Selmeczi csak köpködni tud...?

"Ezt már nyilván viccnek szánta" - írta Selmeczi Gabriella

A Fidesz szóvivője szerint Mesterházy Attila, az MSZP régi-új elnöke, Gyurcsány Ferenc egykori államtitkára bevallotta, hogy 2006-ban átverték az embereket, mert nem a választási program lett a kormány programja.

Mesterházy Attila az MSZP kongresszusán, miután újraválasztották, azt mondta: a szocialisták önmaguknak és a választóknak is tartoznak azzal, hogy eredményeik mellett a kormányzásuk alatt elkövetett hibákról is számot adnak.

A pártelnök hibának minősítette, hogy 2006-ban nagy eltérés volt az MSZP választási és a kormányprogramja között. Ennek tanulsága szerinte, hogy mindig, zárt körben is őszintén kell beszélni az ország helyzetéről.

Szólt arról, hogy 2006 őszén a szélsőjobboldal akciói váratlanul érték a rendőrséget, amely erre hibákat elkövetve válaszolt. Hiba volt az is - folytatta -, hogy olykor kapkodás jellemezte a kormányzást, a reformokat nem készítették elő.

Súlyos hibának nevezte, hogy az MSZP immunrendszere nem volt elég erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat időben kivesse a pártból.

Selmeczi: ezt nyilván viccnek szánta

Selmeczi Gabriella az MSZP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva az MTI-nek küldött közleményében azt írta, Mesterházy Attila "a maga módján beismerte a 2006-os rendőrterrort, és ejtett néhány szót az MSZP kormányzásra való tökéletes alkalmatlanságáról is".

A Fidesz szóvivője szerint a szocialisták elnöke bevallotta, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat nem vetette ki magából az MSZP. Ezután változást ígért és válaszokat az ország problémáira, "ezt már nyilván viccnek szánta" - írta közleményében Selmeczi Gabriella.

Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/ezt-mar-nyilvan-viccnek-szanta-irta-selmeczi-gabriella-93697.html

Orbánék Brüsszelnek is hazudnak

Civilszervezetek hívják fel a figyelmet az Orbán-kormány újabb hazudozására az alkotmányozással kapcsolatban a stop.hu szerint. Idézzük a cikket:


Orbánék megint hülyének nézik Európát

Kedden hallgatták meg az alkotmányozási lázban égő magyar kormány delegációját az Európai Parlamentben, aminek a készülő alaptörvény-tervezet és vitairat angol fordításának elküldésével kívánt megágyazni az Orbán-adminisztráció. Csakhogy a szöveg több helyen nem felel meg a valóságnak, a fordítás helyenként megtévesztő.

Ahogy arra az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek rámutattak, nem felel meg például a valóságnak, hogy a miniszterelnök a tavalyi választási kampányban egyértelművé tette, hogy a kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről, hogy az új alaptörvényről "nemzeti konzultáció" folyt.

A civilek kifogásolják, hogy az EP-képviselőkhöz eljuttatott fordítás nem tartalmazza az alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, amelynek hiánya más színben tünteti fel az egész alaptörvényt, a fordításból nem derül ki, hogy az alkotmány nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alaptörvény jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is, és nem említi a fordítás a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét sem.

Szigeti Tamás, a TASZ jogásza a STOP-nak elmondta: szervezetük az Európa Tanács főtitkárától, Thorbjørn Jaglandtól azt kérte, hogy az ET alkotmányügyekben illetékes szakmai testületét, a Velencei Bizottságot kérje föl arra, hogy alapos vizsgálatot folytasson a magyar alaptörvény tervezetéről. Kérésükre még nem érkezett válasz. Mostani nyílt levelükkel az a célja a civileknek, hogy rávilágítsanak az Orbán-kormány alkotmányozási tevékenységének átláthatatlan jellegére, és az európai partnereknek sem árt tudniuk, milyen folyamatok zajlanak Magyarországon.

Mint ismert, januárban a magyar kormány a vitatott médiatörvény fordítását is hiányosan küldte el az Európai Parlamentnek, mire a kinti illetékesek közölték: nincs szükségük a magyar fordítók munkájára, a szöveget lefordíttatják saját munkatársaikkal. Az alkotmánytervezet fordításával azonban más a helyzet. Szigeti rámutatott: míg a médiatörvény egy szűk része kapcsán világos uniós irányelvek jelölik ki a tartalmi követelményeket, addig az alaptörvény természeténél fogva nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs európai mechanizmus beépítve a rendszerbe, hiszen a demokratikus jogállamon alapuló alkotmányos berendezkedés az Unióba belépés minimum-feltétele.

"Az alkotmánytervezet lényeges pontjainak a fordítását nem küldte el a kormány Brüsszelbe, ami lehetetlenné teszi az EP-képviselők számára az alaptörvény tervezetének megértését" - állítja a TASZ jogásza. Márpedig a nemzeti hatáskörbe tartozó alkotmányok esetén is felmerülhet, hogy az Uniónak véleményt kell formálnia egyes kérdésekről, már csak azért is, mert olyan pontok is bekerülhetnek az alaptörvénybe, amelyek ellent mondanak vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. A TASZ már korábban is fellépett a hazai alkotmányozási eljárás átláthatatlanságával szemben, hangsúlyozva, hogy egypárti alkotmány készül Magyarországon.

"Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg, és felállít egy mércét a magyar kormány számára - miként tette ezt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében -, legalább világossá válna, milyen alkotmányossági minimumokhoz nem igazodik a kormány" - véli Szigeti Tamás, aki szerint nem várható, hogy külföldről fogják megoldani a magyarországi problémákat. Ha azonban az egész alkotmányozási folyamat legitimációs kételyeket vet föl, akkor az új alkotmány hosszú távon nem lesz a politikai közösség legitim alapdokumentuma.

Az például, hogy az alaptörvény tervezetének fordítása nem tartalmazza annak karakterét meghatározó Nemzeti Hitvallást, azt is jelenti, hogy az uniós képviselők nem értesülnek arról, hogy az alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alkotmány jogfolytonosságát, magyarán az elmúlt húsz évet, amelybe beleesnek Magyarország uniós tárgyalásai és 2004-es csatlakozásunk az EU-hoz.

A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.

Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=850883

Orbán hazudik. Vagy amnéziája van.

Ki emlékszik rosszul? Avagy ki hazudik...!

Egy érdekes cikk a Hírszerző.hu-ról:

"Orbán Viktor az új alkotmány vitája közben azt állította, hogy már az országgyűlési választások második fordulója előtt közölte a Fidesz: kellő felhatalmazás birtokában alkotmányozni fognak. A Hírszerző ennek nem találta nyomát.

Újra felmerült a kérdés hétfőn a parlamentben, hogy vajon felhatalmazták-e a választók a Fideszt egy új alkotmány elkészítésére. Schiffer András azzal vádolta a kormányfőt, hogy a sokat emlegetett felhatalmazással szemben a választók tavaly, a választásokkor sem a Fidesz alkotmányozási terveiről, sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit.

Orbán Viktor erre azt válaszolta, pártja az országgyűlési választások két fordulója között világossá tette: a képviselői helyek kétharmadának megszerzése esetén új alkotmány írására használják majd ezt a felhatalmazást. "Mindig meglepődöm azon, hogy - bár látszólag ugyanannak az eseménynek vagyunk részei - mégis mindenre teljesen különböző módon emlékezünk. Itt van például ez a hozzászólás, amit Schiffer képviselőtársamtól hallhattam; mintha egy másik országban élte volna le a választás első és második fordulója közti időszakot. Ő azt mondja, nem is hallott arról, hogy a Fidesz alkotmányozni akarna; én semmi másról nem hallottam, mint arról, hogy megvádoltak bennünket a szocialisták azzal, hogy alkotmányozni akarnánk; pedig azt mondtuk, hogy ha lesz fölhatalmazás, akkor fogunk is alkotmányozni. Ezt mindenki pontosan tudta, amikor a második fordulóra elment. És én azért is érzem nagyon erősnek a kormánytöbbség felhatalmazását, mert a választók annak tudatában adtak kétharmadot - nem az első fordulóban, az első fordulóban nem volt kétharmados többség -, annak a tudatában adtak a második fordulóban kétharmados többséget nekünk, hogy az alkotmányozás volt a két forduló között a kiemelt téma. Mikor, ha nem most élnénk ezzel a felhatalmazással, tisztelt képviselőtársaim?"

Új alkotmányról nem volt szó

Csakhogy a Hírszerző nyomát sem találta olyan fideszes ígéretnek, mely szerint a párt új alkotmányt szeretne írni. A Hírszerző átnézte a választás két fordulója között (2010. április 11-25.) között megjelent hetilapokat és országos napilapokat, valamint a biztonság kedvéért a Fidesz honlapjának hírarchívumát is. A választásokon végül győztes pártszövetség vezérének kijelentését alátámasztó hírt nem találtunk, a leendő kétharmados beavatkozások mérsékelt voltára való ígéreteket viszont igen.

Az akkori újságcikkek szerint a kétharmados felhatalmazás igényét a jobboldali párt vezetői nagyívű lózungokkal, néhány kétharmados törvény helyrerakásával, a gazdasági fellendülés és az elszámoltatás szükségességével, a közbiztonság helyreállításával próbálták indokolni, bár az nem derült ki, hogy pontosan milyen intézkedésekről is lehet szó.

A Magyar Távirati Iroda a választások második fordulójának napján készített gyűjtést a párt prominenseinek kijelentései alapján várható, kétharmados többséget igénylő törvényhozási tervekről. Idézik Kövér László egy héttel korábbi kijelentését, amely szerint kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz, ezek közé tartozik a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály-módosítás. Kövér akkor még hozzátette, ezeken kívül azonban olyan nagyon fontos, kétharmados tárgykörbe tartozó kérdés szinte nincs is, mert "nem ezen fog múlni".

Az összeállítás szerint a Fidesz vezetőinek nyilatkozatai alapján ez a kör bővülhet például a képviselők mentelmi jogát szabályozó törvénnyel és kétharmados többség kell ahhoz is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat összevonják. Illetve a jelen lévő képviselők kétharmadával módosítható a médiatörvény is. Új alkotmányról szó sincs, ahogy a jobboldali Heti Válasz április 22-i gyűjtésében sem, ahol a "legfontosabb" kétharmados ügyek között mindössze ennyi található az alaptörvényről: "Új bevezetőt kaphat az Alkotmány, megszűnhet végre ideiglenes jellege".

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miért kell a Fidesznek a kétharmad?

Orbán Viktor: "Erre a kérdésre két dimenzióban szeretnék válaszolni. Az első dimenzió a nemzeti akarat és a nemzeti közösségi erő létezésébe vetett hitünk kérdése. Hogy létrejöhet valami, amit racionálisan, hideg fejjel csaknem mindenki lehetetlennek tartott, hogy a nemzeti egységnek van modern formája, ami megjelenhet a viaskodó többpártrendszer körülményei között is, hogy lehet olyan pillanat, amikor egy nemzet elsöprő egységben tud állást foglalni. És itt nem a tételes kétharmad az érdekes, ez a lelki dimenzió a három harmadról, az egybehangzó, vagy csaknem egybehangzó nemzeti akarat megszületéséről szól.
A másik dimenzió viszont mindenki által megragadható és elfogadható. A kilábalás sebességéről és költségeiről van szó. Vannak olyan ügyek, amelyek gyors rendezéséhez, a már elviselhetetlen konfliktusok felszámolásához igenis kell a minél nagyobb, a kétharmadon is túllendülő többség. Gondoljuk el azt, hogy a közrend megteremtése érdekében, tiszteletben tartva a polgári szabadságjogokat, de módosítanunk kell a rendőrségről szóló törvényt. Kétharmad nélkül jó egy évet is eltölthet a parlament a vitával, hogy pontosan hogyan is módosítsunk, ha egyáltalán sikerrel járunk végül, mert e tekintetben nincsenek illúzióim a leendő ellenzék hozzáállásával kapcsolatban."
(Magyar Nemzet, április 23.)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------


Schmitt Pál, aki akkor a Fidesz országos listájának második helyén állt, egyenesen azt mondta 21-én, Szegeden: ha teljes lesz a párt felhatalmazása, "teljes lesz az alázat és a felelősség is". Sőt, "nem azért kérjük a teljes felhatalmazást, hogy az alkotmányhoz keményen hozzányúljunk".

Orbán Viktor egyébként az új alkotmány írásáról a második fordulót követő nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt.

Forrás: http://hirszerzo.hu/belfold/20110329_orbanviktor_alkotmany#rss

"Akinek nincsen semmije, az annyit is ér"

"Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér" - mondta Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, jelenlegi Fidesz-frakcióvezető 2008-ban egy, a helyi képviselőtestületen belül a jövedelmek nyilvánosságra hozataláról zajló vitában.

Akkori véleményéből néhány mondat kering napjainkban a magyar sajtóban. A szituációt valószínűleg kínosnak tarthatja a Fidesz vezetése, mert Lázár kiállt a pódiumra sajtótájékoztatót tartani, és magyarázkodásba kezdett, hogy ő ezt nem általában a szegényekre értette, hanem azokra a "megélhetési politikusokra", akik a képviselőtestületben ülnek, és visszaéltek az ő vagyonnyilatkozatának adataival, a választási kampányban felemlegetve, hogy ő mennyit keres, feleségének és fiának pedig mennyi a bankbetétje svájci frankban.

Nos hát - gondolja magában a jóhiszemű polgár - miért bántják politikai ellenfelei szegény Jánost? Hiszen saját két kezével kaparta össze azt a pénzt. Dolgozni pedig nem szégyen. Sőt! Erény! Hiszen Lázár ezt mondta:

"én soha nem szégyelltem, hogy mim van, én dolgozok keményen, én abba a miliőbe nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára..."

Ez idáig nagyon szép! Mármint az, hogy az ember keményen dolgozik, gyűjt, takarékoskodik, és fokról fokra építkezik, magának, gyermekeinek.

De azért az a lehengerlő kirohanás, amit a jelenlévő érintettekkel szemben tett, mélyen elgondolkodtató, mivelhogy így folytatta:

"...aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani, annak annyi az élete..."

Ezzel azért szemmel láthatóan nagyon mélyre döngölte az agyagba azt vagy azokat, akiknek mondandóját szánta ott, a képviselőtestületben! Azért a megsemmisítő sértés szándéka nyilvánvalóan látszik ezekből a mondatokból! Ez nem tagadható. Kirohanását így folytatta:

"...Ez az én véleményem egyébként, tehát én ahhoz a mércéhez tartom magam, hogy az ember, ha egyszerű kétkezi munkásember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit. Hogy ha egyetemi ember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit, de akinek a saját társadalmi viszonyaihoz képest semmire nem futotta, semmit nem tudott letenni az asztalra, az ne üljön például a képviselő-testületben. Nagy baj lenne, ha olyan képviselők ülnének, akiknek semmijük nincsen, ezt kell mondjam..."

Ezek a mondatok valóban a képviselőtestület egy részének - az ellenzékieknek - szóltak. De itt álljunk meg egy pillanatra!

Nyilvánvalónak tűnik az elhangzottakból, hogy nem sokra becsüli azokat, akiknek nincs magas jövedelmük, nem gyűjtöttek vagyont. Erős a gyanúm, nemcsak a vásárhelyi képviselőtestület néhány érintett tagját kezeli le Lázár ily nagyvonalúan! Ne legyenek illúzióink! Ha Lázár azt a néhány embert értéktelen, sehonnai embernek tekinti, akkor nyilván más szegényekről is értelemszerűen ugyanez a véleménye (csak az összes szegény nem volt akkor, abban a pillanatban a személyes ellensége). Aki tehát nem keres annyit, hogy vagyont gyűjtsön, vagyis akinek nincs pénze, az mint ember, semmit sem ér! ("Akinek nincsen semmije, az annyit is ér...")

Szóval itt azért tetten érhető a minden szegény embert sértő általánosítás!

Ami pedig a képviselőséget illeti: Lázár szerint akinek nincsen vagyona, nem érdemli meg, hogy képviselő legyen! Na de ilyet! Elmúltak már azok az idők, amikor a szavazati jog és a választhatóság vagyoni cenzushoz volt kötve! A képviselőséget nem a vagyon mértéke alapján osztogatják manapság, Lázár Úr!

Tagadhatatlan, hogy Lázár jócskán elvetette a sulykot a fenti mondataival. Ne legyünk hiszékenyek! Ne essen meg a szívünk rajta, hogy szegényt, ugyan miért támadják most ezzel (amúgy nyilvánvaló politikai szándékból)!

Aki közszereplésre adja a fejét, tudnia kell, mit beszél! Minden mondatát mérlegelnie kell, mielőtt kiejti a száján! Kiket sért meg azzal, amit mond? Kik fogják érintettnek érezni magukat azokon kívül is, akikhez éppen szól?

Aki ezzel nincs tisztában, aki nem tud uralkodni magán, aki a politikai vitákban szabad utat enged az indulatainak, aki másokat nyilvánosan megaláz, lenéz, letorkol, lekezel, aki gőgös, öntelt, lehengerlő stílusban politizál, az előbb vagy utóbb közutálat tárgyává válik. Lázár érezhetően úton van effelé...

Lehet, hogy ideig-óráig fut vele a szekér, de minél jobban fut, és minél önteltebb lesz ettől, annál nagyobb és keservesebb lesz a bukása.

Lázár most nyilvánosan elnézést kért "Magyarországtól" és azoktól, akik most megbántottnak érezték magukat a tőle idézett, általa nem is titkolt, három éve elhangzott mondatok miatt. Ez enyhített valamennyit a helyzet kínos jellegén.

De mindez nem feledteti, hogy ő az egyik jellemző képviselője annak az öntelt, könyörtelen, törtető és kardcsörtető politikus nemzedéknek, amely főként a Fidesz soraiban talál otthonra. Magatartása, politikusi viselkedése nem keveseknek ellenszenves. Napról napra, "kockáról kockára" építgeti saját politikai népszerűtlenségét. El fog jönni az idő, amikor saját pártjának is kínos lesz az ő népszerűtlensége. Most még talán nem eléggé terhes a pártjának, mert megbízható nacsalnyik, aki minden pártelnöki akaratot kíméletlenül és gyorsan végrehajt (és a frakciójával végrehajtat), de úton van affelé, hogy az ország egyik legellenszenvesebb politikusai között tartsák majd számon idővel.

Több empátia, több szerénység és nagyobb alázat kellene a mindennapi politikai stílusba, János!

Fülkeforradalom

Emlékszünk még erre a párját ritkító szóvirágra?

A 2010. áprilisi választások második fordulóján kiáltotta világgá a győztes párt győztes vezére, azaz Viktor, a győztes...

Akik hallották, minden bizonnyal meglepődtek. Forradalom a szavazófülkékben? Fülkeforradalom? Ugyan mi fán terem ez a forradalom?

Eladdig a forradalom úgy élt az egyszerű pórnép fejében, mint a zsarnoki uralom elleni nyilt, legtöbbször fegyveres felkelés, aminek eredménye a politikai-hatalmi berendezkedés megváltoztatása (rendszerint a demokrácia irányába). Forradalomnak nevez még a köznyelv olyan, nagy horderejű változásokat (fejlődést), ami gyökeresen átalakította a társadalom létének, életének valamely területét (pl. a tudományos-technikai forradalom).

De mi fán terem a fülkeforradalom? Hogyan nevezhető egy parlamenti képviselőválasztás forradalomnak?

Viktor mindig is szeretett nagyokat mondani, imádja a hangzatos szóvirágokat. Most sikerült egy olyan kifejezést alkotnia, amire sokáig emlékezni fognak az emberek. Összekötik a nevével. És röhögnek rajta...
Szerintem nincs ebben semmi nevetnivaló! Inkább lehangoló. Tragikomikus.

Persze van valóságmagja ennek a kifejezésnek, de le kell hántani a magról a héját, hogy felfedjük, mit ért Viktor a fülkeforradalom alatt.

Orbán és csapata kíméletlen küldetéstudattal van megáldva. Meg akarják váltani a világos, benne a magyarságot. Szembeszállnak mindenkivel, aki véleményükkel nem ért egyet, szándékaikat akadályozza.

A fülkeforradalom gondolata csak fügefalevél, ami hatalmi ambícióik kendőzésére, leplezésére szolgál.

Azt akarják vele érzékeltetni, hogy a nép forradalmi változásokat kívánt, és arra hatalmazta fel őket, hogy vigyék végig és fejezzék be a rendszerváltó átalakításokat. De leginkább ők maguk hatalmazzák fel ezzel magukat a kétharmados parlamenti többség tudatában, ugyanis választási programjukban és kommunikációjukban nyoma sem volt annak, amit a választási győzelem óta csinálnak. Vagyis a nép anélkül emelte őket kétharmados hatalmi pozícióba, hogy pontosan megmondták volna, mit fognak csinálni a hatalom birtokában. Általános lózungokat mondtak, konkrétumokat nem. De mivel az emberek nagy részének elege volt az előző kormánypártokból, ellenszavazatukat a Fideszre voksolással fejezték ki.

De nézzük, mit is takar a gyakorlatban a fülkeforradalom fügefalevele!
"A mostanit megelőző, szavazáson kivívott forradalom 1947-ben volt (ezt kékcédulás választásoknak hívják), az is győzött. Rákosi tökön ragadta a népet, és a fülkék magányában kivívott szabadság a legsanyarúbb éveket hozta az országra. Pedig ha végigtekintünk a a világtörténelmen, mindig minden forradalom el szokott bukni. Ebből az a tanulság, hogy forradalmat csak választásokkal érdemes lebonyolítani.  

Minden bizonnyal győzött a 2010-es fülkeforradalom is, mert vezére az évértékelő beszédben meg sem említette. Igaz, mást sem nagyon. Szóval túl vagyunk rajta.

A forradalmat bejelentő plakátok háborítatlanul porosodnak a közintézményekben, a forradalmárok nettó bére 50%-kal nőtt, és hogy ez finanszírozható legyen, a szegényebbek lelkesen lemondtak alacsony bérük egy részéről (békekölcsön?), a burzsujok és kispolgárok nyugdíj-megtakarítását besöpörték, az SCD nevű homályos eredetű cég tett egy visszautasíthatatlan ajánlatot Leisztingernek (lófejjel ébredt?), így most már a Balaton majd minden szállodája  is „nemzeti” kézbe került, a sajtó pofájának befogásához minden feltétel adott, filozófusperek előkészítve, költségvetési tanács kiherélve, alkotmánybíróság leszerelve, új alkotmány készül, az ellenség pontosan megnevezve (a ballibsik és a hanyatló – de még mindig kellemetlenül erős – imperialista nyugat), politikai ellenfelek megfenyegetve, a társadalom terrorizálva, a köztársasági elnöki székben a forradalom emblematikus figurája ül, míg a minisztériumokban, köz- és kulturális intézmények élén ugyan nem szakértő, de hűséges káderek. (Felemlegethetném a „szakértelem csak egy bolsevista trükk” mondást, de hát most éppenséggel a „többség” mellőzi a szakértelmet, vagyis éppen Orbánék a bolsevikok; és nem csak a szószerinti jelentés miatt.)

De az is lehet, hogy Orbán megértette, hogy hülyét csinált magából ezzel a fülkeforradalommal. De a tragikomédia így is folytatódik."

Idézet innen: http://ibis.blog.hu/2011/02/08/gyozott_a_fulkeforradalom