk használni. Olyan dolgokra biggyesztünk rá történelmi elnevezéseket, amelyek már rég nem olyanok, mint amire az adott elnevezést annak idején használták. A mai megyéknek már semmi köze az egykori vármegyékhez! Se területük nem azonos azokéval, se működésük.
Való igaz: István király óta 1945-ig a vármegyék alkották a magyar államszervezet egyik alapintézményét. De a vármegyék területe, elnevezése, szervezete és funkciója egészen más volt, mint a mai megyéké!
Aki kitalálta, s akik beemelték az alkotmánytervezetbe, mondják már meg: ugyan mi köze a mai megyének a száz-kétszáz-nyolcszáz évvel ezelőtti vármegyékhez?
Minek ez az egész névváltoztatás? Valami ostoba, primitív nosztalgia a régi világ iránt? Ami már sosem támasztható fel? Ami felett rég elszállt az idő? Na jó, tudom: a történelmi folytonosságot akarják kifejezni vele. De a történelem nem folytonosságokból áll, hanem folytonosságok és megszakítások sorából, és állandó fejlődésből, átalakulásból! Ezzel az elnevezéssel úgysem tudják semmissé tenni, ami 1945 és 2011 között történt! A modern kor államszervezete nem azonos a több száz évvel ezelőttivel, de még az 1940-es évekével sem! Akkor minen elővenni újra ezt a túlhaladott elnevezést?
Vagy ez egy ostoba nacionalista gőg? "Magyaros" szembefordulás a modern világgal? Az Európai Unió régiókban, nagyobb tájegységekben gondolkodik. Mi meg visszaforgatjuk az idő kerekét a 19. századba? Mire jó ez? Épeszű emberek kerültek ebbe a parlamentbe 2010-ben...?
Kúria
Ez a másik dicséretes névváltoztatási ötlet! Nevezzük át a Legfelsőbb Bíróságot Legfelsőbb Kúriának! Mert hát eleink úgy bő száz évvel ezelőtt úgy nevezték, és nem magyar ember az, aki nem ezt az elnevezést szeretné!
A modern államszervezet elemeinek adjunk történelmi elnevezéseket! Hajrá Uraim! Ne álljanak meg itt! Csak így tovább! Pörgessék vissza az idő kerekét jó messzire! Várjuk az újabb korszakváltó javaslataikat...
Valójában elavult és túlhaladott
Ezek a buta kísérletek a régi elnevezések folytonosságának megteremtésére avíttá és nevetségessé teszik az új alkotmányt. A vármegye-rendszer és a Kúria világa az urak és szolgák rég letűnk világát idézik. Egy regényben olvasva érdekes, de a mindennapi valóságunk részeként a 21. században ez történelmi abszurditás! Ahogy a Szent Koronára való hivatkozás is...
2011. március 5., szombat
A porhintés netovábbja: álkérdések az új alkotmányról
"Magyarország kormánya" a feladója annak a postai borítéknak, amit a napokban minden nagykorú magyar állampolgár megkapott. Benne Szájer József levele arról, miért kell új alkotmány a magyaroknak, és hogy várják mindenkinek a véleményét. A levél hátoldalán - jellemző a "megtiszteltetésre"! - Szili Katalin arcképe és üzenete, hogy lássa a balga pórnép, hogy nemcsak a Fidesz-KDNP alkotmányoz, hanem a baloldal jobbik fele is. És mellé egy kérdőív, 12 konkrét kérdés arról, a legfontosabb (vagy legvitatottabb) 12 téma hogyan legyen benne az alkotmányban, "Ön mit gondol?"...
Már az is egy alapvető vitakérdés lehetne, de nem teszik fel, hogy valóban kell-e új alkotmány vagy sem. Megjegyzem, nem értem, mért hagyták meg a rendszerváltozáskor a régit. Legalábbis a régi címet. Mert azt mondták a politikusok, szinte teljesen átírták az 1949-es alkotmányt. Ha új alkotmányt csináltak, akkor mért hagyták meg a régi címét? Miért nem lehetett 1989-es évszámot írni a törvény címébe, és hatálytalanítani a régi, 1949-est? Miért nem lehetett akkor, abban a történelmi pillanatban új alkotmánynak nevezni azt, ami valójában új volt (hiszen teljesen átírták, és nemcsak a szövegét, de az egész politikai, állami intézményrendszert, ami az alkotmány döntő része)? Hanyagság? Hülyeség? Nem akartak alkotmányozó nemzetgyűlést, országgyűlést, népszavazást, de miért nem, hiszen ott volt hozzá a történelmi szituáció... De egye fene, lépjünk ezen túl, legyen új alkotmány!
Lesz, de ez sem a "nép" alkotmánya lesz, mégcsak nem is a politikai osztály konszenzussal kialakított akaratát fogja tükrözni, hanem a Fidesz-KDNP-ét. Az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmány-előkészítéséből. A kormánypártok érzik, nem jó lesz ez így, de nem akarnak népszavazást, helyette találták ki a kérdőívet. Azt mondják, ez a nép bevonása az alkotmányozás előkészítésébe. Balról meg bevonták Szili Katalint, aki - sose volt igazán politikai érzéke - vállalta, hogy asszisztál a baloldal képviseletében a színjátékhoz. Aztán a parlament majd néhány hétre átalakul alkotmányozó nemzetgyűléssé, kétharmados többséggel a FIDESZ-KDNP nyilván simán keresztülviszi, amit elképzelt, és kész. Lesz új alkotmányunk. Amiben aztán 5-8 éven belül egy sort se lehet megváltoztatni... Hurrá! Éljen a születendő új alkotmány! Meg a nemzeti együttműködés kormánya, rendszere...!
A kérdőíves megkérdezés amúgy egy hatalmas szemfényvesztés. Akármilyen precízen összesíthetik a válaszokat, nem ér semmit! Azok a kérdések, amiket a kérdőív tartalmaz, álkérdések. Ugyan milyen arányban mondanak majd nemet az emberek ilyen kérdésekre:
Még tán a legtöbb vita arról az ötletről lehetne a lakosság körében, hogy kapjanak-e a szülők a gyermekük képviseletében külön szavazati jogot.
Bravó, Fiúk! Sikerült valóban élő kérdésekkel előállni! Erről csakugyan meg kell kérdezni a népet! Méghozzá időt és pénzt nem kímélve! Ugyanis nem két fillérbe került a kérdőívek kinyomtatása, borítékolása, postai költsége, és pénzbe kerül majd a feldolgozása is.
Ejnye Fiúk! Ezekre a feltett kérdésekre nem tudjátok magatok a választ? Ennyire ostobák vagytok? Vagy annyira ostobának nézitek az embereket, hogy nem látnak át a szitán? Ezek valóban az új alkotmány előkészítése kapcsán felvetődött legvitatottabb kérdések?
Sokkal élesebb vitakérdés például az, hogy kerüljön bele az alkotmányba a "Szentkorona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság", vagy a keresztény egyház szerepe.
Az alkotmány-előkészítő bizottság nyilvánosságra hozott javaslata egyebek mellett ezt tartalmazza az új alkotmány preambulumával kapcsolatban: "Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére."
Nos, erről sokkal érdemesebb lett volna megkérdezni a nép véleményét, mint olyan kérdésekről, amire mindenki előre tudja a többségi választ?
Vagy azok a kérdések, amelyeket az egyik ellenzéki parlamenti párt szorgalmaz belevenni az alkotmányba, mint péládul a magyar katonák külföldi bevetésének tilalma, a kommunista rendszer vezetőinek közéletből történő kizárása, az államfő nép általi megválasztása, kétkamarás országgyűlés, Magyarország keresztény államként való deklarálása, a Szent Korona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság.
Vagy arról is érdemes lett volna megkérdezni az állampolgárokat, hogy miként lehessen az új alkotmányon később változtatni. Az előkészítőbizottság vitaanyaga szerint "az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatot két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával támogatja". Hát ez fantasztikus találmány! Az alkotmányt örök időkre kőtáblába lehet vésni. De minimum 5-8 évre biztos... És ha az élet mégis felveti a módosítás szükségességét?
Nem gondolják az Urak ott a politikai fellegvárban, hogy ezek életszerűbb vitatémák lennének, mint az, hogy benne legye-e az alkotmányban a család, a rend, az otthon, a munka, a termőföld, a természet, a jövő nemzedékek stb. védelme?
Uraim! Amit csináltak ezzel a kérdőíves játékkal, az csupán látszatbevonása a népnek, előre megjósolható eredménnyel.
Ez esetben pedig nemcsak politikusi szemfényvesztés az egész, hanem az adófizetők pénzének herdálása, a közpénzek felelőtlen pazarlása...!
Már az is egy alapvető vitakérdés lehetne, de nem teszik fel, hogy valóban kell-e új alkotmány vagy sem. Megjegyzem, nem értem, mért hagyták meg a rendszerváltozáskor a régit. Legalábbis a régi címet. Mert azt mondták a politikusok, szinte teljesen átírták az 1949-es alkotmányt. Ha új alkotmányt csináltak, akkor mért hagyták meg a régi címét? Miért nem lehetett 1989-es évszámot írni a törvény címébe, és hatálytalanítani a régi, 1949-est? Miért nem lehetett akkor, abban a történelmi pillanatban új alkotmánynak nevezni azt, ami valójában új volt (hiszen teljesen átírták, és nemcsak a szövegét, de az egész politikai, állami intézményrendszert, ami az alkotmány döntő része)? Hanyagság? Hülyeség? Nem akartak alkotmányozó nemzetgyűlést, országgyűlést, népszavazást, de miért nem, hiszen ott volt hozzá a történelmi szituáció... De egye fene, lépjünk ezen túl, legyen új alkotmány!
Lesz, de ez sem a "nép" alkotmánya lesz, mégcsak nem is a politikai osztály konszenzussal kialakított akaratát fogja tükrözni, hanem a Fidesz-KDNP-ét. Az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmány-előkészítéséből. A kormánypártok érzik, nem jó lesz ez így, de nem akarnak népszavazást, helyette találták ki a kérdőívet. Azt mondják, ez a nép bevonása az alkotmányozás előkészítésébe. Balról meg bevonták Szili Katalint, aki - sose volt igazán politikai érzéke - vállalta, hogy asszisztál a baloldal képviseletében a színjátékhoz. Aztán a parlament majd néhány hétre átalakul alkotmányozó nemzetgyűléssé, kétharmados többséggel a FIDESZ-KDNP nyilván simán keresztülviszi, amit elképzelt, és kész. Lesz új alkotmányunk. Amiben aztán 5-8 éven belül egy sort se lehet megváltoztatni... Hurrá! Éljen a születendő új alkotmány! Meg a nemzeti együttműködés kormánya, rendszere...!
A kérdőíves megkérdezés amúgy egy hatalmas szemfényvesztés. Akármilyen precízen összesíthetik a válaszokat, nem ér semmit! Azok a kérdések, amiket a kérdőív tartalmaz, álkérdések. Ugyan milyen arányban mondanak majd nemet az emberek ilyen kérdésekre:
- tartalmazza-e az alkotmány az állampolgári jogok mellett a kötelezettségeket is?
- korlátozza-e az állam eladósodásának mértékét?
- mondja-e ki a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség védelmét?
- vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedék iránt?
- fejezze-e ki a határon kívül élő magyarsággal való nemzeti összetartozást?
- védje-e a természeti sokféleséget és értékeket?
- védje-e a nemzeti vagyont, termőföldet, vízkészletet?
- lehessen-e tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kiszabni a súlyos bűncselekmények elkövetőire?
- tegye-e kötelezővé mindenkinek büntetés terhe mellett a megjelenést az országgyűlési vizsgálóbizottságok előtt?
- az állam ne adóztassa meg a gyermeknevelés költségeit
- közbeszerzési pályázaton csak olyan gazdasági társaságok indulhassanak, amelyeknek tulajdonosi háttere átlátható
Még tán a legtöbb vita arról az ötletről lehetne a lakosság körében, hogy kapjanak-e a szülők a gyermekük képviseletében külön szavazati jogot.
Bravó, Fiúk! Sikerült valóban élő kérdésekkel előállni! Erről csakugyan meg kell kérdezni a népet! Méghozzá időt és pénzt nem kímélve! Ugyanis nem két fillérbe került a kérdőívek kinyomtatása, borítékolása, postai költsége, és pénzbe kerül majd a feldolgozása is.
Ejnye Fiúk! Ezekre a feltett kérdésekre nem tudjátok magatok a választ? Ennyire ostobák vagytok? Vagy annyira ostobának nézitek az embereket, hogy nem látnak át a szitán? Ezek valóban az új alkotmány előkészítése kapcsán felvetődött legvitatottabb kérdések?
Sokkal élesebb vitakérdés például az, hogy kerüljön bele az alkotmányba a "Szentkorona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság", vagy a keresztény egyház szerepe.
Az alkotmány-előkészítő bizottság nyilvánosságra hozott javaslata egyebek mellett ezt tartalmazza az új alkotmány preambulumával kapcsolatban: "Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére."
Nos, erről sokkal érdemesebb lett volna megkérdezni a nép véleményét, mint olyan kérdésekről, amire mindenki előre tudja a többségi választ?
Vagy azok a kérdések, amelyeket az egyik ellenzéki parlamenti párt szorgalmaz belevenni az alkotmányba, mint péládul a magyar katonák külföldi bevetésének tilalma, a kommunista rendszer vezetőinek közéletből történő kizárása, az államfő nép általi megválasztása, kétkamarás országgyűlés, Magyarország keresztény államként való deklarálása, a Szent Korona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság.
Vagy arról is érdemes lett volna megkérdezni az állampolgárokat, hogy miként lehessen az új alkotmányon később változtatni. Az előkészítőbizottság vitaanyaga szerint "az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatot két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával támogatja". Hát ez fantasztikus találmány! Az alkotmányt örök időkre kőtáblába lehet vésni. De minimum 5-8 évre biztos... És ha az élet mégis felveti a módosítás szükségességét?
Nem gondolják az Urak ott a politikai fellegvárban, hogy ezek életszerűbb vitatémák lennének, mint az, hogy benne legye-e az alkotmányban a család, a rend, az otthon, a munka, a termőföld, a természet, a jövő nemzedékek stb. védelme?
Uraim! Amit csináltak ezzel a kérdőíves játékkal, az csupán látszatbevonása a népnek, előre megjósolható eredménnyel.
Ez esetben pedig nemcsak politikusi szemfényvesztés az egész, hanem az adófizetők pénzének herdálása, a közpénzek felelőtlen pazarlása...!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)