Ma szavaz az országgyűlés az új alkotmányról. Kétségünk sincs affelől, hogy a Fidesz-KDNP szavazógépezet igennel fog voksolni. Húsvét hétfőn az államfő aláírja az új alkotmányt. Húsvéti ajándékként az istenadta magyar népnek!
Tallózzunk a ma reggel megjelent véleményekből, elemzésekből!
Sólyom László, volt köztársasági elnök:
"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László... Súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte.". (Forrás: hetivalasz.hu)
Elemzés a stop.hu hasábjairól:
A hatalmi ágak közül az Ab talán a legkevésbé jelentős, mégis, a vele való bánásmód szimptomatikus atekintetben, ahogy a Fidesz és a KDNP lebontja az alaptörvénnyel a kormányzati hatalom fékeit és ellensúlyait. A kormánytöbbség radikálisan szűkítette számukra az absztrakt normakontroll lehetőségét, Schmitt Pál és Orbán Viktor mellett gyakorlatilag csak egy abszurdnak tűnő szocialista-szélsőjobboldali összefogás fordulhatna az alkotmánybírákhoz.
Az Ab-t az alaptörvény az aktuális kormányok ingyenes jogi tanácsadójává teszi azzal, hogy az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények rapid véleményezésére szűkíti a dolgát. Törvénnyel az esetek túlnyomó részében a kormány megkeresésén túl csak akkor találkoznak, ha egyedi ügyben valaki arra hivatkozik a bíróság előtt, hogy alapelvekkel összeférhetetlen jogszabály be nem tartásával vádolják, és a tanácselnök maga fordul az "esztergomiakhoz".
Az államfő a rendszerváltás óta jórészt reprezentatív szerepre korlátoztatott, ebben nincs változás. A törvényhozást eddig is a kormánytöbbség uralta, az országgyűlés ellenőrző szerepe formális, szavazógépként működik, a pártrendszer polarizáltsága és az egyes pártok zártsága miatt ugyanazok döntenek a törvényekről, akik előterjesztik őket.
Az Ab-től egyszerűen meg lehetett vonni azokat a jogokat, amellyel fölülvizsgálhatná a jogszabályokat, mondvacsinált föltételekhez, például az államadósság hasraütésszerűen előírt szintjéhez kötve az alkotmánybírák kompetenciáját. Az igazságszolgáltatással már nehezebb volt dűlőre jutni, mégsem lehet kivenni a bíróságok kezéből, hogy döntsenek a jogvitákról. Nem is nagyon titkoltan azért volt szükség az alkotmányban maximálni a korhatárt, hogy egy csapásra le lehessen fejezni a testületet.
Figyelemre méltó, hogy a Fidesz-KDNP-kormány elé is korlátokat állít az alkotmány. Az alaptörvény minősítette többsége mellett 12-15 sarkalatos törvényhez rendeli az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását. Mivel a kodifikáció időhöz és helyzethez kötött, ezért föltehetjük, hogy ab ovo nem lehet tökéletes, nem könnyítik meg a saját dolgukat, ha a választási rendszer átszabásával (az egyéni körzetek második fordulójának, tehát az ellenzéki összefogás lehetőségének fölszámolásával) megőrzik a kormányzati, de elveszítik a kétharmados többségüket.
Az ellenzék hozzájárulása a költségvetési kivételével minden jelentősebb törvényhez szükséges, gyakorlatilag nem csak a 89-es kerekasztalok megállapodásait, hanem a kétharmados törvények számát korlátozó Antall-Tölgyessy-paktumot is fölszámolják. Ennek csak egyetlen esetben van értelme: ha föltételezzük, hogy a Fidesz már a következő ciklusra számol a választási vereséggel. Orbán inkább vállalja a saját maga hozta, elvben az elképzeléseit tartalmazó törvények változtathatatlanságát, csak azért, hogy ezekhez az utódja se tudjon hozzányúlni.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy az ügyészség a bíróságokkal egyenrangú szereplővé változik, noha az a korábbi javaslat csak a magyar belpolitikában volt életidegen, hogy kerüljön a kormány irányítása alá. Ez persze a mindenkori kormányra vonatkozna, ebben az esetben azonban a nemzet érdekékét egyedül figyelembe venni képes ellenzék elveszítené a politikai befolyása egy részét. Ezért szükséges a legfőbb ügyész mandátumát kilenc évre, az alkotmánybírákét 12-re nyújtani, nota bene, előbb biztosítani kellett, hogy a Fidesz-KDNP nevezheti ki őket. Ez már korántsem biztos a Nemzeti Bank elnökét illetően, el is álltak egy módosítóval a mandátumának meghosszabbításától (bár törvényben még rögzíthetik).
(Forrás: stop.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése