A nyugatot is igyekszik megvezetni alkotmány-ügyben a Fidesz?

A Fidesz létrehozott egy mélyen illiberális alkotmányt, amely biztosítja számára a hatalomgyakorlást akkor is, ha elveszítené a jövőbeni választást” – kezdi cikkét a The Guardian, amely részletesen beszámol az új magyar alkotmány – újkori nevén: alaptörvény – megszületésének körülményeiről és várható hatásairól.

A magyar parlament megszavazta és a köztársasági elnök aláírta az új, egyes megfigyelők által „húsvéti alkotmánynak” nevezett alaptörvényt, amely számos kritikus szerint „egyértelmű letérés a liberális demokrácia közös európai értékeinek útjáról”.

Természetesen a kormányzó Fidesz nem így látja. A szavazást megelőző héten a kormány „hivalkodó konzultációt” folytatott a Velencei Bizottsággal, melynek feladata az európai törvénykezés védelme, ám a bizottság szakértői nem láthatták a teljes szöveget, ezért komoly kételyeiket fejezték ki az új alkotmánnyal kapcsolatban.

A Fidesz politikusai a Wall Street Journalban elhelyezett cikkel igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és közvéleménynek is, hogy az új alkotmány a kommunizmus végső legyőzését jelenti, hiszen a régi 1949-es alkotmány még a sztálinista érában született – írja a The Guardian. A politikai PR-szakértők azonban "kényelmesen elfelejtik megemlíteni", hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal, melynek jogköreit most jelentősen meggyengítik.

De a mítoszteremtésen kívül mi is a probléma az új alkotmánnyal? – teszi fel a kérdést a The Guardian. Először is a „hiányzó mandátum”, vagyis az, hogy a tavalyi választásokon a Fidesz nem ezzel kampányolt, a választók csupán a korrupt szocialistáktól akartak szabadulni, de nem vágytak „fülkeforradalomra”, így a kétharmados mandátumtöbbség sem jelent felhatalmazást új alkotmány megfogalmazására.

További „újítás” a fékek és ellensúlyok kiküszöbölése, a „kivételesen hosszú időszakokra” kinevezett fideszes megbízottak a „névlegesen független” intézmények élére. Ennek az lesz a következménye, hogy ha a Fidesz elveszítené a választásokat, a kinevezettjei folytatják a hatalomgyakorlást, hiszen kevéssé valószínűsíthető, hogy bármilyen más politikai csoportosulás kétharmadot szerez a jövőbeni választáson, ezért egy esetleges baloldali kormány költségvetését megvétózhatja a Fidesz kinevezettjeiből álló költségvetési tanács, és ezután "a Fidesz kinevezte elnök feloszlathatja a parlamentet”. Félő, hogy az új Fidesz-alkotmány tovább mélyíti a szakadékot a bal- és a jobboldal között, ami akár egy sor „alkotmányos krízishez” és talán egyfajta „hideg polgárháborúhoz” vezethet.

A cikk szerzője kitér még az egypárti alkotmány „nemzeti hitvallásnak” nevezett preambulumára, amely nem csupán „nemzeti mártírium és giccses szimbolizmus”: „Sok magyar alázatosan meghajol a preambulum előtt, amely szétkürtöli a világnak a magyarok teljesítményeit, a kis ország sagáját arról, hogyan mentették meg Európát a törököktől.”

Bár a Fidesz képviselői lelkesen állítják, hogy az új alkotmány hasonlít más európai országok alkotmányához, nincs még egy olyan preambulum, mint a magyar, és az alkotmányt nem cikkelyekként, hanem „egész csomagként” kell nézni. Márpedig - folytatja a The Guardian - ez a csomag „mélységesen illiberális” és elüt a közös európai demokrácia-felfogástól, amelyben helye van a legitim ellenzéknek is. Ezzel szemben áll az a „demokrácia”, ahol egyetlen párt, akár kormányon van, akár nem, „igényt tart arra, hogy tartósan az egész nemzet nevében szóljon” – zárja beszámolóját a The Guardian.

(Forrás: 168ora.hu)

"Ütemérzék" Orbán módra

"Most vagyunk abban a helyzetben, amikor tíz emberből kilenc azt gondolja, hogy ez így nincsen jól (...) az egész ország azt látja, hogy ez az erőszak felé megy, és az erőszakkal szemben meg kell védeni az embereket. Mindenfajta erőszakkal szemben. Ez az állam és ez a miniszterelnök dolga is." (Orbán Viktor, 2011. ápr. 28.)

Ezt nyilatkozta Orbán V. arról, miért csak most próbálják az országgyűléssel elfogadtatni a BTK szigorítását, tekintettel a Véderő és a gyöngyöspatai cigányok éjszakai véres verekedésre. O. V. azt fejtegette, legfőbb dolog a politikában - ahogy a fociban is - az ütemérzék. Most érkezett el az idő arra, hogy igazán komolyan lépjen a kormány (értsd: a BTK módosításával akár három év börtönbüntetésre emelje annak a következményeit, ha valaki olyan csoportos fellépést szervez, ami bizonyos csoportokat megfélemlít).

Érdekes replika jelent meg O. V. fejtegetésével kapcsolatban az fn.hu hasábjain:

Orbán Viktornak abban természetesen igaza van, hogy az állam és mások mellett az ő dolga megvédeni az embereket. Abban azonban téved, hogy ennek bármi köze lenne időzítéshez, ütemérzékhez. Amikor meg akarja védeni az embereket, olyankor nyugodtan lehetne érvelni kétharmaddal (a 90 százalékos többség a visszamenőleges jogalkotáshoz sem lett volna meg). Vele ellentétben pedig úgy vélem, az államnak a jog és nem "az erő nyelvén kell beszélnie".

Alapvetés, hogy a jó kormányzás alapfeltétele a jó kormányzati kommunikáció, aminek azonban a jelek szerint nincs semmi köze a demokratikus kormányzáshoz. Lehet ugyanis nagyon népszerű kivárni, amíg tízből kilenc magyar besokall, de mindennek semmi köze a jogállamisághoz.

Mert ott törvények vannak és nagyon nagy baj, ha egy politikus nem ezek, hanem piaci szempontok alapján méricskéli, mit érdemes tennie, mert ezzel például módot és főleg időt ad a radikálisoknak. Orbán Viktor már eddig is jelentősen megújította a politikai kommunikációt, most azonban teljesen világossá tette, csak akkor lép, ha a döntés "eladható". Ez viszont nem más, mint a demagógia melegágya, a 90 százalékos népakarattól pedig már csak egy lépés a 100, abba meg jobb bele sem gondolni. (eddig az idézet)

Annyit tennék hozzá:

Orbán megint "süketel" és keni a festéket a falra, hülyének nézve az embereket, csakhogy szebb színben tűnjön fel a kormány, meg ő maga. De kérdem én: semmi felelőssége sincs Orbánnak és pártjának abban, hogy idáig fajult a dolog? Nem ő és a pártja volt az, aki és amely hol nyíltan, hol burkoltan támogatta, szította az állam megválasztott képviselői és vezetői elleni lázadást, hőbörgést? Nem ők voltak azok, akik ellenállásra, polgári engedetlenségre, utcai randalírozásra buzdítottak, csakhogy megbuktassák politikai ellenfelüket, az MSZP-SZDSZ koalíciót, a szocikat, Gyurcsányt? Nem ők voltak azok, akik elbizonytalanították éveken keresztüli támadásaikkal és hatalomra kerülvén a semmisségi törvénnyel a magyar rendőrséget?

Most az általuk vezetett állam elleni nyílt daccal szembesülnek. Meg azzal, hogy nincs a rendőrségnek kellő ereje, bátorsága a Véderővel, Betyársereggel, Szebb jövőért egyesülettel szemben fellépni, és megakadályozni őket a cigányok megfélemlítésében, heccelésében?

Ha Orbán ütemérzékről beszél, éreznie kellene, milyen ütemesen haladunk az ő "áldásos" politikai felhajtó hatásuknak köszönhetően a lokális polgárháborús állapotok felé!

Jobb lenne, ha O. V. önkritikusan belegondolna abba, milyen magatartásnak asszisztált az elmúlt 8 évben a pártja, és rájöhetne, hogy ő engedte ki a palackból azt a szellemet, ami most Véderő, Szebb Jövőért, Betyársereg és egyéb alakzatok formájában ölt testet, hogy a cigánybűnözésre és a rendőrség tehetetlenségére hivatkozva grasszáljon az ország egyes vidékein, és terjessze szélsőséges eszméit!

Ha Orbán olyan konzervatív rendpárti, mint amilyennek beszédeiben mutatja magát, tegyen rendet ebben a katyvaszban, kezelje az ő asszisztálásával is szabadjára engedett civil erőszakot!

És ne szépelegjen a bölcs államférfi pózában, aki mindig tudja, mikor diktál cselekvést az a híres ütemérzéke!

Elszalasztotta a fellépést a szélsőjobb szervezetekkel és szimpatizánsaikkal szemben az elmúlt 8-10 évben. Hol volt akkor az ütemérzéke? Ha volt ilyen érzéke, akkor cinikus, mert megvárta, míg a folyamatok odáig mennek, hogy embercsoportok dorongokkal, vasrudakkal, téglákkal esnek egymásnak! Miért támadta és járatta le a rendőrséget, amikor az a rend védelmében a rangalírozók megfékezését végezte?

Vagy cinikusan arra játszott (lásd: ütemérzék), hogy ha elég rossz lesz a helyzet, lesz indok a legkeményebb fellépésre, a kíméletlen rendteremtésre? Nem hiszem, hogy ez a cél vezérelte. Csak a bölcs államférfiakra jellemző előrelátás, mértékletesség, korrektség hiányzott belőle. Jobb volt látnia, hogyan tör borsot a baloldali-liberális kormány orra alá a szélsőjobbosok randalírozása. Most ott a parlamentben a Jobbik, a falvakban meg a Véderő, a Betyársereg meg a többi, még nyilvánosan meg se jelent paramilitáris, rassziszta szerveződés...

Orbán már megint csúsztat

Orbán Viktor Fodor Gáborhoz: Hogy lehet az, hogy az 1989-es alkotmányt, amelyet mi együtt utasítottunk el, amelyet Te is elutasítottál, amelyet a Fidesz mindig is elvetett, most ilyen erővel veszed a védelmed alá? Bizonyára emlékszel, hogy az alkotmány átmeneti szabályait lefektető ellenzéki kerekasztal és a kommunisták közötti paktumot sosem írtuk alá. (Orbán V. nyílt levele Fodor Gáborhoz, facebook 2011. ápr. 21.)

Orbán Viktor az új alkotmányozás előzményeiről a Magyar Nemzetben:  A sors úgy hozta, hogy 1989-ben, ifjú rendszerváltóként, huszonéves fejjel már részese lehettem egy alkotmányozási kísérletnek. Mi, akik a Fideszt képviseltük a kerekasztal-megbeszélések során, úgy találtuk, hogy a kísérlet végül kudarcba fulladt, ezért nem írtuk alá az ott készült megállapodást, amely később az egypárti Országgyűlés alkotmánymódosításának alapjául szolgált. Mi azt – erényei ellenére is – a megalkuvás dokumentumának tartottuk. (MNO, 2011. ápr. 23.)

Mi az igazság?

"Orbán azonban téved, rosszul emlékszik, erősebb feltevésekbe nem bocsátkoznánk" - írja a stop.hu. "Az 1989-es alkotmányt - ami 21 éven át volt használatban, és az idei év végéig marad hatályos - sem ő, sem Fodor nem utasította el. Az sem igaz, hogy a Fidesz "mindig is" elvetette. Egyetlen, jóllehet nem lényegtelen, akkor aktuál- és hatalompolitikai részletkérdés miatt nem írták alá az alkotmány-módosítást (gyakorlatilag újraalkotást) is tartalmazó csomagról szóló megállapodást.

Nem érdemtelem emlékezetni, hogy bár 1989 májusában az ellenzéki pártok még úgy látták, a köztársaság alkotmányát majd csak a szabadon választott Országgyűlésnek kell elfogadnia, később engedni voltak kénytelenek. Tudomásul kellett venniük, hogy ha nem lesz új alkotmány, akkor nem lesz választási törvény, és ennek folytán választások sem. 1989 nyarán, a háromoldalú Nemzeti Kerekasztal plenáris ülésein és alkotmányügyi bizottságában pontról pontra végigtárgyalták az 1949-es keltezésű, 1972-ben módosított addigi alaptörvényt, Sólyom László és Tölgyessy Péter vezetésével demokratikussá formálták. A sztálini-kádári alkotmányból gyakorlatilag egyetlen mondat maradt benne: Magyarország fővárosa Budapest.

Szeptember 18-án végül az SZDSZ és a hozzá csatlakozó Fidesz nem írta alá a megállapodást, míg az Ellenzéki Kerekasztal többi pártja és szakszervezete igen, mivel a két (akkor még) liberális párt nem vétózta meg az állampárttal való megegyezést, holott az EKA szabályzata alapján bármelyiküknek meglett volna erre a lehetősége. Csak az elmaradt vétó miatt tudta elfogadni az akkori Országgyűlés az új alkotmányt, amely bár átmenetinek ígérte magát, 21 éven át az Alkotmánybíróság értelmezéseivel láthatóvá téve jól tudta szabályozni a polgári jogokat és a politikai berendezkedést.

A szabaddemokratákat képviselő Tölgyessy az EKA szeptember 18-ai ülésén, közvetlenül az aláírás (illetve alá nem írás) előtt ki is fejtette, hogy a mindössze egyetlen részletkérdéssel nem értenek egyet, de azt olyan jelentősnek érzik, hogy nem adják hozzá a nevüket.

Ez a köztársasági elnök közvetlen választásának ügye volt, amelyre az MSZMP akkor mindent föltett. Miután látszott, hogy a lengyel modell, az országgyűlési képviselők egy részének automatikus állampárti jelölése nem működik, hatalmának átmentése érdekében a MSZMP az államfői pozíciót célozta meg, míg a többi vitás kérdésben, mint a Munkásőrség, a munkahelyi pártszervezetek vagy a vagyonelszámolás, sorra engedett.

Az állampárt egyik népszerű vezetőjét, Pozsgay Imrét jutatta volna a félig erős jogokkal felruházott elnöki pozícióra. Az egyik vezető ellenzéki párttal, az MDF-fel megegyezett abban, hogy a köztársasági elnököt előbb választják meg, mint az Országgyűlést, és mivel az 1985-ös, illegitimnek tekintett parlament nem dönthet az új posztról (1950 óta nem létezett a pozíció, a Magyar Népköztársaságnak testületi államfője volt), egyszer, kivételesen közvetlenül választják meg a Magyar Köztársaság elnökét. A javasolt időpont előbb november 25-ike volt, majd január 7-ére tolták, mivel az SZDSZ népszavazást kezdeményezett a kérdésről.

Az ún. négyigenes referendumon föltették az említett másik három ügyet is, noha azokban már meghátrált az MSZMP, de azok elsöprő támogatása tudta csak hajszálnyival az ellenzők (tehát a közvetett elnökválasztást preferálók) javára billenteni a mérleget - és így nem lett Pozsgayból demokratikusan választott, erős legitimitású, majd utóbb minden bizonnyal egyre növekvő hatalmú köztársasági elnök.

Orbán és Fodor, illetve pártjuk, a Fidesz tehát nem a teljes alkotmányt, hanem Pozsgay hatalmának meghosszabbítását-megnövelését utasította el a kezdetekkor. Ennek fényében különösen figyelemreméltó, hogy a második ciklusát kezdő kormányfő éppen az egykori kommunista vezetőt kérte fel az egyik alkotmány-előkészítő testületének tagjává, és múlt hétfőn, az új alaptörvény elfogadása előtt még át is ült Pozsgayhoz az egyik páholyba kvaterkázni kicsit.
(Forrás: Orbán és a kognitív disszonancia, stop.hu)

Ma fogadják el a Fidesz-alkotmányt

Ma szavaz az országgyűlés az új alkotmányról. Kétségünk sincs affelől, hogy a Fidesz-KDNP szavazógépezet igennel fog voksolni. Húsvét hétfőn az államfő aláírja az új alkotmányt. Húsvéti ajándékként az istenadta magyar népnek!

Tallózzunk a ma reggel megjelent véleményekből, elemzésekből!

Sólyom László, volt köztársasági elnök:

"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László... Súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte.". (Forrás: hetivalasz.hu)

Elemzés a stop.hu hasábjairól:

A hatalmi ágak közül az Ab talán a legkevésbé jelentős, mégis, a vele való bánásmód szimptomatikus atekintetben, ahogy a Fidesz és a KDNP lebontja az alaptörvénnyel a kormányzati hatalom fékeit és ellensúlyait. A kormánytöbbség radikálisan szűkítette számukra az absztrakt normakontroll lehetőségét, Schmitt Pál és Orbán Viktor mellett gyakorlatilag csak egy abszurdnak tűnő szocialista-szélsőjobboldali összefogás fordulhatna az alkotmánybírákhoz.

Az Ab-t az alaptörvény az aktuális kormányok ingyenes jogi tanácsadójává teszi azzal, hogy az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények rapid véleményezésére szűkíti a dolgát. Törvénnyel az esetek túlnyomó részében a kormány megkeresésén túl csak akkor találkoznak, ha egyedi ügyben valaki arra hivatkozik a bíróság előtt, hogy alapelvekkel összeférhetetlen jogszabály be nem tartásával vádolják, és a tanácselnök maga fordul az "esztergomiakhoz".

Az államfő a rendszerváltás óta jórészt reprezentatív szerepre korlátoztatott, ebben nincs változás. A törvényhozást eddig is a kormánytöbbség uralta, az országgyűlés ellenőrző szerepe formális, szavazógépként működik, a pártrendszer polarizáltsága és az egyes pártok zártsága miatt ugyanazok döntenek a törvényekről, akik előterjesztik őket.

Az Ab-től egyszerűen meg lehetett vonni azokat a jogokat, amellyel fölülvizsgálhatná a jogszabályokat, mondvacsinált föltételekhez, például az államadósság hasraütésszerűen előírt szintjéhez kötve az alkotmánybírák kompetenciáját. Az igazságszolgáltatással már nehezebb volt dűlőre jutni, mégsem lehet kivenni a bíróságok kezéből, hogy döntsenek a jogvitákról. Nem is nagyon titkoltan azért volt szükség az alkotmányban maximálni a korhatárt, hogy egy csapásra le lehessen fejezni a testületet.

Figyelemre méltó, hogy a Fidesz-KDNP-kormány elé is korlátokat állít az alkotmány. Az alaptörvény minősítette többsége mellett 12-15 sarkalatos törvényhez rendeli az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását. Mivel a kodifikáció időhöz és helyzethez kötött, ezért föltehetjük, hogy ab ovo nem lehet tökéletes, nem könnyítik meg a saját dolgukat, ha a választási rendszer átszabásával (az egyéni körzetek második fordulójának, tehát az ellenzéki összefogás lehetőségének fölszámolásával) megőrzik a kormányzati, de elveszítik a kétharmados többségüket.

Az ellenzék hozzájárulása a költségvetési kivételével minden jelentősebb törvényhez szükséges, gyakorlatilag nem csak a 89-es kerekasztalok megállapodásait, hanem a kétharmados törvények számát korlátozó Antall-Tölgyessy-paktumot is fölszámolják. Ennek csak egyetlen esetben van értelme: ha föltételezzük, hogy a Fidesz már a következő ciklusra számol a választási vereséggel. Orbán inkább vállalja a saját maga hozta, elvben az elképzeléseit tartalmazó törvények változtathatatlanságát, csak azért, hogy ezekhez az utódja se tudjon hozzányúlni.

Érdemes emlékeztetni rá, hogy az ügyészség a bíróságokkal egyenrangú szereplővé változik, noha az a korábbi javaslat csak a magyar belpolitikában volt életidegen, hogy kerüljön a kormány irányítása alá. Ez persze a mindenkori kormányra vonatkozna, ebben az esetben azonban a nemzet érdekékét egyedül figyelembe venni képes ellenzék elveszítené a politikai befolyása egy részét. Ezért szükséges a legfőbb ügyész mandátumát kilenc évre, az alkotmánybírákét 12-re nyújtani, nota bene, előbb biztosítani kellett, hogy a Fidesz-KDNP nevezheti ki őket. Ez már korántsem biztos a Nemzeti Bank elnökét illetően, el is álltak egy módosítóval a mandátumának meghosszabbításától (bár törvényben még rögzíthetik).
(Forrás: stop.hu)

Gárda volt, van és lesz? A Fidesz hallgat, a kormány tehetetlen.

Hihetetlen, mennyire gyenge a Fidesz és tehetetlen a kormányzat a törvényesen, bírói ítélettel betiltott Magyar Gárda reinkarnációjával kapcsolatban!

Arról egy korábbi bejegyzésben már írtunk, hogy Kövér László szó nélkül engedte az országházban, hogy Vona Gábor cinikus vigyorral az arcán a betiltott Magyar Gárda mellényében szólaljon fel ismét (egyszer már megtette korábban is, a parlament alakuló ülésén). Vona nyilvánvalóan törvényt sért. Minimum rendre kellene utasítani, felszólítani a törvénysértés abbahagyására. Vagy kivezettetni a kormányőrökkel, ha nem hajlandó a felszólításnak eleget tenni. Vagy feljelentést tenni a rendőrségnél, amelyiknek kötelessége a törvényszegést kivizsgálni, a tényállás alapján pedig ügyészségnek vádemelésre átadni az ügyet. De nem, egy szót sem szól Kövér, csak somolyog a bajsza alatt. Nyilván egyetért Vona Gáborral. Mi lesz ebből az országból, ha a törvényhozásban nem követelik meg mindenkitől a jogszabályok betartását?!

De most nem erről akarok írni, hanem arról, amit a volt gárdisták, feketeruhások, polgárőrnek adva ki magukat egyes településeken - Hajdúhadházon, Gyöngyöspatán - művelnek. Arra gondolok, hogy a feketeruhások megszállják a cigánybűnözésre hivatkozva a településeket, csoportosan járőröznek, megfélemlítve a helybeli lakosokat, főként az ott élő cigányokat. Nem akarom védeni a tyúktolvajokat, a szemtelenkedő, idős embereket terrorizáló cigánykompániákat. Valamit valóban tenni kell a cigánylakta falvakban élők nyugalma, biztonsága érdekében. Talán épp az értelmes cigányoknak kellene saját renitenes társaikat megfékezni, mert amit tesznek, a becsületes cigány családok megítélését is rontja.

E bejegyzés témája azonban nem a cigánybűnözés, hanem a volt Magyar Gárda tagjainak törvénytelen tevékenysége. Nincs szükség ilyen paramilitáris csoportokra. Amit tesznek, törvényszegés, szabálysértés. A Fidesz prominensei azonban alig-alig szólalnak meg ez ügyben. Orbánnak volt néhány beszéde, amelyben kijelentette, a közrend fenntartása, a közbiztonság megteremtése a rendőrség dolga. Nincs szükség szabadcsapatokra. De ezt már hónapokkal ezelőtt mondta. Most, amikor Hajdúhadházon, Gyöngyöspatán több száz feketeruhás grasszál, hallgatnak a Fideszes politikusok. A kormány, jelesül Pintér Sándor miniszter ugyan megismételte a nyilvánosság előtt, amit főnöke mondott hónapokkal ezelőtt, és kivezényeltek az érintett falvakba rendőri erőket, de látható, hogy nincs a rendőri fellépésnek, Pintér üzenetének, a távozásra való felszólításnak (amit az igazoltatások során felolvasnak a gárdistákank) semmi foganatja. Nyílt ellenállás a válasz részükről. És a hírek szerint újabb csapatok érkeznek a településre. Nem rendőrökből, hanem feketeruhásokból. Macska-egér játék folyik e két településen. És az álpolgárőr-gárdisták bejelentették - a parlamenti pártok egyike, a Jobbik aktív támogatásával - , hogy a feketeruhások további településeket fognak megszállni, hogy megteremtsék a közbiztonságot.

Tény és való, hogy Pintér Sándor ígérete, hogy két hét alatt helyreállítja az országban a közbiztonságot, látványosan kudarcot vallott. Felesleges és felelőtlen dolog volt ezt az ígéretet tenni! Nyilvanvaló, hogy két hét alatt nem lehet egy országban a megromlott közbiztonságot rendbetenni. De ettől függetlenül a volt gárdisták, feketeruhások akciói törvényellenesek. A rendőrségnek határozottan és ha a felszólítás nem használ, erőszakkal kellene a feketeruhások fenyegető, dacos, törvénytelen jelenlétének véget vetni. Ha sokáig várat magára a határozott fellépés a feketeruhások ellen, a rendőrség elveszti maradék tekintélyét is.

"Alig két hete ért véget Gyöngyöspatán az a félelemkeltő incidens, melynek során a magukat polgárőrnek nevező, de az Országos Polgárőr Szövetségnél nem bejegyzett, külsőleg a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára hajazó uniformist viselő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és más szimpatizáns paramilitáris csoport a helyi cigányokat zaklatta. A rendőrség tehetetlen volt. A Jobbikhoz szoros szálakkal kötődő egyesület azóta bejelentette, hogy több településen is „járőrözni” kívánnak. Tevékenységüket a belügyminiszter eddig nem tudta megakadályozni, sőt, sajtóhírek szerint tevékenységük beszüntetését célzó erélyes bejelentését a „polgárőrök” kihívásnak vették, és egy hajdúhadházi eset miatt – melynek során a militáns egyesület öt tagját őrizetbe vették - feljelentést is tesznek a miniszter és a rendőrség ellen.  Az egyesület jelen lesz a Jobbik hajdúhadházi demonstrációján, április 17.-én, vasárnap délután." (Idézet forrása: Roma Sajtóközpont - atv.hu)

Szóval uraim, mit kívánnak tenni a betiltott Magyar Gárda reinkarnációjával? Csak nézik, mit művelnek? Bátorítást adnak a tartaléknak, hadd merjenek ők is beöltözni, jönni, és bakancs-csattogtatva grasszálni a cigányok (is) lakta községekben, városokban?

Szijjártó: "az új alaptörvény megvédi hazánkat"

Szíjjártó egymaga többet árt Orbán és a Fidesz népszerűségének, mint a kormány és a parlement összes rossz döntése. Szíjjártó ugyanis teljesen hiteltelenül tud kommunikálni. Íme egy újabb gyöngyszem:

---------

Az Országgyűlés olyan új alaptörvény elfogadására készül hétfőn, melyre minden magyar ember büszke lehet, a Széll Kálmán Terv intézkedéseivel pedig a magyarok élete is könnyebbé válik – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton.

A szóvivő a szombati tüntetésekre reagálva azt írta, az alaptörvény képes lesz arra, hogy megvédje Magyarországot „az olyan súlyos politikai bűnöktől, mint amilyeneket a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el”. A Széll Kálmán-terv intézkedéseivel pedig – tette hozzá – „le fogjuk győzni az államadósságot, így Magyarország és a magyar emberek élete is jelentősen könnyebbé fog válni”.

Szombaton tűzoltók, rendőrök, katonák, börtönőrök és vámosok tüntettek a fővárosban, szakszervezeti vezetőik jelezték, hogy mindaddig folytatják demonstrációsorozatukat, amíg a kormánnyal meg nem állapodnak szerzett jogaik védelméről és az illetményük emeléséről. (Forrás: Hirtv.hu)

-----------

De mi a baj ezzel a nyilatkozattal?

Szíjjártó jó kommunikátor módjára végletekig igyekszik leegyszerűsíti a dolgokat, hogy a bárgyú honpolgár képes legyen felfogni. Ez nem is lenne baj, ha az, amit mond, köszönő viszonyban lenne a reális valósággal. Szíjjártóra ma már minden józan paraszt ésszel gondolkodó ember úgy tekint, mint üresfejű dumagépre, akinek az a szokása, hogy a feketéről azt állítja, fehér, a rosszról, hogy jó. Szíjjártó már régen hitelét vesztette! Amit beszél, nélkülözi a realitásérzéket a politikai korrektséget, a szavahihetőséget. Szíjjártó üres fecsegővé, politikai hasbeszélővé vált az emberek szemében. Ma már a vak is látja, hogy amit mond, súlytalan hülyeség. Illetve ha van benne valóság, akkor a feje tetejére állítva. Jóindulatúan azt lehetne mondani: Szíjjártó óriási szamárságokat mond. De ez így túlságosan elnéző vélemény lenne. Ugyanis ennél sokkal kártékonyabb, amit csinál. Még akkor is, ha esetleg a főnökének, Orbán Viktornak tetszik, hogy az ő szájaíze szerint magyarázza az istenadta népnek a világot, a politikai történéseket, a kormányzati intézkedéseket.

Vegyük sorra a Szíjjártó-nyilatkozat legkritikusabb pontjait!

1. Az új alaptörvényre "minden magyar ember büszke lehet"

Szíjjártó figyelmét elkerülte tán, hogy mennyi minden nem támasztja alá ezt a megállapítását?

Az mostmár tény, hogy az alkotmányt csak a FIDESZ és a KDNP parlamenti képviselői fogják megszavazni. Igaz, ez a parlamenti képviselők körében számolva kétharmad, de nem képviseli az összes magyar embert! Két parlamenti frakció részt sem vett az erőltetett alkotmány gyorstaplaló előkészítésben, a harmadik résztvett ugyan, de ellene fog szavazni. Hol van tehát ebben "minden magyar ember" parlamenti képviselete? Ez az alkotmány valójában a Fidesz-KDNP erőnek erejével keresztülvert alaptörvénye lesz, nem az egész népé, nem minden magyar emberé! Oktrojált alkotmány lesz - ezt aligha mossa le valaha is erről az alkotmányról bárki is!

A társadalom minden szegletéből hallatszottak hangok, amelyek kritizálták az alkotmányozás módját: a sietséget, az egyoldalúságot, a kormánypárti képviselők improvizált, követhetetlen javaslattömegét, ésszerűtlen, bárgyú, történelmietlen, midnen szakmai megfontolást nélkülöző, vadabbnál vadabb ötleteit. Komoly kritikát fogalmaztak meg alkotmányjogászok, bírák, más szakemberek. 

A kritikákat nem lehet takargatni azzal az érveléssel, hogy közel egymillió választópolgár küldte vissza a kérdőívet, amiben olyan álkérdésekre kellett válaszolni, amelyekkel kapcsolatban előre prognosztizálható volt a végeredmény! Ez a kérdőíves játék nem tekinthető érdemi társadalmi és szakmai vitának! A kérdőív azokkal az ominózus kérdésekkel csak arra volt jó, hogy megpróbálják takargatni vele az egyoldalú, antidemokratikus alkotmányozás tényét.

Jellemző a fideszesek magatartására, hogy fügefalevélnek tekintették Szili Katalint is, aki bevállalta a kérdőíves játékban való részvételt, kvázi baloldali hitelesítést adva a kérdőíves ál-társadalmasításnak, majd a fidesz-KDNP frakció olyan hálát mutatott neki mindezért, hogy egyetlen javaslatát sem fogadta el az alkotmányozás folyamatában, Szili önálló alkotmánytervezetét pedig plenáris vitára sem engedte.

Mindezek után hogyan is gondolhatná bárki - Szíjjártó urat kivéve -, hogy erre az alkotmányra valóban minden magyar ember büszke lesz! Az elkötelezett Fidesz-KDNP hívek igen, a másik oldal egyáltalán nem, a kettő között vacillálóknak pedig csak egy része. Semmiképp sem "minden magyar ember".

2. A Széll Kálmán Terv intézkedéseivel "a magyarok élete is könnyebbé válik"

Ez a másik állítás, amit egyedül Szíjjártó hisz el (ha egyáltalán elhiszi)!

A Széll Kálmán Terv az állami kiadások drasztikus csökkentését célozza. Ezt a tényt nem vitatja senki, a nyilvánosságra került számok egyértelművé teszik. Ha kiadáscsökkentésről - vagyis megszorításokról - van szó, akkor hogyan válik könnyebbé tőle a magyarok élete? Nem arról van szó, hogy csökkentik az állami kiadásokat? A munkanélkülieknek adott állami támogatást egy év helyett 3 hónapig adják. A rokkantnyugdíjban lévők közül 150 ezer ember elveszti a mostani juttatását, mert úgymond visszavezetik a munka világába. A vasutasok és családtagjaik elveszítik az ingyenjegyet, a rendvédelmi dolgozók a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét stb. stb.

Ezeknek az embereknek az élete ezáltal könnyebbé válik, Szíjjártó úr? Sok százezer embert és családját érinti majd a Széll Kálmán Terv hátrányosan. Milyen tehát a hitelessége annak az állításnak, hogy e terv által "a magyarok élete is könnyebbé válik"?

3. Az alaptörvény képes lesz arra, hogy megvédje Magyarországot „az olyan súlyos politikai bűnöktől, mint amilyeneket a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el"

Szíjjártó ebben a mondatban is ellentétét állítja annak, ami a valóság.

A Gyurcsány-korszakban olyan alaptörvénye és politikai rendszere volt az országnak, amikor az alkotmánybíróság, népszavazás és egyéb eszközök számtalan esetben akadályozták eredményesen a kormányzati akarat keresztülvitelét Hogy egy-egy konkrét esetben a kormányzati akarat korlátozása az eredményt, következményt tekintve helyes volt vagy sem, azt most hagyjuk figyelmen kívül! Csak a tényt állapítsuk meg, hogy hatékonyan, eredményesen működtek a politikai rendszerben a kormány túlhatalmának alkotmányos korlátai. Bizonyíték rá, hogy a Gyurcsány-kormányzat sok-sok kérdésben kényszerült meghátrálásra. Minden oldalról, sokféle eszközzel támadható és korlátozható volt. Ezt az alkotmány tette lehetővé, az ellenérdekelt politikai erők, érdekcsoportok, állampolgárok ki is használták.

Ezzel szemben az új alkotmány szemmel láthatóan tovább csökkenti az Alkotmánybíróság már amúgy is megkurtított jogkörét, és megszüntet vagy átalakít olyan további elemeket a politikai rendszerben, amik ellensúlyai lehetnének a kormánynak, vagy fékezhetnék akarata keresztülvitelében. Az új alkotmány Orbán Viktor és a Fidesz hatalmának kiterjesztését szolgálja, a lehetséges akadályokat igyekszik felszámolni, csökkenteni, ami egy valóságos egy(két) párti önkényuralom felé mozdítja el az ország politikai berendezkedését. A majdani alkotmányos keretek sokkal inkább lehetségessé teszik, hogy a kormányzó pártkoalíció "súlyos politikai bűnöket" kövessen el, mint az lehetséges volt a Gyurcsány-kormány idejében.

Ennyit Szíjjártó úr politikai realitásérzékéről (vagy a politikusi cinizmusáról)!

Orbán szépíti kormánya uniós elnökségi teljesítményét

Orbán Viktor csütörtökön szinte tökéletesnek festette le a magyar uniós elnökség első felét. A STOP kíváncsi volt, mennyi igaz a miniszterelnök által előadott sikerekből.

Az uniós gazdasági kormányzás ügye sínen van, közölte Orbán Viktor csütörtökön, amikor Brüsszelben értékelte a magyar uniós elnökség első felét. A miniszterelnök szerint a magyar elnökség eddig sikeres, az értékelésben szinte tökéletesnek festette le a teljesítményünket az EU-n belül.

A leginkább a programpontokra fókuszáló értékelőn elhangzott, hogy Magyarországnak nagy szerepe van a közös gazdasági kormányzás megteremtésére létrehozott hatos jogszabálycsomag elfogadtatásában, az európai energiastratégia kialakításában, amivel szerinte "már évek óta birkózott az unió", a romastratégia megalkotásában, de még az EU-bővítésének sínre tételében is.

A STOP kíváncsi volt, mennyire igazak a miniszterelnök szavai, miszerint Magyarország eddig "jól állta a sarat" az elnökség alatt. Hegedűs István szociológus, az EU döntési mechanizmusainak szakértője lapunknak elmondta, hogy alapvetően problematikus az a bizonyítási kényszer, amivel a magyar politikai általában szerepel az európai politikában.

"A magyar elnökséget nem a programpontok végigvitele, hanem az a botránysorozat jellemzi, ami nemzetközi szinten körülvesz minket. Az Európai Parlament liberális frakciója most is kiadott egy nyilatkozatot, amiben magyar civil szervezetekkel tanácskozva támadja az alkotmányozást", mondta.
Ilyen helyzetben Hegedűs szerint értelmetlen arról beszélni, hogy hány dossziét zártunk le az elnökség ideje alatt, hiszen ezek nincsenek egy szinten a botrányokkal.

Forrás: stop.hu

Rendőrök tüntetnek az Orbán-kormány intézkedései ellen

Egész hetes rendőr- (tűzoltó-, vámos stb.) tüntetés zajlik, amit április 16-án, szombaton egy nagy tiltakozó demonstráció nyitott meg. Mi bajuk a rendőröknek a kormánnyal? Az, hogy mást ígért a kormány(fő), mint amit kapnak a valóságban.

„Önök furcsa helyzetben vannak, hiszen tanulmányaikat egy régi rendszerben kezdték, de már az áprilisi választásokkal megalakított nemzeti együttműködés rendszerében fejezik be, és ennek építésében súlyos felelősségük van. Az önök sikeres és alapos munkáján múlik az új rend építésének alapja” – mondta egy tavaly nyári tisztavatón Orbán Viktor a rendőrtiszti főiskola végzősei előtt. Idén márciusban pedig csaknem kétezer tiszthelyettes rendőrnek állította a Hősök terén, hogy „becsületes, eredményes munkájukért” cserébe sokat várhatnak hazájuktól. „Most az Önök szakmája is átalakul. Az átalakulás lezárultával az önök helyzete, erkölcsi, anyagi megbecsülése, életszínvonala jelentősen meghaladja majd a jelenlegit” – ígérte a miniszterelnök, ám a fegyveres testület ebből eddig csak annyit látott, hogy a Széll Kálmán terv értelmében a jövőben minden korkedvezményes nyugdíjazás megszűnik (kivéve a nők negyven éves munkaviszonya után járót). (Forrás: atv.hu)

Amint látható,  így viszonyul egymáshoz a politikusduma és a valóság.

Nem erre kapott a Fidesz felhatalmazást - mondta kamerák előtt az egyik demonstráló tűzoltó hozzátartozója, - hanem arra, hogy itt normális ország legyen, normális gazdaság, normális élet...

Nem lesz megszorítás? De lesz!

Az Orbán-kormány sokat erőlködik, hogy elhitesse a választókkal: nem fog a megszorítások politikájához nyúlni. Nem lesz megszorítás, csak strukturális átalakítás - ezt szajkózza a miniszterelnök, a szóvivője, a gazdasági minisztere és mindenki a Fideszben, aki csak él és mozog.

Ez egy nagy ködösítés, ha szigorúbban fogalmazunk, átverés!

Vajon nem megszorítás a bankoknak a bankadó? A távközlési cégeknek, multi kereskedő cégeknek a különadó? Vagy a gyógyszergyártóknak a megemelt extra adóztatás?

Az egyszerű honpolgár örül: most nem az ő adóját emelték. Nem. Ez igaz. De majd szép lassan ő fogja megfizetni ezt is. Már aki igénybe veszi persze a bankok pénzügyi, vagy a távközlési cégek kommunikációs szolgáltatásait, vagy vásárol a nagy bevásárlóközpontokban, vagy rákényszerül, hogy gyógyszert vegyen, mert mindennek az árába előbb-utóbb beépül az extra adó is. Csak lassabb, rejtettebb lesz a kisembert sújtó terhek növekedésének üteme. De a végeredmény ugyanaz. Drágulnak az extra adóval terhelt cégek árucikkei, szolgáltatásai. Mi ez, ha nem megszorítás?

Aztán itt van a Széll Kálmán Terv! Már a név kiválasztása is arra utal: takarékos, szigorú gazdálkodás a cél. Lassan kiderülnek a részletek is, bár csak ímmel-ámmal csepegteti a kormány. Matolcsy azért elárult már néhány részletet: kevesebbet kíván költeni az állam a munkanélküli segélyezésre, 150 ezer rokkantnyugdíjastól meg akar szabadulni, megvonja 300 ezer vasutas és családtag ingyenjegyét, a rendőröktől elveszi a korai nyugdíjazás lehetőségét, évi 120 milliárddal kevesebbet szán gyógyszerár-támogatásra stb.

Ha ez nem megszorítás, akkor mi a nyavalya?

A nyelvük persze nem törik bele a kormány embereinek, amikor megszorítás helyett strukturális átalakítást emlegetnek. És a híveik el is hiszik, amit mondanak. Dehát akkor is hátrányosan érintene bizonyos embercsoportokat, ha az elvonásokat láthatóan máshová csoportosítaná át a kormány. De nem azt teszi. A cél egyértelműen a megtakarítás, az állami költségek csökkentése - vagyis a megszorítás.

Akkor meg miért hülyítik az embereket azzal, hogy nincs és nem is lesz megszorítás? Miért nem beszélnek őszintén, egyenesen? Csak mert politikusok, és nem kenyerük az igazmondás? Még akkor se, mikor már a hülyék is látják, mire megy ki a játék?

"Korábban nem volt számszerűsítve, illetve hitelesítve, hogy a kormány kiáll ezen intézkedések mellett - fejtette ki Csaba László közgazdász professzor a köztévé reggeli műsorában Matolcsy György szerdai bejelentéseit kommentálva. A szakember kérdésre válaszolva az MTV műsorában úgy vélekedett, hogy a munkanélküli járadék folyósítási idejének csökkentése, valamint a gyógyszerkassza "egyharmados megfaragása" mindenképpen megszorításnak nevezhető.

A kormány eközben továbbra is elhatárolódik a megszorítás szó használatától. Nagy Anna kormányszóvivő az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában a szerdai bejelentések kapcsán elmondta: nincs szó megszorításokról. A cél az, hogy a mostani rendszer hosszú távon működtethető és finanszírozható legyen - tette hozzá." (Forrás: portfolio.hu)

Csókolom! Őszinte beszéd helyett mért is hülyíti a kormány az embereket? Nem gondolja, hogy ez vissza fog ütni a kormányra? A hazudozás, ködösítés, a kormányzati kommunikáció és a valóság jól látható ellentmondása felőrli a kormány szavahihetőségét...

A kormányszóvivő állításával ellentétben az igazság: megszorítások jönnek, nem kis mértékben, és nem kevés embert érintve.

Forrás: portfolio.hu

Duma Szíjjártó-módra: örömmel üdvözli a kormány, hogy tüntetnek ellene

A szakszervezetek április 9-ére tüntetést szerveztek a kormánynak a munkavállalók széles rétegeit érintő politikája ellen. Szíjjártó Péter erre hogyan reagált?

"Arra a kérdésre, hogy mit szól a hat magyar szakszervezeti tömörülés április 9-ére tervezett megmozdulásához, a szóvivő úgy válaszolt, "hogy ez nem is magyar, hanem nemzetközi rendezvény (külföldi támogatók valóban lesznek ott), ahol is a megszorítások ellen tüntetnek, ennélfogva 'a kormány üdvözli, hogy a szakszervezetek támogatják az ő megszorítás-ellenes politikáját'." (Forrás: stop.hu)

"A magyar kormány üdvözli és támogatja az európai szakszervezetek kiállását a megszorítások politikája ellen - közölte a miniszterelnök szóvivője pénteken annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában fogadta John Monksot, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát, valamint a magyar szakszervezeti vezetőket.
    A Szijjártó Péter által jegyzett közlemény szerint a magyar emberek nyolc éven keresztül saját bőrükön tapasztalták, hogy a megszorítások politikája nemcsak hogy megoldani nem képes a gazdasági és társadalmi problémákat, hanem maga idézi elő azokat.
    A közlemény úgy fogalmaz: Magyarország polgárai az akkor még ellenzékben lévő Fidesz támogatásával nyolc éven át küzdöttek a szocialista kormányok sorozatos, brutális megszorításai ellen, míg 2010-ben sikerült végre széleskörű összefogással leváltanunk ezt a politikát." (Forrás: szakszervezetek.hu)

És mi az igazság?

Szíjjártó állításával szemben a következőket tartják elfogadhatatlannak a demonstrációra készülő szakszervezetek: "az új adórendszert, a nyugdíjrendszer átalakítását, a táppénz csökkentését - egyebek között. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke mindezt részleteiben is kifejtette, éspedig azzal, hogy az érdekegyeztető tanács (a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány közös testülete) már vagy negyed éve nem ült össze, a háromoldalú konzultációs mechanizmust Orbánék nem működtetik. A szakszervezetek megkérdezése nélkül hoznak olyan törvényeket, amelyek a bérből és fizetésből élőket, a munka világát sújtják." (Forrás: stop.hu)

A tüntetésen 2011. április 9-én 45-50 ezer ember vett részt.

Néhány részlet a szakszervezeti vezetők beszédeiből:

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke azt mondta, hogy a kormány munkavállalókat nyomorító intézkedései miatt, a bér, a táppénz csökkentése miatt és azért tiltakoznak, mert nem emelik a nyugdíjakat... a munkavállalók alkotmányos jogait akarják csorbítani és a kormány paktumot kötött a munkáltatókkal a dolgozók érdekei ellenében. Ez a kormányzati politika kettészakította a társadalmat gazdagokra és szegényekre - mondta, ezért tárgyalásokat akarnak a kormánnyal és újra vissza akarják állítani a társadalmi párbeszédet.

Kuti Lászó, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke azt mondta, hogy pénzvilág urai, a bankárok és adminisztrátoraik, a pénzügyminiszterek összeültek és azt mondták, hogy költséget kell csökkenteni és megszorításokra van szükség. "Verjék a csalánt a sajátjukkal, ne a mi zsebünkben kotorásszanak" - mondta az érdekképviseleti vezető. Tisztességes munkát és bért követelnek, amiből élni lehet, nemcsak megélni.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az mondta, hogy nem kérnek az európai megszorító intézkedésekből, de a magyarokéból sem. Ma azt szenvedjük meg, hogy magyar miniszterelnök kijelentette, hogy ő képviseli a magyar munkavállalókat. Bizonyára a hozzáérkezett kérések miatt akarja csorbítani a sztrájkjogot, ezek alapján ír elő szabályokat visszamenőleg és vezette be az indoklás nélküli elbocsátást - mondta Gaskó István. Közölte, nem hagyják tovább így menni a dolgokat, és felkérik a miniszterelnököt, hogy hagyjon fel a magyar munkavállalók képviseletével, mert erre munkavállalók a szakszervezetek hatalmazták fel.
Forrás: nepszava.hu

Szóval akkor hogy is van ez, kedves Szíjjártó úr? A szakszervezetek a kormány mellett tüntettek?

Micsoda ötlet: tisztogatás lesz a bírók körében?

"Megdöbbentőnek tartja a magyar bírói kar a Magyar Hírlap szerdai cikkét, amelyben arról írt, hogy az új alaptörvény elindíthatja a személyi változásokat a magyar bírói karban. A lap kormányközeli szakemberekre hivatkozva úgy tudja, "valódi rendszerváltást" akarnak az igazságszolgáltatásban, ezért újra pályáztatnának minden bírói posztot az alkotmány elfogadása után. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy a bírói karban "ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van"."

Az idézet forrása és a további részletek:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=410873&referer_id=ezt_beszelik

De valójában miért kell ezt a kérdést az alkotmányban rögzíteni? Hogy mindenáron keresztülmenjen, mert így az alkotmánybírák se tudják megsemmisíteni.

A fordítók a hibásak, vagy egyszerűen félrevezeti a kormány Brüsszelt?

"A kormány többször is olyan fordításokat küldött ki az Európai Unió különböző szervezeteinek, amelyekből fontos részek hiányoztak, vagy éppen egészen mást jelentettek angolul, mint magyarul. A Fidesz azzal magyarázta a kínos eseteket, hogy szívességből, rövid idő alatt fordította le valaki a félrefordított anyagot. Mások - az ellenzéktől az internetes kommentelők többségéig - tendenciát vélnek felfedezni a félrefordításokban, általában ugyanis azok a passzusok maradtak el, amelyek nemzetközi bírálatot válthattak volna ki, az angol verzió meg rendre jobban illeszkedik az európai normákhoz, mint a magyar eredeti."

Idézet forrása és további részletek itt: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=411782

Kövér László: "a szocialista párt... is állandó veszélyt jelent a demokráciára"

Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke interjút adott a Die Presse c. német lapnak. A cikk magyar fordítását itt olvashatjuk: http://www.168ora.hu/itthon/szervuszausztria-die-presse-kovepr-interju-73133.html

Az interjúban szó szerint azt állítja: a szocialisták Magyarországon veszélyt jelentenek a demokráciára.

Egy rövid idézet az interjúból:

"- Ön nem hisz abban, hogy lehetséges a megbékélés a mostani szocialistákkal? Hogyan is lehetne ez most lehetséges, ha húsz év alatt nem sikerült? Ott támadnak, ahol csak tudnak, és ott tesznek kereszt be, ahol csak lehetséges.

- Természetesen az ön pátja is ugyan ezt tette, amikor ellenzékben volt.

Azzal a lényegi különbséggel, hogy a szocialisták kétszer tették tönkre Magyarországot, egyszer 1990 előtt és másodszor 2010 előtt. Nemcsak gazdaságilag tették tönkre Magyarországot, hanem majdnem elpusztították a jogállamot is, anélkül hogy egyetlen bocsánatkérő szó elhagyta volna az ajkukat. A fordulat óta az első Orbán-kormány kormányzási időszaka volt a legjobb korszak Magyarország számára."

Eddig az idézet.

Na, világos ugye? A Fidesznek tehát vitathatatlan joga volt hozzá, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormányzás idején ott támadta a szocialistákat, ahol csak tudta, és ott tett keresztbe, ahol csak lehetséges volt. A 2002-es választások éjszakáján, mikor világossá vált, hogy elvesztették a hatalmat, a Fideszesek egyik vezéralakja nyilatkozta, hogy minden percben ott fognak lihegni a szocik háta mögött, űzni, hajtani fogják őket, amíg össze nem rogynak. Hát megtették... 2006-ban, amikor másodszor is veszítettek a választásokon, a végletekig hergelték  (Gyurcsány őszödi beszédére alapozva) a szocialisták ellen a közhangulatot, szabadjára engedték a szélsőjobboldali erőket, sőt tüzelték is őket, csakhogy megsemmisítsék a politikai ellenfelüket. Pontosan ők voltak azok, akik félelmet és gyűlöletet szítottak, arra építették politikájukat. Sikerrel tettek keresztbe minden kezdeményezésnek. Ha kellett, utcai hőbörgések támogatásával, ha kellett, népszavazással (egészségügyi és felsőoktatási reform megbuktatása).

Most pedig vérig vannak sértve, hogy a szocialisták nem tapsolnak Orbán hatalmi húzásaihoz, a bosszúálláshoz, a hatalom-koncentrációhoz, az önkényuralmi törekvésekhez, a magánnyugdíjak államosításához, az egyoldalú médiatörvényhez, a kapkodva születő Fideszes alkotmányhoz.

Nagyon is jellemző Kövér politikai gondolkodásmódjára a Die Presse-interjúnak a bevezető része, amelyben a Jobbikhoz való viszonyáról kérdezte a riporter:

"- Vona Gábor, a szélsőjobboldali radikális Jobbik elnöke februárban a betiltott Magyar Gárda mellényében jelent meg a parlamentben. Saját elmondása szerint arra számított, hogy az Országgyűlés elnökeként ön rendre fogja utasítani. Miért nem tette?

– Mert ő arra számított. Provokálni akart, s nemcsak engem, hanem az egész parlamentet. Jogilag nézve nekem semmiféle eszköz nem állt a rendelkezésemre.

- Ön véleményt sem mondhatott volna?

– Szándékosan nem tettem. Nem én voltam az, aki segítséget adott Vona úrnak, hogy minden határt átlépve sajtónyilvánosságot kapjon ezzel az üggyel.

- Alapjában véve veszélyesnek tartja a jobboldali radikális Jobbikot Magyarországra nézve?

– Elméletileg igen, alapvetően viszont nem.

- Ezt most nem értem.

– Elméletileg vizsgálva minden erő veszélyt jelent a demokráciára, amely átlépi az alkotmányos határokat, és megpróbálja a polgárok félelmére és gyűlöletére építeni politikáját. Ebben az értelemben a szocialista párt, azaz a MSZP is állandó veszélyt jelent a demokráciára."

Nézzük, miről is van itt szó!

Vona Gábor a jogerősen betiltott, feloszlatott Magyar Gárda mellényében szólalt fel a parlamentben. Ezzel nyílt törvénysértést (konkrétabban: szabálysértést) követett el. Provokatív demonstráció volt ez: a demokráciát valóban súlyosan veszélyeztető, militáns Magyar Gárdával való azonosulását akarta ország-világ előtt újra kifejezni. Vagyis azt, hogy ő bizony szemben áll az igazságszolgáltatással, amely a hatályos törvények alapján betiltott egy szélsőjobboldali, nyíltan rasszista, félkatonai szervezetet. Olyat, ami valóban veszélyt jelent a demokráciára.

Vona Gábor - országgyűlési képviselőként - az ország házában tüntetőleg felvette a Gárda mellényét, és abban szónokolt. És erre Kövér, a házelnök nem reagált! Egy szava sem volt mindehhez! Magyarázhat most már bármit a Die Pressének, józan ésszel csak arra gondolhat az ember, hogy Kövér egyetért azzal a Vona Gáborral, aki semmibe veszi a független magyar bíróság jogerős ítéletét. Vagyis Kövér nem más, mint cinkosa Vona Gábornak, a Jobbiknak, a Magyar Gárdának! De legalábbis parlamenti elnökként szó nélkül eltűr egy nyilvánvaló jogsértést, és szó nélkül hagy egy szélsőjobbos performanszot! Igenis cinkos az ilyen politikus. Legalábbis sanda, és most olcsó szépelgéssel mossa magát...

Kövér politikai gondolkodásának másik jellemzője, hogy pillanatok alatt odaemeli a Jobbik és a Magyar Gárda mellé a szocialistákat. Összemossa velük. Egy platformra helyezi velük. Mint mondja, a szocialisták is állandó veszélyt jelentenek a demokráciára. Mint a Jobbik. Meg a Gárda.

"Magával ragadó" ez az okfejtés, Kövér Úr! Egy torzult, betegesen gyűlöldködő politikai elme tükröződik ebből a megnyilatkozásából (is)! És ez az elfogult, gyűlölködő és gyűlöletkeltő politikus a magyar országgyűlés elnöke! Szegény Magyarország!